Testverte Örökölt Ingatlan Illeték és Adózás: Teljes Körképe

A személyi jövedelemadóval kapcsolatos adókötelezettségek megértéséhez először is fontos tisztában lenni a hagyatéki eljárás menetével, mivel ez alapvetően befolyásolja az ingatlan értékét és a későbbi adó számítását.

A hagyatéki eljárás során a közjegyző hivatalosan rögzíti az örökség összértékét, beleértve az ingatlanokat is.

Az eljárás első lépése a hagyatéki leltár összeállítása, amiben általában az elhunyt hozzátartozói is közreműködnek.

Az ebben szereplő értékek kulcsfontosságúak, hiszen az örökölt ingatlan eladásakor a személyi jövedelemadót a hagyatéki leltárban megadott érték alapján határozzák meg, valamint az örökösöket érintő egyéb illetékek is ez alapján számolódnak.

Ha eladás előtt állsz, érdemes szakértő segítségével megállapítani a lakásod piaci értékét!

Az értékbecslés még ingyenes, megbízás esetén a jutalék 3,5%+ÁFA.

A hagyatékátadó végzés - ez alapján eladhatom az ingatlant?

A közjegyző a hagyatékot a hagyatéki tárgyalás lezárása után, vagy akár tárgyaláson kívül de mindenképpen a hagyatékátadó végzéssel adja át az örökös(ök)nek.

Ez alapján a végzés alapján dől el, hogy végső soron melyik örökös és milyen arányban jogosult a kérdéses ingatlanra.

A hagyatékátadó végzés alapján a jegyzi be a földhivatal az örökösök tulajdonjogát, ezután jogi akadálya már nincs az értékesítésnek.

A közjegyző a hagyatékot a hagyatéki tárgyalás lezárása után, vagy akár tárgyaláson kívül de mindenképpen a hagyatékátadó végzéssel adja át az örökös(ök)nek.

A hagyatéki ingatlan értékesítésének lehetőségeiről külön cikket is írtunk, itt csak annyit jegyeznék meg, hogy a tulajdonjog földhivatali bejegyzéséig az örökösök, ún. ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosoknak minősülnek.

Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosok is eladhatják (ún. kötelmi hatállyal) az örökölt lakást, de az ilyen adásvételi szerződések alapján a vevő csak azután tud tulajdont szerezni, hogy az eladó a tulajdoni lapra bejegyzésre került.

Vevőként ez azért hordoz magában kockázatot, hiszen egyáltalán nem garantált, hogy az örököl, aki magára örökösként gondol, az ilyen ingatlanokra ráadásul hitelt sem egyszerű felvenni.

Az eladás utáni adózás szempontjából fontos, hogy az eladó tudja, milyen adóterhekre számíthat.

Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy az ingatlan eladójának a meghatározott módon kiszámolt adóalap után 15% személyi jövedelemadót kell fizetnie, ha az eladott ingatlant öt éven belül szerezte - akkor is, ha az ingatlanhoz öröklés útján jutott hozzá.

Hogyan kell megállapítani az adóalapot?

Először is tudnunk, kell, hogy mennyi "alapjövedelemre" teszünk szert az értékesítésből!

A jövedelem lényegében a bevétel és a költségek különbsége.

A bevétel az eladási ár, tehát ebből kell levonni a következőket: megszerzésre fordított összeg, értéknövelő beruházások.

A megszerzésre fordított összeg öröklés esetén az öröklési illeték kiszabásánál figyelembe vett érték - ha az illeték kapcsán az örökös még nem kapott határozatot, vagy ha illetékmentes volt az öröklés, akkor az öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket kell néznünk.

Az értékbizonyítványban/illetékről szóló határozatban szereplő értékhez hozzáadhatók az érték növelő beruházások, amelyek a hagyatéki vagyont növelik, és amelyek az eladás előtti 24 hónapon belül történtek, valamint állagmegóvási célra költött kiadások.

Az ilyen kiadások számlával igazolhatók, házilagos munkavégzés pedig nem számolható el.

Nincs személyi jövedelemadó az örökölt ingatlan megszerzésének évét követő ötödik évtől.

Ha a fentiek alapján kiszámoltuk az átruházásból származó "alapjövedelmet", akkor azt csak a megszerzés évében és az azt követő évben kell 100%-ban adóalapnak tekinteni.

Ez azt jelenti, hogy maximális összegű személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségünk lényegében csak az ingatlan megszerzésének évében történő értékesítéskor keletkezik.

A szerzés éve a hagyatéki haláleset napja, az értékesítésé pedig a földhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződés napja.

Az ingatlan megszerzését követő egyes években hogyan alakul az adóalapot képező jövedelem és ezáltal az SZJA fizetési kötelezettség.

Az öt év szabály szerint az adó mértéke fokozatosan csökken, és az ötödik év után adómentesen értékesíthető az ingatlan.

Örökléskor a szerződés benyújtása utáni évben kell bevallani az SZJA-t a NAV-nál.

Örökölt tulajdonrész eladása során is felmerülhetnek adózási kérdések, különösen akkor, ha több örökös van.

A közjegyző az egyezséget megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek, és jóváhagyás esetén az ingatlan adásvétel jogcímén lehet átadni.

Örökölt ingatlan eladása testvérnek esetében a kötelezettségek és a jogi folyamatok hasonlóak, de elővásárlási jog és közös tulajdon felmerülhet.

A kockázatok csökkentése érdekében érdemes használati viszonyokat rendező megállapodást kötni a testvérrel, mielőtt az összes rész közösen értékesítésre kerülne.

A közös tulajdon megszüntetésének peres útja is létezik, és a bíróság szükség esetén megosztja a vagyont vagy eladja a részben a tulajdonostársak között a vételár megosztásával.

Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető.

A testvérek közötti ingatlanátruházás hagyatékátadás után történhet adásvételi szerződés vagy egyezség útján, és illeték szempontból a testvéri viszony nem mentesít a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

A jogban az öröklés illetékességi kapcsolatai összetettek, és sok esetben az illetékmentességet különböző rokon-kategóriák határozzák meg.

Öröklés utáni adózási szabályok összefoglalója szerint az örökösök kötelesek az örökölt vagyon tiszta értéke után illetéket fizetni, amely általánosságban 18%-os, lakástulajdonra 9%-os mértékű lehet.

A NAV a hagyatékátadó végzést követően számítja ki az illetéket, és a fizetési meghagyás 30 napon belüli rendezést ír elő, kivéve mentességi eseteket.

A NAV az esetek túlnyomó többségében csak akkor küld fizetési meghagyást, ha az örökös nem jogosult mentességre, például egyenes ági rokon vagy házastárs esetén.

A külföldi hagyaték után az illeték vagy adó fizetése az adott ország jogszabályai szerint történik, és Magyarországon csak akkor kell illetéket fizetni, ha a hagyaték helye szerinti országban nem történt meg a fizetés.

Az öröklési illeték alapja mindig az örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke, amelyből levonhatók a hagyaték terhei.

A hagyatéki terhek közé tartoznak az adósságok, a közjegyzői díjak, a temetés költségei és a hagyaték egyéb költségei.

A kötelesrész értéke is csökkenti a kiadásra kötelezett örökös tiszta örökrészének értékét, és megváltás esetén külön illetéket kell számolni.

A kiskorú örökösök az öröklési illetéket a nagykorúvá válásukat követő két évig fizethetik késedelmi pótlék nélkül, de korai teljesítés esetén kedvezmény járhat.

Az illetékmentességek közé tartoznak az egyenes ági rokonok és házastársak, valamint a 300 000 forintos ingóhagyaték határ alatti részek.

Az ingatlan eladásánál a 4%-os illeték alapja a teljes vételár és az előzőleg felszámított adózási tények függvénye lehet, bizonyos feltételek mellett kedvezmények érhetők el.

Az első lakás illetékkedvezménye 35 év alatti fiatalok számára 50%-os kedvezményt jelent, feltétel, hogy előzőleg nem volt saját lakástulajdonuk.

A közeli hozzátartozók között ajándékozás esetén illetéket általában nem kell fizetni, de az ajándékozási illeték lehetősége pedig a rokonsági kapcsolattól függ.

Az örökösödési illeték mértéke általánosan 18%, lakás tulajdon esetén 9%, gépjármű esetén pedig a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese lehet.

érdeklődés a hagyatéki eljárás menetéről

A hagyatéki eljárás menete - 2015.12.17. - tv2.hu/mokka

tags: #testvertol #orokolt #ingatlan #illetek #mertek

Népszerű bejegyzések: