Tömegkályha építése házilag: hagyomány és modern érdekek összhangja a falazásban
Súlya hatalmas, lábnyoma pici. Istálló bontásából származó, ősrégi téglákat túrtunk ki a föld alól. Az agyag helyből van, a samott és hamuzó rács a régi cserépkályhából mentve. Egyedül a két ajtó került pénzbe. A kályha - direkt nem nevezzem sem tömegnek, sem téglának a viták elkerülése érdekében - egy 50 négyzetméteres ház két legnagyobb helyiségének befűtésére hivatott, a válaszfalban terpeszkedik.
Az „odaáti” másik kuckó kétéves tömegkályhájának elképesztő hatékonysága vett rá bennünket, hogy ez a házikó is megérdemel egy hasonlót. Ide elég volt 350 nagyméretű, de az adott falnyílás szerencsétlen mérete miatt annyit kellett vágni, hogy bár szép-szép ez a munka, újdonság meg minden, amit eddig még ugye soha, de a soronként 10 vágást a fene ott egye meg. Súlyát tekintve számoljunk a vágások miatt csak 300 téglával (alaphangon 4 kg/darab), 350 kiló agyaggal, nemtommennyi samottal, bőven tonna fölött lesz még száradás után is.
A képsor vandálkodással kezdődik, mert a cserépkályha kényszerbontása után a falnyílásban megadtuk az esélyt egy leburkolt talapzaton a mi fazabáló kis öntvényünknek, a remény hal meg utoljára alapon. Meghalt - legalábbis fazabáló ügyben. Aranykezű gazduram elérkezettnek látta az időt, hogy megint elsajátítson egy szakmát. Tervezgetett, rajzolgatott, videókat nézett, vakargatta a fejét, aztán elkezdte szétverni az alig egy éve leburkolt cserépkályha alapot. A folytatásról meséljenek a képek.
Még nincs lepucolva teljesen, de egy ígéretes szárító próbafűtés már megvolt, ami egyelőre annyit jelent, hogy a füst a megfelelő irányba megy. A cserépkályha mellett egyre több falazott kályhát építünk, aminek a súlya átlagosan 1,5 tonna is lehet. A kályha súlya és tömege adja a hőtároló képességét. Minél nagyobb a falazott kályha súlya, annál több meleget tud magában eltárolni.
A végső méretét a kémény mérete befolyásolja. Egy alap méretű 14 cm x 14 cm belső átmérőjű kéményre építhető egy 120 cm x 80 cm x 230 cm-es méretű kályha. Ennél nagyobb méretet már csak egy nagyobb kéményre szabad bekötni. Belső szerkezetét és anyag felhasználását illetően teljesen megegyezik a cserépkályhával. (Szintén samottból készült tűztérrel és téglából falazott füstjáratokkal rendelkezik.) Csak a külső felülete (burkolata) nem mázas kályhacsempéből, hanem kéménytéglából, illetve régi bontott téglából van elkészítve. Ezt lehet nyers formában fugára rakni, (mint a díszítő klinker téglát szokták) vagy erre a célra gyártott hőálló vakolattal bevakolni, valamint a két felület együttes kombinációját is lehet ötvözni.
Volt olyan munkánk, amikor a két szoba közé a falba építettünk egy kályhatestet, amelynek az egyik szobában mázas csempefala volt, a másik szobában vakolt téglafala volt. A különbség a mázas csempéből készült kályha és a falazott kályha/vakolt kályha között a következő: míg a mázas csempés felület hamarabb melegszik és magasabb felületi hőmérséklettel rendelkezik, addig a vakolt felületű kályha (tömegkályha) időben viszont tovább tárolja a meleget, mivel egységnyi felületen nagyobb a falvastagsága, mint a csempés felületé. Amennyiben vakolt kályhát szeretne építtetni és ajánlatot szeretne kérni, vagy szaktanácsra van szüksége, írjon.

Téglakályha, tömegkályha építése
Miért éri meg a tömegkályha használata?
A tömegkályha súlya és tömege adja a hőtároló képességét, így hosszabb ideig ad meleget, mint a hagyományos gyorsfűtésű rendszerek. Minél nagyobb a falazott kályha súlya, annál több meleget tud magában eltárolni, ezért hosszabb ideig ad vissza meleget akkor is, amikor ki van kapcsolva a tűz. A kémény mérete szintén meghatározó, mert a belső átmérő és a hossz a tűztérhez viszonyítottan befolyásolja a hőleadást és a légáramlást.
Csak a belső és külső felületek: mázas csempe vagy vakolt külső?
A belső szerkezete és anyag felhasználása megegyezik a cserépkályháéhoz: samott tűztér és falazott füstjáratok. A külső felület lehet mázas kályhacsempe vagy vakolt felület, illetve ezek kombinációja. A mázas felület hamarabb melegszik és magasabb felületi hőmérsékletet ad, míg a vakolt felület hosszabb ideig adja le a meleget a nagyobb falvastagság miatt.
Gyakorlati példák és kivitelezési ötletek
- Falba épített kályhatest két különböző belső falú szobában: egyik oldalon mázas fal, másik oldalon vakolt fal.
- Kémény méretének megválasztása a tervezett kályha méretéhez igazítva: 14x14 cm belső átmérő, 120x80x230 cm folytatása.
- Anyagok felhasználása: samott tűztér, téglából falazott füstjáratok; külső megoldások lehetnek nyers fugázás vagy hőálló vakolat.
Hogyan kezdd el házilag a tömegkályha építését?
- Válaszd ki a megfelelő helyet és méretet a kályhának a ház adottságai szerint, figyelembe véve a kémény elhelyezését és biztonsági követelményeket.
- Gondold át a belső tűztér samott anyagból történő kivitelezését és a külső falazat anyagát, hogy a hőtároló tömeg megfelelő legyen.
- Készíts részletes tervezést, majd nézd végig a szükséges vágásokat és anyagköltségeket, hogy a végső súly és tömeg megfelelő legyen.
- Építsd meg a kéményt az adott belső méretnek megfelelően, és ellenőrizd a füstjáratok útvonalait a biztonságos üzemeltetés érdekében.
- Vezess be próbaüzemet, figyeld a füst útját és a hőleadást, szükség esetén finomíts a burkolaton és a vakolaton.

Ha vakolt kályhát szeretne építtetni és ajánlatot szeretne kérni, vagy szaktanácsra van szüksége, írjon.
tags: #tomegkalyha #epitese #hazilag
