Hogyan érdemes felhívni a tulajdonostársat vételre ingatlan esetén
Közös lónak túros a háta - szokták mondani. A közösködés, a közös tulajdon járhat előnyökkel, ám sokszor láthatjuk, hogy előbb-utóbb problémát okoz. A tulajdonostársak szándékai, érdekei nem mindig egyeztethetők össze zökkenőmentesen. Melyek a közös tulajdon körüli leggyakoribb tévhitek? Mint minden téma esetén, itt is kezdjük az alapokkal. Például van egy lakás, ami a házastársak közös tulajdonában van. A közös tulajdonnál természetes, hogy felmerülnek a használattal kapcsolatos kérdések. Ám van egy makacs tévhit, ami ezt a területet érinti. Téves az az elképzelés, hogy a közös tulajdont mindenki csak a saját tulajdoni arányának megfelelő mértékben használhatja. A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog használatára. Ha tehát egy ingatlannak egyenlő arányban két tulajdonosa van, ez nem azt jelenti, hogy mindkét tulajdonos csak az ingatlan felét használhatja. Mindketten jogosultak akár az egész ingatlant is használni. A viták elkerülése érdekében a tulajdonostársak egymás közt megállapodhatnak a használat részleteiről.
Az egyik gyakran előforduló tévhit a pénz körül forog. Pontosabban a közös tulajdonnal kapcsolatos költségek körül. Kit terhelnek ezek a költségek? A probléma általában akkor lát napvilágot, mikor a közös tulajdonba tartozó dolgot nem használja minden tulajdonos. Vegyünk példaként egy lakást, amit ketten örököltek (akár végrendelettel, akár a törvény alapján), ám csak az egyik örökös használja, ő lakik benne. Ilyen esetben találkozhatunk azzal a téves elképzeléssel, hogy az ingatlan minden felmerülő költségét annak az örökösnek kell fizetni, aki ott lakik. Az állagmegóváshoz, fenntartáshoz feltétlenül szükséges költségek, az adók és más közterhek, továbbá a közös tulajdonnal járó egyéb kiadások a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik. Természetesen a használattal felmerülő költségek, mint például a víz, villany, gáz díja az ingatlant használó tulajdonostársat terheli majd. Ugyanakkor egy lakás közös költsége már nem feltétlenül csak a használó tulajdonosra hárul. Ez ugyanis olyan kiadásokat is magában foglalhat, ami a használattól függetlenül is fennáll.
A 3. A Polgári Törvénykönyv alapján a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. Az igazság, hogy a törvényi elővásárlási jog csak kifelé él. Ezt jelenti a szabályban a „harmadik személlyel szemben” rész. Ha például 3 tulajdonosa van az ingatlannak, és ebből az egyikük szeretné eladni a tulajdonrészét egy másik tulajdonostársnak, akkor szabadon köthetnek szerződést egymással. A cikkben még közel sem érintettünk minden szabályt, ami a közös tulajdonra vonatkozik. A fentiekben a leggyakoribb tévhiteket igyekeztem eloszlatni. A jövőben még biztosan lesz folytatása a témának.
A fentiek szerint az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog ritkán jelent problémát, és a gyakorlatban többféle megoldás alakult ki. A tulajdonostársak közti egyeztetés és a jogi keretek betartása segít abban, hogy a vételi ajánlatok megfelelően érkezzenek meg a jogosultakhoz. Ha pedig valaki eladni szeretne egy résztulajdont, akkor két fontos tényre érdemes felhívni a figyelmet: egyrészt az elővásárlási jog rendezetten kezelendő, másrészt pedig a résztulajdon értékesítése gyakran alacsonyabb áron történik, mint az egész ingatlan.

Mit jelent az osztatlan közös tulajdon és hogyan lehet megszüntetni?
Az osztatlan közös tulajdonban az egész ingatlan közös, még akkor is, ha több lakásrész áll a tulajdonosok kezében. A jog szerint minden tulajdonostárs jogosult az egész ingatlant használni, de ezt a jogát nem gyakorolhatja mások jogainak sérelmére. A közös Tulajdon használatát rendezhetjük használati megállapodással, és a közös teherviselést is a tulajdonostársak viselik. Az egyhangú szavazat szükséges a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásokhoz és az egész ingatlan tulajdonjogának átruházásához.
Az ingatlan tulajdonrész eladása érdekében minden tulajdonostárs egyetértése szükséges. Ha az egyik tulajdonos ajánlatot tesz, köteles a többi tulajdonostárssal közölni azt, és fel kell hívnia az elővásárlásra jogosultakat. Az elővásárlási jog gyakorlására akkor kerülhet sor, ha a jogosultak élnek vele, vagy lemondó nyilatkozatot adnak ki. A lemondó nyilatkozat és annak közlése lehet az előnyösebb megoldás a gyors tranzakció érdekében.
#09 Osztatlan közös tulajdon - "Közös lónak túros a háta?" 🏠🎙️
Hogyan zajlik az elővásárlási jog gyakorlása?
A Ptk. alapján az elővásárlási jog háromféleképpen érvényesülhet: elfogadja az ajánlatot, kifejezett lemondó nyilatkozatot tesz, vagy hallgat. Az első esetben a szerződés közte és a tulajdonos között jön létre; a másik kettő esetben az eladó és a vevő között zajlik a tárgyalás a jogosult részvételével. Az elővásárlási jog közlése történhet tértivevényes levélben vagy egyéb igazolható módon. Ha a jogosult lakcíme külföldi, a közlés követelményei módosulhatnak, de a közhiteles nyilvántartás és a valós címre irányuló értesítés alapvető szempont marad.
Fontos megjegyezni, hogy az elővásárlási jog gyakorlása különböző szabályokat érinthet a garázsok és teremgarázsok esetében, ahol gyakran sok tulajdonostárs van. Ilyen esetekben a közös használatú helyiségek közlésének módja és a feltételek pontosítása kiemelten fontos a földhivatali bejegyzés előtt.
tags: #tulajdonostars #felhivasa #vetelre
Népszerű bejegyzések:
- Nagy lehetőségek Kisújszálláson – építkezésre és lakhatásra egy helyen
- AKÁCFA utca környéki családi otthonok sokoldalú lehetőségei
- Mezőtúr ingatlanpiaci adatok és demográfiai trendek Eladó mezőtur című lakások
- Adó- és értékbizonyítvány kiállítása államigazgatási eljárásban Dunaújvárosban
- Erzsébetvárosi utcai lakótelep - háziorvosi ellátás áttekintése
