Tulajdoni lap szeljegy: mit jelent, mit tartalmaz, és hogyan használható
A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. Ebben a cikkben a tulajdoni lapon szereplő információkkal kapcsolatban szeretnénk hasznos tanácsokat megosztani.
A könnyebb érthetőség kedvéért megmutatjuk, hogy hogyan is néz ki egy tulajdoni lap. Minden egyes tulajdoni lapon három részt láthatunk, ezeket római számmal jelölik: I. rész, II. rész és III. rész. Ahogy a mintán is látható, a részek jól láthatóan elkülönülnek egymástól, az adott részek megjelölései mindig az oldal középső részén szerepelnek, és vastag vonallal vannak elválasztva. Az egyes részeken belül találhatóak a bejegyzések, melyeket már arab számmal jelölnek, és ezek mutatják a bejegyzések sorrendjét is, tehát ami az első szám alatt van, az került először nyilvántartásba, utána a második, és így tovább.
Továbbá olyan is lehet, hogy egy-egy szám úgy tűnik, mintha kimaradna. A részeken kívül már a tulajdoni lap teteje is sok információt adhat, ezt a részt nevezzük fejlécnek. A fejlécet követően a tulajdoni lap első részéből megtudhatjuk az ingatlan megnevezését és számszerű adatait is, például a területét. A második rész a tulajdonjogi adatokról árulkodik, itt látható ugyanis az, hogy ki a tulajdonos. Itt érdemes arra figyelni, hogyha valakivel ingatlan adásvételi szerződést kívánunk kötni, de nem szerepel tulajdonosként a tulajdoni lapon, akkor tőle nem fogjuk tudni megszerezni az adott ingatlant, a tulajdonjogot nem fogják bejegyezni. A harmadik rész talán a legbonyolultabb. Itt láthatóak az ingatlanra vonatkozó egyéb jogok és tények, itt láthatóak az ingatlan terhei is. Természetesen a vevőnek annál jobb, minél kevesebb dolog szerepel ebben a részben. Itt jelenik meg többek között, hogyha van jelzálogjog bejegyezve az ingatlanra, vagy ha végrehajtás alatt van.
A tulajdoni lapon ezen kívül széljegy is szerepelhet, ezt az I. rész felett lehet látni, hogyha van. Ez olyankor fordulhat elő, hogyha beérkezett az adott ingatlan vonatkozásában egy kérelem a földhivatalhoz, de azt még nem bírálták el. Ahogy már korábban említésre került, előfordulhat, hogy úgy tűnik, hogy egy-egy szám kimarad a bejegyzések sorszámából. Az első, amilyen például a bejegyzésben szereplő minta is, a szemle másolat. Ez csak az aktuálisan fennálló információkat foglalja magában, de a már törölteket nem tartalmazza. Ezen kívül van a teljes másolat is, ahol ténylegesen minden aktuális és már nem aktuális bejegyzés látható. Ezen felül meg kell különböztetni a hiteles és a nem hiteles tulajdoni lapot is. A nem hiteles tulajdoni lap másolat csupán tájékoztatásra szolgál, de nem kötődik hozzá tanúsítóerő, ezzel szemben a hiteles tulajdoni lap másolathoz igen. Tehát bizonyító ereje csupán a hiteles tulajdoni lapnak van.
Sokszor szükség van a tulajdoni lapra az ingatlan adásvételen kívül akkor is, hogyha valaki hitelt szeretne felvenni, vagy esetleg egy közműszolgáltatóval szerződni. Jó tudni, hogy a tulajdoni lapot bárki lekérheti, akár az Ügyfélkapun keresztül, akár más módon is. A földhivatali nyilvántartásból havonta 20 alkalommal ingyenesen lekérhető az ingatlan tulajdoni lapjának I. része. Az e-hiteles tulajdoni lap lekérés (függetlenül attól, hogy teljes vagy szemle) 3600,-Ft. Fontos, hogy 2017. óta természetes személyek számára évente két alkalommal díjmentes a nem hiteles tulajdoni lap másolat lekérdezése. A szolgáltatás a Földhivatal Online rendszeren keresztül vehető igénybe, méghozzá Ügyfélkapus bejelentkezéssel. Ehhez csupán az ingatlan pontos címét, vagy a helyrajzi számát kell tudni.
A harmadik lekérdezéstől a nem hiteles tulajdoni lap másolat díja 1000 Ft/tulajdoni lap. Összefoglalva, a bejegyzésből látható az, hogy egy tulajdoni lapból rengeteg mindent megtudhatunk, többek között az ingatlan területét, a jelenlegi tulajdonos nevét, hogy van-e hitel vagy bármilyen más teher az ingatlanon stb. Mivel az ingatlan tulajdoni lapján könnyen lehet, hogy olyan információk szerepelnek, amelyek meghiúsítják az adásvételt (pl. Aki pedig azon gondolkozik, hogy eladná az ingatlanát, annak szintén javasolt ellenőrizni a saját ingatlana tulajdoni lapját, mert fontos az ingatlant jogi szempontból is felkészíteni az eladásra. Előfordulhat akár az is, hogy szerepelnek rajta régebbi kölcsönök, melyek azóta már rendezve lettek, de a bejegyzés törlése akkor elmaradt.
A törvényes keretek és a bejegyzési sorrend
1. A földhivatalok az ingatlan-nyilvántartási törvényben (Inytv.) meghatározott sorrendben intézhetik el a beadványokat, és természetesen a jogszabály rögzíti ennek határidejét is. Fontos tudni, hogy az eljárás meggyorsításának lehetőségeként kérelmezhető soronkívüliség.
1.1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) alapján az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóságnak nyolc napon belül értesítenie kellene az ügyfelet. Az Inytv. Az értesítést az ingatlanügyi hatóság az ügyfél ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímére, illetve székhelyére kézbesíti. Az értesítés mellőzhető, ha a hatóság az eljárás megindítását követő nyolc napon belül a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti.
1.2. A beadványokat az iktatószámok sorrendjében, az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthető iratot a rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni. A beadványok rangsora megváltoztatható, de csak érdekelt hozzájárulásával. A rangsor megváltoztatásához a ranghely megváltoztatása tényének ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése szükséges. A beadványok rangsora megváltoztatásáról az ingatlanügyi hatóság határozattal dönt.
1.3. Széljegy: a beadvány iktatószámának a benyújtás napján a tulajdoni lapon történő feltüntetése. A széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti eljárás megindítását tanúsítja, de nem jelenti azt, hogy ezt mindenképpen pozitívan fognak elbírálni. A széljegyet mindig a tulajdoni lap másolat elején, az ingatlan fekvésére és az I. részt érintő változásra vonatkozó bírálások után a széljegyet törölni kell. Ha téves széljegy történt, erről a járási hivatal feljegyzést készít, majd törli a téves széljegyet.
1.4. Főszabály szerint az ingatlanügyi hatóságnak a beadvány beérkezésétől számított 30 napon belül kell meghoznia érdemi határozatát. Ha több ingatlant vagy több érdekeltet érint, három hónapon belül kell elbírálnia. A soron kívüli ügyintézés engedélyezéséről a járási hivatal vezetője a soron kívüliség iránti kérelem beérkezését követő két munkanapon belül dönt. A hiánypótlásra 15 napos határidőt állapíthat meg a földhivatal, indokolt esetben ezt meghosszabbíthatja.
Széljegy gyakorlati megfontolások
A széljegy olyan tulajdoni lapot érint, amelyben egy jog, tény vagy adat bejegyzése, illetve törlése folyamatban van. Az ingatlanvásárlásnál a vevő célja az legyen, hogy a szerződés alapján biztonságosan tulajdonjogot szerezzen. Ha például a tulajdoni lapon már szerepel egy korábbi tulajdonjog-bejegyzési kérelem, akkor felmerülhet, hogy az ingatlanra más is igényt tart. A széljegy tehát időrendi és jogi szempontból is fontos. A széljegy nem feltétlenül akadálya a vásárlásnak, de mindig ellenőrizni kell, hogy milyen ügy áll mögötte. Ha a vevő pénzt adna át, miközben a tulajdoni lapon széljegy szerepel, a kockázat megnő. A széljegy közvetlenül a földhivatali ügyintézés része, ezért jogi képviselő bevonása különösen ajánlott, ha a széljegy tartalma a tulajdonjog bejegyzéshez, jelzáloghoz vagy végrehajtási joghoz kapcsolódik.
1. A széljegy gyakran nem ad teljes képet a mögötte lévő ügyről; ilyenkor nem elég találgatni. 2. A vevő pénzátadásakor fontos, hogy pontosan tisztázott legyen az ingatlan jogi állapota. 3. Az ügyvéd bevonása és a széljegy típusának megértése elengedhetetlen a biztonságos adásvételhez. 4. A széljegy nem feltétlenül akadálya a vásárlásnak, de mindig tisztázni kell az eljárás típusát és annak befolyását az adásvételre.
A cikkben szereplő információk általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek egyedi ügyre vonatkozó jogi tanácsadásnak. Az ingatlanjogi ügyek megítélése mindig az adott ügy körülményeitől függ. Bár törekszünk a pontos és naprakész tájékoztatásra, a cikk alapján hozott döntésekért felelősséget nem vállalunk.
Gyakran használt kifejezések a tulajdoni lapon
Az ingatlan-nyilvántartási megnevezések között számos változat létezik, például kivett lakóháza, udvar; kivett lakóház és udvar; kivett társasház; társasház, udvar; lakás; zártkerti művelés alól kivett terület, lakóház. A kivett lakóház jelentése: a földrészlet művelés alól ki van vonva, tehát nem mezőgazdasági célra használt. A lakóház pedig azt jelzi, hogy az ingatlan fő rendeltetése lakhatás. A tulajdoni hányad pedig az eszmei részesedést jelenti az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban.
Az adatok elérhetősége és díjak naprakészsége
A tulajdoni lapot elektronikus úton, Ügyfélkapu+/DÁP segítségével lehet lekérdezni az e-ing rendszeren keresztül. Az ingatlan-nyilvántartási adatok ingyenes elektronikus lekérdezése évente két alkalommal naturalis személyek számára társul; a nem hiteles másolat díja 1000 Ft/tulajdoni lap, a hiteles elektronikus térképmásolat díja pedig 5000 Ft. A papíralapú hiteles másolat díja 10000 Ft lehet, ha papíralapú hiteles másolatot kérünk. A jogszabályok szerint több jogcímen is ingyen lehet hozzájutni a tulajdoni laphoz.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint bármelyik természetes személy ingatlanaira vonatkozóan évente két alkalommal díjmentesen lekérdezhet tulajdoni lapot. Ha a felhasználó jogosulatlanul veszi igénybe a díjmentességet, közigazgatási bírság kiszabható. A díjak és szolgáltatások rendszere időről időre változik, ezért érdemes az aktuális díjakat és eljárási rendet ellenőrizni a FöldhivatalOnline felületen.
tags: #tulajdoni #lapi #szeljegy