Thormay Cecile a régi ház regényének idézetei és tematikája

A biedermeier Pest ködös-párás Duna-parti világából rejtélyesen dereng föl a messzi földről érkezett Ulwing Kristóf építőmester hatalmas háza, ahol három generáció élete tárul elénk: a nagy gazdagságot szerző, kemény és elszánt építőmesteré, a vagyonnal és az érzelmeivel egyaránt takarékos fiú, János Hubert sorsa, valamint a tékozló unokáé, Ulwing Kristófé.

A család históriája mégsem egyszerűen egy feltörekvő, majd romlásba vesző polgárdinasztia története.

titkos, ki nem mondott, meg nem élt szerelmek itatják át a regény lapjait, amelyből - amikor minden elvész - egy asszony odaadó hűsége és szeretete ad reményt a fennmaradásra.

A felszínen a vagyon megszerzése, megtartása és az elszegényedés megfékezése mozgatja a szereplőket, a mélyben azonban leányok utáni be nem teljesült vágyak, vagy a mástól elvett asszonyok iránti hűség hajtja előre mindhárom generáció férfitagjait.

Egy elhallgatott női név kísért az idős Kristóf és testvére, Sebestyén viszonyában is: Borbáláé, az asszonyé, aki az erősebb férfié lett.

Egykori leányokról suttog a csend János Hubert körül is, aki ifjúi szerelmét áldozza föl az atyjának való megfelelés oltárán.

Romantikus

Mikor az ember magányosan marad a múlttal, az fájdalmasabb, mint a jelen magánya.

Gyász

Az embernek sokszor meg kell halnia önmagában, hogy tovább bírja az életet.

Élet

A férfiak nem értik meg soha, mikor az asszonyok a lelkük számára kérnek tőlük valamit.

182. oldal

Kapcsolatok

Lélek

Csak a gyönge emberek számítanak csodákra. Az erős emberek maguk csinálnak csodát.

19. oldal

Emberismeret

Az én magyar fajom csak a természet magyarázó utánzatának tekinti a művészetet. Nincs szükségünk rá, hogy művészek álljanak közénk és az élő természet közé. A kondás is meglátja az alföldi naplementét, a juhász is, anélkül, hogy rímbe szednék neki a szépségét.

Művészet

Természet

Te hallgattál, én pedig nem vagyok azok közül való, akik kérdezni bírnak. Hallgattunk mind a ketten, ez volt a szerencsétlenségünk. Mert, most már tudom, hogy a csend csak takar, de nem töröl el semmit.

Beszéd

Sertelen gőgjében minden kornak a fiatalsága azt hiszi, hogy ő fedezte fel, hogy a nap felkel, és minden fiatalság azt ordítja torkaszakadtából, hogy a nap neki nem nyugszik le soha. Így van jól. Mire a nap lenyugszik, már egy másik kor fiatalsága hiszi ugyanezt. Csak az emberek dűlnek ki, a hitük megmarad másokban, újra másokban és ez a fő.

Emberismeret

Arra gondolt, hogyha majd a kisleánya megszületik, neki meg kell tanulnia mindent, amit az anyja nem tud. És mikor fiatal lesz, azt is meg fogja tudni, hogy az emberek sohase lehetnek egészen boldogok.

Tormay Cécile tollal a kezében halt meg 1937-ben, tragikusan váratlanul. Teleki Pál miniszterelnök így szólt az emlékére rendezett ünnepségen, melyet ugyanebben az évben, április 2-án tartottak a Vigadóban óriási tömeg előtt: „Tormay Cécile bízott a magyarságban, hogy újra megtalálja önmagát; és hogyha valami maradt bennünk a Tormay Cécile lelkéből, akkor mi is ezzel a bizalommal haladhatunk tovább ebben a világban. Ebben a világban, amelyben máma sokkal erősebbek vagyunk, mint az a nemzet és ország, melyet ő maga körül látott. Bízzunk magunkban, ezen a viharzó tengerén a mai Európának.” Ma is aktuális szavak ezek.

Néhány fontos adalékot említsünk meg életéből! Pesten, jómódú értelmiségi családban született, sokat utazgatott, idővel a francia-olasz irodalmi szalonok egyik központi alakja lett, tehetségét később itthon is elismerték.

A nemzeti összeomlás rémének, s a magyar egység igézetében szentül hiszi, hogy az országot csak a magyar nők segítségével lehetséges újra felépíteni. Ebben a szellemben alapítja meg 1918-ban a MANSZ-ot, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségéét, mely 1931-re már mintegy egymillió főt számlál, s központi ideája a nők nemes, önfeláldozó, hívő támogatásának felélesztése, mellyel éppen az ország férfias arculatát erősítheti „a női nem”.

Irodalmi tevékenysége szempontjából korszakalkotó az 1940-es években a porondról teljesen lesöpört Napkelet folyóirat, mely a Nyugat ellenpárjaként jött létre, s - mint már bevezetőnkben említettük -, olyan neves szerzőket közvetített, mint például Szerb Antal, Németh László, Reményik Sándor.

Gyönyörű, magávalragadó és hömpölygően tiszta regény az 1914-ben íródott A régi ház. Vádolták azzal, hogy túlságosan hasonlít Thomas Mann Buddenbrook-regényére, de tulajdonképpen csak maga a műfaj, s a választott téma hasonló.

Három generációt körülölelő családregényről van ugyanis szó, melyben a nagyapa, Ulwing Kristóf alakja szolgáltatja a referenciát, a gyökerek magyar oltópontját, hova a Pest-Buda tengely kettősségében, a kék Duna mentén megfogant család lélekben mindig visszatérhet.

A nagyapa figurája hatalmas, a tiszta akaraterő, a munka által nemessé kovácsolódott (avagy inkább ácsolódott) emberi természet példája. Hideg szeme az északi fényeket tükrözi, de ősei a Duna mentén érték el a magyar földet. Építőmester-alakja a nemzet építőmesterének szimbólumává avatja: a háború után romba dőlt, általa megvalósult épületek láttán, melyek egy élet munkáját hordozták magukban, ökölbeszorult kézzel fogadja meg idős fejjal: ha kell, elölről kezd mindent.

- Nagyon helyesen mondja, építőmester úr. Az állam szerkezetére nézve csak a középszerűség hasznos. Ami felette és alatta van, az kényelmetlen rendetlenséget okoz. A régi ház az újrakezdések regénye is.

Tormay Cécile-t úgynevezett „szapphói hajlamú” írónőként is emlegetik, másik igen emblematikus vonása pedig, ahogyan belelát a női lélekbe. Természetesen a legfontosabb metafora a regényben maga a ház, mely egy világot, magát a világot, a családot, az otthont: egyszóval mindent jelent. Egyszerre arra kellett gondolnia, hogy egész életén át egyedül volt. Nem bánta, attól nőtt meg az ereje. Senkitől sem várni, senkire sem támaszkodni.

De amit most érzett, az друга. Ez nem az erőnek, ez az öregségnek a magánya volt. A pozsonyi ház sötét szegleteivel; az anyja nótái; az atyja műhelye; a fiatalsága. Kívüle senki sincs többé, akinek ez valóság volt. Mikor az ember magányosan marad a múlttal, az fájdalmasabb, mint a jelen magánya.

Megjegyzés: a regényben a német Ulwing-ház a Duna mentén érkezett családtörténet középponti alakjai, a regény végén pedig a barátságos és kételyekkel teli váltásokat mutat be a szereplők élete.

A leírások szerint a regény 80%-ban elégedett kritikai visszhanggal érkezik, és a későbbi olvasók számára is maradandó élményt nyújt. Sokan elmondják, hogy a regény romantikus, szentimentális meseként olvasható.

Így olvasható.

Illyés Gyula mondta egyszer egy magánbeszélgetésben Németh Lászlónak - aki aztán naplójában megörökítette az elhangzottakat -, hogy ami a magyar irodalomban Ady előtt született, az mind ifjúsági irodalom.

A 20. század előttről Jókait és Mikszáthot kivéve kevés magyar prózát olvasunk a magunk örömére, ami viszont utána következik, elegendő olvasnivaló egy egész életre.

Tormay elmagyarosodott - talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy magyarrá lett - német polgárcsaládból származott. Anyai dédapja, a magyar nemességet nyert Spiegel (Tüköry) József Széchenyi munkatársa volt a Lánchíd építése során.

A jómódú polgárcsalád 1875-ben született leánya magántanulóként végezte az iskoláit. Az otthon beszélt német és magyar mellett megtanult olaszul, angolul, franciául és latinul, a világirodalom jelentős részét eredetiben olvasta, ami megalapozta írói pályáját.

Tulajdonképpen soha nem is akart más lenni, mint író. Első novelláskötete 1899-ben jelent meg, a második 1905-ben, de ezekkel még nem aratott különösebb figyelmet. A következő regénye, A régi ház 1914-ben jelent meg, még nagyobb sikerrel, az írónő megkapta érte az Akadémia Péczely-díját.

Az első magyar kiadást újabbak követték, 1919-ben a hetedik, 1923-ban már a tizedik kiadás jött ki, gróf Batthyány Gyula rajzaival. Megjelent németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául.

A regény legfőbb értékének annak a folyamatnak a bemutatását tekintik, ahogy az alapvetően német Pest-Buda magyarrá, a magyarság szellemi és gazdasági fővárosává alakult. Tormay ebben a saját családjának tapasztalataira hagyatkozhatott, hiszen pontosan ennek a folyamatnak volt a részese.

Kétségkívül hiteles is a történet, amely a regény lapjain kibontakozik, a késői utókor mégsem ezért becsüli. Tormay meglepően modern, képekben gazdag, szabadon asszociáló nyelve az, amely ma is megragad. Már a második mondat: „A tél fehéren hullott a földre.” Láttató erejű szavak.

A főhős Ulwing építőmester és unokája átkelnek a hajóhídon, hiszen ezek még a Lánchíd előtti idők. „A Duna hídján már égett a tizenhat lámpa. Fényük egyenletes távolságban csepegett a folyóba. A víz egy darabon játszott a fénysávokkal, aztán ott hagyta őket. Feketén ment odébb a Szent Gellért sziklái felé. A sötétben csak a nagy, lucskos tömegének a hidege érzett.”

Meghal az öreg építőmester, az egykor sikeres vállalat lehanyatlik, mások fölemelkednek. A tönkrement unoka céltalanul bolyong az utcákon. „Az éjszaka sűrű volt. A ködben úgy nézett ki a város, mitha szürke, zavaros vízben tükröződő kép lenne. A gázlámpák fénye szétmállott a levegőben, a házak fala is szétmállott, az elhaladó emberek arca is. Kristóf borzongva hajtotta föl a kabátja gallérját.”

Enyhe patetikusságuk mellett is jó, erős mondatok, amelyek gazdag történetet mesélnek el. Egy évvel a halála előtt, majd másodszor 1939-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték, életműsorozata jelent meg, 1945-ig a legolvasottabb magyar írók közé tartozott. A második világháború után viszont száműzték az irodalomból, a Bujdosó könyvnek még az antikvár forgalmazását is tiltották.

tags: #thormay #cecile #a #regi #haz #idezetek

Népszerű bejegyzések:

• Vízparti nyaralás a Pavuk apartmannál Balatonvilágoson
• Hajdúsámson-Sámsonkert Muskátli utca legújabb ikerházai és családi otthonai
• Befektetés Eger–Tulipánkert utcai telek esetén: zártkerti és belterületi lehetőségek
• Dunaújvárosi eladó lakás a Szilvás utcán
• Szőlőtelek eladó Nyírbátorban – kapcsolódó építési lehetőségek