A tulajdon dolog feletti teljes hatalom fogalma jogi értelemben
A dologi jog a vagyoni viszonyok állandó (statikus) elemeit szabályozza, amelynek keretében abszolút szerkezetű jogviszonyokról beszélünk.
Az abszolút szerkezetű jogviszonyt az jelenti, hogy van egy meghatározott jogosult és ő áll szemben mindenki mással, akik kötelezettek.
Erre a legegyszerűbb példa a tulajdonos, mint jogosult, akivel szemben mindenki kötelezett, hogy tulajdonjogát ne háborgassák.
A dologi jog alapelvei a következők: zártkörűség elve; tartalmi kötöttség elve; abszolút hatály elve; nyilvánosság elve; egyediség elve.
A dolog fogalma a dologi jogviszonyok tárgya, így talán a legfontosabb fogalom eme körben.
Dolognak minősül minden birtokba vehető testi tárgy.
A Ptk. dolognak minősíti a testi tárgyakon túl azokat a forgalomban lévő pénzeket, értékpapírokat, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket, amelyek nem vehetők birtokba, de dologi jogviszony tárgyává tehetők.
A pénz tekintetében egyértelmű ugyan, hogy a bankjegyek, illetve az érmék birtokba vehető testi tárgyak, azonban mégis szükség van a megkülönböztetésre, hiszen a pénznek nem az érme vagy bankjegy formájában áll a jelentősége, hanem abban, hogy az törvényes fizetőeszközként funkcionál.
Eme körbe tehát csak az érvényes, forgalomban lévő pénzeket soroljuk.
A fizetőeszközként nem használt, régi érmék vagy bankjegyek az általános dologfogalom alá esnek.
Az értékpapírokat hasonló indok miatt kezeljük külön, hiszen egy értékpapírnak az a jogosultság a jelentősége, amit megtestesít.
Dolog módjára hasznosítható természeti erők alatt csakis olyan természeti javak jöhetnek szóba, amelyek fizikai birtokbavétele nem lehetséges.
Mi szabályozza? Mivel a polgári jog része vagyunk, a dologi jogra vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) kell keresni.
A dologi jog szabályai a Ptk. 5. könyvében találhatóak.
Ez a könyv négy részre oszlik: a birtok, a tulajdonjog, a korlátolt dologi jogok és az ingatlannyilvántartás rendelkezéseit tartalmazza.
A cikk a birtok, a tulajdonjog és a korlátolt dologi jogok szabályaiba tekint be.
A birtok
Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a birtok és a tulajdon jelentése nem ugyanaz.
A birtok tényleges állapot, de egyben jogi jelentőségű helyzet is, amely alapján a birtokost - függetlenül a tulajdonjog fennállásától - birtokvédelem illeti meg.
Általában a birtoklás ténykérdés, tehát leegyszerűsítve, ha az adott dolog nálam van, akkor én vagyok a birtokosa.
A birtokos a dolgot magánál vagy hatalmában tarthatja, illetve jogosult birtokvédelemre.
A Ptk. felsorolja azokat az eseteket, amikor az adott személyt birtokosnak kell tekinteni: aki a dolgot sajátjaként hatalmában tartja; aki a dolgot a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja; akitől a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja; akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.
A fentiekből kitűnik, hogy a dolognak egyszerre több birtokosa is lehet.
A birtok megszerzése és elvesztése
A birtokos a dolog birtokát kettő módon szerezheti meg: a dolog feletti tényleges hatalom megszerzésével, vagy birtokátruházással.
A birtokátruházás minden alkalommal két szereplős: a megszerző személyre a birtokot valaki más ruházza át.
A birtokot a birtokos elveszti, ha a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy, vagy ha a dolog birtokát más szerzi meg.
A birtokvédelem három eszköze: jogos önhatalom; közigazgatási úton történő birtokvédelem; birtokper.
A tulajdonjog
Amint már említettük, a birtok és a tulajdon nem ugyanazt jelenti, így elengedhetetlen a határtalálás.
A tulajdonjog a dolog felett gyakorolt legteljesebb jogi hatalom.
Három részjogosítványa van: a birtoklás, a dolog használata és a dologgal való rendelkezés joga.
A tulajdonjog tárgya a dolog lehet, a dolog definícióját fentebb tárgyaltuk.
Alkotórész az, ami a dologgal tartósan egyesítve van úgy, hogy az elválasztással a dolog elpusztulna vagy értéke csökkenne; tartozék pedig olyan, ami a dolog rendeltetésszerű használatához szükséges vagy elősegíti, de önálló dolognak minősül.
A tulajdonjog megszerzésének módjai közé tartozik az átruházás, hatósági határozat és árverés útján, kisajátítás, elbirtoklás, talált dolog.
Közös tulajdon és korlátozott dologi jogok
Közös tulajdonról beszélünk, ha a dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillet.
Korlátolt dologi jogokról akkor beszélünk, amikor valakinek egy más személy tulajdonában lévő dolgon áll fenn valamilyen joga, ezzel korlátozva a tulajdonost.
A Ptk. a korlátozott dologi jogok között szabályozza a zálogjogot és az állagjogokat, illetve földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot, használat jogát, építményi jogot, telki szolgalmakat és a közérdekű használat jogát.
A zálogjog két fő típusa: kézizálogjog és jelzálogjog.
Kézizálogjog esetén a zálogtárgy birtoka a zálogjogosulthoz kerül; jelzálogjog esetén a zálogtárgy a kötelezettnél marad, de bejegyzéssel nyilvános nyilvántartásba kerül.
Földhasználati jog és haszonélvezeti jog
Földhasználati jog: ha a föld tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti, az épület tulajdonosát a földre földhasználati jog illeti meg az épület fennállásáig.
Haszonélvezeti jog: a jogosult a más tulajdonában álló dolog birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti, de a rendelkezési jog a tulajdonost illeti meg.
Használat joga: a jogosult a dolgot a saját szükségleteinek megfelelően használhatja, de korlátoltan.
Építményi jog és telki szolgalom
Építményi jog alapján a jogosult más tulajdonában álló ingatlanon épületet létesíthet vagy használhatja azt.
Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa számára adott célra más ingatlanát használhatja, vagy tartózkodhat bizonyos magatartásoktól.
Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani.
A Ptk. szabályai a dologi jog területén szerves fejlődés eredményei, amely a törvényi és bírói gyakorlat eredményeinek összességét alkotják.
A dologi jog és a szerződések kapcsolata
A dologi jogot a Ptk. szabályozza, de a dologi jogi szabályozás összetett, és bizonyos megoldásokat a szerződési jogban helyeznek el, például bizomány, vagyonkezelés vagy időben osztott használat megoldásait.
A Javaslat Dologi jogi Könyve a dologi jogi szabályozás alapelveit és kereteit adja, de a vagyoni viszonyok teljes spektrumát nem öleli fel.
A dologi jog zártkörűsége és a tulajdonjog absztrakt felfogása összehangoltan szolgálják a jogalkotás és a jogbiztonság céljait.
A nemzetközi összefüggések
Az Európai Unió és emberi jogi egyezmények hatása a tulajdonjog védelmére és elvonására kiterjedő normák kialakítására irányul.
Az uniós irányelvek és a nemzetközi gyakorlat részben formálják a hazai dologi jogi szabályozást, különösen a zálogjog és a tulajdonfenntartás területén.
Összefoglaló gondolatok
A tulajdonjog olyan tartós, abszolút jogi hatalom a dolog felett, amelyet a tulajdonos a birtoklás, a használat és a rendelkezés jogaival érvényesíthet, miközben a különböző korlátok és jogok - például zálogjog, földhasználat, haszonélvezet - meghatározzák a jogviszonyok dinamikáját.
tags: #tulajdon #dolog #feletti #teljes #hatalom