Töröcske belterületbe vonása: jogi keretek, folyamatok és gyakorlati tapasztalatok
A földrészletek értéke, felhasználásának lehetőségei és a feltételei függ a terület fekvési besorolásától. A terület fekvése meghatározza az értékét, a beépíthetőséget és használatának feltételeit. A fekvések határai az önkormányzat által vannak kijelölve és az alaptérképen és a tulajdoni lapokon is nyilvántartja a földhivatal. A leggyakoribb fekvéshatárt érintő módosítás a belterületbe csatolás. Ebben az esetben a külterület használati jellege is megváltozik és a területek művelés alól kivett kategóriába kerülnek átsorolásra.
A belterületbe vonás célja gyakran a település terjeszkedésének lehetőségének a biztosítása. Ezek a területek leggyakrabban a határosak az éppen aktuális belterületi határral. A leggyakrabban kért fekvés határ módosítási munka a belterületbe csatolás. A belterületbe vonási eljárás során a külterületi helyrajzi számmal rendelkező telkek belterületi helyrajzi számot kapnak az ingatlan-nyilvántartásban. Az eljárás során csak olyan ingatlan esetén hajtható végre a fekvéshatár módosítás (ebben az esetben belterületbe vonás), amelyet a településrendezési tervben kijelöltek belterületbe csatolás céljára.
Ezek a kijelölt területek legtöbb esetben határosak a jelenleg hatályos belterületi határral, ennek a célja igen gyakran a település terjeszkedése. Ezeknek az övezeteknek a célja minden esetben meg van határozva. A belterületbe vonás feltétele, hogy a (földmérő által elkészített) fekvések határvonalának változásához szükséges vázrajzokat az önkormányzatának képviselő-testületi határozata szerint kell elkészíteni. Mik a változás előtti telek tulajdonságai, megközelíthetősége. Mivel a belterületbe vonás költségei sok tényezőtől függ, nem lehet minden munkára érvényes díjakat meghatározni.
A leggyakoribb oka annak, hogy egy ingatlan fekvése megváltozik, ha külterületi ingatlanból belterületi ingatlan lesz. Ezt a folyamatot hívjuk belterületbe csatolásnak. Ekkor a telek külterületi besorolásából belterületi besorolásúvá, művelt területből művelés alól kivett területté válik. Ezzel egyidőben az ingatlan helyrajzi száma is változik - belterületi helyrajzi számot kap az ingatlan-nyilvántartásban.
A belterületbe vonás szabályai: Csakis önkormányzati kérelemre indul, viszont az önkormányzatnál a legtöbb esetben a tulajdonos kérelmezi. Fontos, hogy a településrendezési tervben már ki legyen jelölve a telek belterületbe csatolás céljára. Publikálva: 2022. december 4. Utolsó frissítés: 2022. december 4. A termőföld más célú hasznosításáról szóló cikksorozat előző részében arról volt szó, hogy a termőföld mezőgazdasági művelés alóli kivonására - néhány kivételtől eltekintve - csak gyengébb minőségű területek esetében van lehetőség.
Dr. Termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő, de ez természetesen történhet az ingatlan tulajdonosának kérelmére is. Ehhez az önkormányzati képviselőtestület döntése szükséges, ami jellemzően a településszerkezeti terv módosítását jelenti. Mivel a belterületbe vonás „végleges más célú hasznosításnak” minősül, így csak az átlagosnál gyengébb földek kerülhetnek így kivonásra. [2007. évi CXXIX. törvény 15. A belterületbe vonási kérelmet a járási hivatalhoz kell benyújtani, ehhez az önkormányzati határozaton túl szükség lesz egy belterületbe vonási vázrajzra is (ezt földmérővel lehet elkészíttetni). Ezt követően kerül sor a belterületbe vonás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére. Az eljárás ügyintézési határideje 30 nap. A termőföld más célú hasznosítása esetén - így a belterületbe vonás esetén is - egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületbe vonás esetén az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona értékét kell felszorozni a 2007. évi CXXIX. törvény 1. mellékletében foglalt forintösszeggel.]
Talán a legfontosabb változás, hogy megnő az ingatlan beépíthetősége. Emellett, mivel kivonásra kerül az ingatlan, így a termőföldekre vonatkozó hasznosítási kötelezettség is megszűnik és ezzel együtt a tulajdonjog átruházása esetén sem kell már alkalmazni a termőföldforgalmi szabályokat. A belterületbe vonás ugyanis nem szolgálhat pusztán spekulatív, értéknövelési célt, a jogalkotói logika szerint annak valós, belátható időn belül megvalósuló településfejlesztési célhoz kell kapcsolódnia. Ezzel összefüggésben 2026 a belterületbe csatolási eljárás során a külterületi helyrajzi számmal rendelkező ingatlan belterületi helyrajzi számot kap az ingatlan-nyilvántartásban. Fontos tudni, hogy csak olyan ingatlan kerülhet belterületbe, amelyet az illetékes önkormányzat a településrendezési tervében kijelölt belterületbe csatolás céljára. Ezek a területek legtöbbször határosak az éppen aktuális belterületi határral, igen gyakran a település terjeszkedését célozzák. Minden esetben ki van jelölve az övezet célja. Ez a cél lehet, lakóterület, iparterület, gazdasági terület, stb.
tags: #torocske #belteruletbe #vonas