Tulajdoni lap és a lakás mérete: mit mutat, hogyan kell értelmezni

A tulajdoni lap az ingatlan-nyilvántartás része, az az okirat, amely az ingatlan-nyilvántartás adatait tartalmazza az érintett ingatlanra vonatkozólag. Ha hétköznapi nyelven akarjuk megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a tulajdoni lap az ingatlan személyi igazolványa. Minden ingatlan rendelkezik tulajdoni lappal, a társasházak esetén a lakások összetartozó tulajdoni törzslapként és tulajdoni különlapként szerepelnek a nyilvántartásban.

A tulajdoni lap három része és tartalma

A tulajdoni lap három részből áll, melyeket római számokkal jelölnek. A tulajdoni lap tartalma mutatja meg az ingatlan adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokat, jelentős tényeket. Ezek az ingatlanra vonatkozó terhek, korlátozások vagy a jogosult jogainak korlátozása lehetnek (pl. jelzálogjog, telki szolgalom, haszonélvezet stb.).

I. rész - az ingatlan leíró adatai

Az I. rész az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza. Például a település nevét, ahol az ingatlan fekszik; az ingatlan helyrajzi számát, fekvésének (belterület, külterület) megjelölését és területnagyságát; belterületen - és amennyiben rendelkezésre áll - külterületen lévő ingatlannál az utca nevét és a házszámot; a művelési ágat és a művelés alól kivett terület elnevezését; a minőségi osztályt, kataszteri tisztajövedelmet; valamint az épület fő rendeltetés szerinti jellegét (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.).

Az I. részben szerepelhet utalás az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi, illetőleg földhasználati jogra, valamint az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék stb.). Az ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatok is itt találhatók.

II. rész - tulajdonjogi adatok

A tulajdoni lap II. része tartalmazza az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt: a bejegyzés sorszámát, a tulajdonost megillető tulajdoni hányadot, a tulajdonszerzés jogcímét, a tulajdonosi jogállást. Itt olvashatók a tulajdonos természetes személyazonosító adatai, lakcíme, kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezés ténye; jogi személy esetén annak megnevezése és székhelye. Állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezése is itt szerepel.

A II. részben szerepel a vagyonkezelő megnevezése, a bejegyző határozat száma és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja, valamint a törlő határozat száma és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja. A II. rész a tulajdonosi adatok és azok változásainak nyomon követésére szolgál.

III. rész - egyéb jogok és jogilag jelentős tények

A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz kapcsolódó összes olyan jogot és tényt, amelyet az I. és II. részben nem rögzítenek. Ide tartoznak például a földhasználati jogok, haszonélvezet, elidegenítési és terhelési tilalom, vezetékjog, vételi jog, jelzálogjog és végrehajtási jog. Szintén a III. részben jegyzik fel a perek, büntetőeljárás megindítását, az árverés vagy nyilvános pályázat kitűzésének tényét, kisajátítási eljárás megindítását, építési tilalmakat és egyéb hatósági döntésekre vonatkozó bejegyzéseket.

A tulajdoni lap lekérése és fajtái

A tulajdoni lapot több módon lehet beszerezni: ügyvéd segítségével, személyesen a Földhivatalban, vagy ügyfélkapus hozzáféréssel az E-ING (Földhivatal Online) szolgáltatáson keresztül. A legegyszerűbb és leggyorsabb mód ma már az E-ING felület ügyfélkapus regisztrációval. Tulajdoni lapból létezik szemle és teljes másolat: a szemle kizárólag a hatályos bejegyzéseket tartalmazza, míg a teljes tulajdoni lap az összes, akár korábban törölt bejegyzést is megmutatja.

Tulajdoni lapból létezik e-hiteles és papír alapú hiteles változat is. Az e-hiteles okirat olyan on-line, elektronikus okirat, amelyen szerepel a szolgáltató hitelesítő záradéka és intézményi elektronikus aláírása, valamint időbélyegzője. Az e-hiteles tulajdoni lap kizárólag elektronikusan - számítógép képernyőjén - megtekintve bizonyító erejű; kinyomtatva papír formátumban nem minősül hiteles, bizonyító erejű dokumentumnak.

A tulajdoni lap ára és lekérés díjai

A tulajdoni lap lekérése Földhivatal Online rendszeren keresztül ingyenesen és térítés ellenében is történhet. A tulajdoni lap első része magánszemélyeknek havonta 20 alkalommal ingyenes. A nem hiteles tulajdoni lap teljes változata 1 000 Ft és tartalmazza az I., II. és III. részt. Elektronikusan hiteles tulajdoni lap teljes változata 3 600 Ft. Nem hiteles térképmásolat 2 400 Ft. A papír alapú hiteles tulajdoni lap (teljes vagy szemle) díja 6 250 Ft. A tulajdoni lap nemcsak ügyfélkapun keresztül kérhető le, de bármely Földhivatalban is (ehhez személyi igazolvány vagy jogosítvány vagy útlevél szükséges).

Mitől lesz hiteles a papír alapú tulajdoni lap? A hitelességet speciális biztonsági papír (vízjellel, UV-elemekkel, vegyvédett felülettel), biztonsági pecsétcímke (hologram) és esetleg átpántoló címke biztosítja. A pecsétcímke nélkül a papír alapú másolat nem tekinthető hitelesnek.

Mit mutat a tulajdoni lap a lakás méretéről és miért fontos ez?

A tulajdoni lapon szereplő méret az, amely hivatalosnak számít; társasházi lakásoknál a tulajdoni lapon szereplő méret meghatározó. A lakás mérete esetében mindig a tulajdoni lap számít; hiába mondjuk, hogy 70 m2 a lakásunk, ha a tulajdoni lap szerint 62 m2, az adásvételi szerződésbe az a nagyság kerül bele, ami a tulajdoni lapon van.

Az új építésű lakásoknál különbséget tesznek bruttó és nettó terület között: bruttó a külső falak által határolt terület, nettó pedig a külső falak belső oldalával határolt terület. Nettó alapterületnek a helyiség vízszintes vetületben számított területe számít, azaz a belső mérést kell végezni (faltól-falig). Újépítésű lakások esetében azonban belső falakat úgy tekintik, mintha nem lennének, így számolják a nettó területet.

A hasznos alapterület definíciója fontos a tetőtéri lakásoknál: „A hasznos alapterület a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m”. Ezért a tetőtéri lakásoknál az 1,9 m alatti terület nem számít bele a hivatalos méretbe. Ennek következtében előfordulhat, hogy burkolatcseréhez nagyobb anyagmennyiségre van szükség a valós felület miatt, mint amennyi a tulajdoni lapon szerepel.

Az erkélyek, loggiák, teraszok beszámítása az alapterületbe történelmileg változó gyakorlatot követett: a múlt század első felében gyakran a loggia teljes területe beszámították, a rendszerváltás utáni építéseknél gyakran csak a terület felét vették figyelembe, majd a szabályozás egységesítése után 2020-tól kizárólag a lakás belső hasznos, azaz 1,9 m feletti belmagassággal rendelkező területét lehet feltüntetni az alapító okiratban és így a tulajdoni lapon. Az ezek feletti erkély, terasz stb. legfeljebb külön, az alapterület alatt tüntethető fel a tulajdoni lapon.

Miért ellenőrizzük mindig a tulajdoni lapot?

Minden ingatlanadásvétel szereplőinek tudnia kell, hogy a tulajdoni lap az ingatlan legfontosabb azonosító dokumentuma. Az ingatlan eladás vagy vásárlás elengedhetetlen része a tulajdoni lap lekérése: ha találtunk egy szimpatikus lakást és majdnem minden passzol, ajánlattétel előtt mindenképpen tudnunk kell, mi a tulajdoni lap tartalma. Az eladó már az ingatlaneladás megkezdése előtt beszerezze az érintett ingatlan tulajdoni lapját, és ellenőrizze annak tartalmát.

A tulajdoni lap tetején található a lekérés időpontja, ami megmutatja, hogy mikori állapotokat tartalmaz. Elméletileg a tulajdoni lap addig „érvényes”, amíg valamilyen adat nem változik rajta; gyakorlatilag adásvétel előtt mindig friss tulajdoni lapot kell lekérni, mert bármikor bekövetkezhet változás az ingatlanra vonatkozóan. Ügyvéd az adásvételi szerződés aláírása előtt közvetlenül lekéri a friss tulajdoni lapot, hogy meggyőződjön annak tartalmáról.

Mit ellenőrizzünk a tulajdoni lapon?

Letöltés után sorról sorra át kell nézni minden elemet: ellenőrizni kell, hogy azokat az adatokat látjuk-e, amiről tudomásunk van. Különösen fontos a II. rész és a III. rész átnézése: a III. részben találhatók az ingatlanhoz kapcsolódó jogok és a jogilag jelentős tények (például haszonélvezeti jog, elidegenítési és terhelési tilalom, vezetékjog, árverés kitűzése, tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye stb.), amelyek akadályai lehetnek az ingatlannal kapcsolatos jogszerzésnek.

Például a lakás mérete esetében mindig a tulajdoni lap számít; olyan mérettel korrekt hirdetni egy ingatlant, ami a tulajdoni lapon van. A hirdetési szövegben azonban lehet részletezni, hogy valóságban mekkora a lakás. A hirdetési portálokon az alapterületet vagy a lakóterületet lehet általában megadni, ezért érdemes a leírásban mindig pontosan kitérni a különböző életterek és helyiségek méretére, mert így nem lesz félrevezető a hirdetés.

Mit tegyünk, ha adateltérést találunk?

Ha egyszerű adateltérést tapasztalunk, ingatlan-nyilvántartási adatváltozási bejelentést kell tenni; ez teljesen rutin eljárás és többféle módon is benyújtható a Földhivatalhoz. Érdemes minél hamarabb benyújtani, mert a sokszor hosszú átfutási idő akadályozhatja az adásvételi szerződés aláírását. Ha az adateltérés nem érthető, vagy a III. részben bármilyen korlátozó vagy akadályozó információt találunk, akkor ügyvédhez kell fordulni és az ő útmutatása szerint kell eljárni.

Széljegy, rangsor és a lekérés gyakorlati tudnivalói

Széljegynek nevezzük azt, amikor az ingatlan tulajdoni lapjára ideiglenes jelleggel rávezetik az adott ingatlanra vonatkozó beadvány iktatószámát és a benyújtás dátumát. A széljegy mutatja a már benyújtott, de még elintézetlen kérelmeket, és azt, hogy folyamatban van egy eljárás az adott ingatlan tekintetében. Fontos a rangsor elve: a földhivatal az újabb kérelmeket a korábban beérkezett és széljegyzett kérelmek elbírálása után jogosult elintézni.

A Földhivatal egy állami hivatal, amely vezeti a magyarországi ingatlanok nyilvántartását: nincs más hatóság, amely tulajdoni lapot adhatna ki. A tulajdoni lap az ingatlan forgalmi engedélye; ezzel igazolható, hogy az ingatlan valóban az adott személy tulajdona.

tulajdoni lap minta oldal részletek

Gyakran ismételt kérdések - röviden

  • Mi a tulajdoni lap? - Az ingatlan számszerűsíthető adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információkat és az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogokat és azok jogosultjait tartalmazó okirat.
  • Milyen fajtái vannak? - Hiteles papír alapú másolat, e-hiteles másolat, továbbá szemle és teljes másolat.
  • Mi a széljegy és miért fontos? - A széljegy a már benyújtott, de még elintézetlen kérelmeket jelzi; kifejezi, hogy megindult egy ingatlan-nyilvántartási eljárás.
  • Van-e érvényessége a tulajdoni lapnak? - Elméletileg addig „érvényes”, amíg nem változik semmi az ingatlannal kapcsolatban; gyakorlatilag érdemes friss tulajdoni lapot kérni adásvétel vagy egyéb eljárás előtt.

Az ingatlan eladás és vétel során a tulajdoni lap ismerete és rendszeres ellenőrzése jogilag és pénzügyileg is elengedhetetlen: ennél az okiratnál derül ki, vannak-e terhek, korlátozások vagy olyan tények, amelyek befolyásolhatják az ingatlan forgalomképességét vagy hitelezhetőségét. Az alapdolgokat minden eladónak és vevőnek érdemes megértenie, és szükség esetén jogi segítséget kérni.

Dokumentumtípus Elektronikus díj Papír hiteles díj
Nem hiteles teljes (korábbi rendszer) 1 000 Ft -
E-hiteles teljes vagy szemle 3 600 Ft -
Papír hiteles (teljes vagy szemle) - 6 250 Ft
Nem hiteles térképmásolat 2 400 Ft -

FIGYELEM! Ez a cikk nem jogi útmutatás vagy tanácsadás, és nem helyettesíti az ügyvédi konzultációt illetve jogi tanácsadást.

tags: #tulajdoni #lap #lakas #merete

Népszerű bejegyzések: