Tulajdonjog és mások jogai által terhelt jogi keretek: hazai gyakorlat a földhivatali bejegyzéseknél
A fővárosi ügyvédek számára készülő Pesti Ügyvéd című folyóirat hagyományosan földhivatali gyakorlat ismertetésére összpontosít. Balogh Béla hosszú évtizedekig képviselte az ügyvédség szakmai érdekeit, és írásaival segítette az általános gyakorlati kérdések megválaszolását. Jelen szakmai fórumon a földhivatali bejegyzések és kapcsolódó jogintézmények összefüggéseit, a vevői jog fenntartásához, a társasházak átalakulásához és a külföldön kiállított meghatalmazások alaki követelményeihez kapcsolódó kérdéseket járjuk körbe.
Jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog és annak bejegyzése
Inyvhr. 46. § (3) szerint a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog az épület megépüléséig áll fenn; ezt követően kerülhet sor a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzésére, amely addig fennáll, ameddig az eladó tulajdonjogát fenntartja. A földrészlet tulajdoni lapjára bejegyzett jövőbeli épületre vonatkozó vevői jogot az ingatlanügyi hatóság a társasháztulajdon bejegyzésével egyidejűleg, külön kérelem nélkül is átjegyzi. A bejegyzés helye a különlapokra történő átjegyzés, az eredeti bejegyzés ranghelyén.

Eszmei hányadok és a társasház bejegyzése
A földrészlet tulajdoni lapjára bejegyzett jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog lehet eszmei hányad alapján is megállapítható. Ha azonban az eladás tárgya nem egy konkrét épület, hanem egy eszmei hányad, az Inyvhr. 45. § (1) alapján úgy kell eljárni, hogy a bejegyzés a földrészletre vonatkozóan történik, és az ingatlanügyi hatóság a társasháztulajdon bejegyzésével egyidejűleg átjegyzi a megfelelő különlapra. Ebben az esetben a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése kizárt az egész tulajdoni illetőségre vagy eszmei hányadra vonatkozóan; a konkrét jogterjedményt meg kell határozni, és ennek megfelelően kell a vázrajzot vagy annak hiányát megállapítani.
A társasházakról szóló törvény (Tht.) 6. § (1) szerint a közös tulajdon bejegyzése a földrészletre vagy meglevő épületre vonatkozik, és ehhez az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogok törlésére vagy megegyezésre van szükség a társasházzá alakulás után terhelendő jogokról. A bejegyzés gyakorlata attól is függ, hogy a jogot a teljes ingatlanra vagy annak egy meghatározott részére kérik-e bejegyeztetni; a változási vázrajz készítésére ebben az esetben is lehet szükség a pontos terjedelem meghatározásához.

Alaki követelmények külföldön kiállított ügyleti meghatalmazás esetén
Ptk. 6:15. § (2) szerint a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amelyeket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatokra előír. Inytv. 32. § (1) szerint jogok és tények bejegyzésének alapja közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata lehet. Az Inytv. 39. § (1)-(3) értelmében a külföldön kiállított magánokiratot vagy diplomáciai hitelesítéssel vagy Apostille-lal kell ellátni. Üttv. 44. (az ügyvédi ellenjegyzés) előírása szerint az ellenjegyzés szükséges ahhoz, hogy a meghatalmazás elfogadható legyen az ingatlan-nyilvántartási eljárásban; az ellenjegyzés viszont a diplomáciai hitelesítéset szükségtelenné teheti. Éppen ezért célszerű, hogy a külföldön kiállított meghatalmazást egy belföldi ügyvéd lássa el ellenjegyzésével.
A jogi gyakorlatban felmerülő kérdés, hogy a külföldön - bárki által - kiállított meghatalmazásról miként lehet a javítást érvényesíteni: Üttv. 44. kimondja, hogy a kormányhivatali gyakorlat a jelenlévő felek kézjegyével ellátott javítást részesíti előnyben, és a diplomáciai hitelesítéset szükségtelenné teszi. A bejegyzéshez szükséges okirat lehet közokirat vagy hitelesített másolata, továbbá az ügyvéd ellenjegyzése nélkülözhetetlen lehet vagy éppen elegendő lehet a meghatalmazás ellenjegyzése. A kérelemben a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot csatolni kell. A megoldás során figyelembe vehető, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzéséhez másodlagos vázrajzra lehet szükség, ha a jog a természetben meghatározott részre vonatkozik.

Alaki és tartalmi követelmények a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzésénél
Inyvhr. 49. § (1) szerint a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyezhető az egész ingatlanra vagy annak csak meghatározott részére. Amennyiben a jog tartalma olyan, hogy az egész ingatlanra vagy eszmei hányadra vonatkozik, a bejegyzéshez vázrajz szükséges. A 49. § (2)-(3) értelmében a bejegyzés akkor valósul meg, ha a jog vagyontárgy szerinti részére kerül bejegyzésre, és ennek megosztásáról, illetve egyik tulajdonostársnak a használatra vonatkozó jogáról van szó. A tulajdonjog fenntartásához kapcsolódó vevői jog bejegyzése akkor szükséges, ha a jövőbeli jogokra vagy szolgalmi jogra van szükség a közös használatra vonatkozó jog és a tulajdonjog közötti arányok meghatározásához. Inyvhr. 103. § (1) a változási vázrajz kötelező feltétele a jog bejegyzéséhez, ha a jog természetben meghatározott részre vonatkozik. Ha viszont a jog egész ingatlanra vagy annak eszmei hányadára vonatkozik, vázrajz szükségessége mérlegelendő lehet.
Az Inytv. 43. § értelmében a kérelemhez mellékelni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot. Az Inyvhr. 114. § (1) szerint a kérelem közvetlenül érintettjei közös kérelmére indulhat. Ha a közös tulajdon használatára vonatkozó jog alapjául a szótöbbségi határozat szolgál, a (3) bekezdés a) pontjának megfelelően a kérelemnek "valamennyi tulajdonostárs együtt" kell mennie. A jogi gyakorlat szerint a felek közös meghatalmazása esetén is szükséges a meghatalmazás tartalmának tisztázása és a szövegezés pontos megfeleltetése az Inytv. és Inyvhr. követelményeinek.

Hivatkozások a jogi elvek és kontextus összefoglalásához
A tulajdonhoz való jog jogtudományi háttere kiszélesedik a polgári jogi kontextusból az alkotmányos védelem és a nemzetközi egyezmények keretében. Az EJEE és EJEB gyakorlat hangsúlyozza, hogy a jogok és vagyoni jogok védelme akkor indokolt, amikor a jogi konstrukció egyértelműen meghatározott és állami kényszer útján érvényesíthető. A magyar alkotmányjogban a tulajdonhoz való jog kitüntetett védelmet élvez, ugyanakkor a társadalmi kötelezettségek és a közérdek érvényesítése is fontos vezérfonal lehet. A földhivatali bejegyzések tehát nem csak a tulajdonjogot érintik, hanem a közösségi használat érdekében fennálló jogokat is érintik, és ezért gondos alaki és tartalmi vizsgálatot igényelnek.
Részletes példák és gyakorlati tanulságok
A jegyzői határozatok és a társasházi bejegyzések során fontos, hogy a jogi képviselő a közös tulajdon használatára vonatkozó jog terjedelmét pontosan meghatározza. Amennyiben a jog a természetben meghatározott részre vonatkozik, szükséges a változási vázrajz készítése; ha viszont az egész ingatlanra vagy eszmei hányadra vonatkozik, akkor a vázrajz jellegének hiánya nem zárja ki a bejegyzést, de a kérelem tartalma ettől függően változik. A külföldön kiállított meghatalmazás ellenjegyzése általában elegendő, ha a bejegyzést előkészítő magyar ügyvéd ellenjegyzi, és a diplomáciai hitelesítés vagy Apostille elhagyható az ügyvédi ellenjegyzés hatására.
- Bejegyzés előkészítése: hatályos jogszabályi keretek szerinti okiratok gyűjtése és csatolás.
- Vázrajz szükségességének megállapítása: ha a jog a természetben meghatározott részt érinti.
- Kérelem benyújtása az ingatlan-nyilvántartásnál: közös kérelmet kell benyújtani, ha a kérelem érintettjei mind együtt fellépnek.
- Lehetséges alternatívák: közös tulajdon használatára vonatkozó jog átjegyzése a III. részekre vagy közvetlenül a földrészlet III. részére utaló megnevezések alkalmazása.
Fontos megjegyzés, hogy a jogi környezet és a gyakorlat folyamatosan fejlődik, ezért célszerű a Kamara és Földhivatali Főosztály közleményeit figyelemmel kísérni a legújabb rendelkezések és gyakorlat megismétlődő vagy módosuló elemei miatt.
tags: #tulajdonjoganak #targyan #jogszabaly #es #masok #jogai
