Túlfeszültség levezető lakóházba: teljes körű védelem az otthoni berendezésekért
A túlfeszültség elleni védelem kulcsfontosságú eszköze a túlfeszültség levezető, amely megóvja elektronikus eszközeit hálózati túlfeszültség, villámcsapás vagy zárlat esetén. A túlfeszültség levezető érzékeli a feszültség inkonzisztenciáját és megvédi a berendezéseket a túl magas vagy alacsony feszültségtől.
Miért van szükség túlfeszültség-védelemre otthon?
A legtöbb elektronikus eszköz érzékeny a feszültség ingadozására, amely könnyen károsíthatja az alkatrészeket. Mert hát azt sokan tapasztalják többé-kevésbé közvetlen módon, hogy a villám hatására a hálózatokon keletkező túlfeszültség-impulzusok képesek meghibásodást okozni a TV-készülékben, a LED-es világításban, a kazán vezérlésében - és folytathatnánk a sort hosszasan. Annak műszaki magyarázatát, hogy az új eszközök miért érzékenyebbek a túlfeszültségre, könnyen megtalálhatjuk a „downsizing”-ban, vagyis abban, hogy a különböző termékek gyártói a műszaki fejlődés, energiatakarékosság vagy egyéb célkitűzés miatt egyre kisebb méretű villamos/elektronikus készülékeket gyártanak.
Csak hogy konkretizáljuk: aki továbbra is 100-as izzót használ odahaza, az talán joggal teszi fel a kérdést, hogy miért lenne szüksége túlfeszültség-védelemre. Aki átállt LED-es világításra, valószínűleg hamarabb belátja ezt.
A védelem elve és típusai
A túlfeszültség-védelem arra az elvre épül, hogy a vezetett túlfeszültség-impulzusok a külső hálózatok irányából érkeznek, és energiájukat a T1, T2 és T3 típusú védelmi eszközök lépcsőzetesen csökkentik olyan nagyságúra, amit a végponti fogyasztókészülékek még képesek elviselni. A túlfeszültség-védelem feladata, hogy mindenfajta villám- és túlfeszültségkártól, energiaellátás kieséstől megvédje az energia elosztó hálózat készülékeit, szerkezeti szigeteléseit és a túlfeszültség-érzékeny fogyasztói berendezéseket.
Az 1. típusú (B osztályú) villámáram-levezetők a villámcsapások hatására a hálózatba jutó túlfeszültségeket vezetik le a föld felé. Az ilyen eszközöket az épület főelosztójába építik be, és akár több tízezer amperes impulzusáram levezetésére is képesek. A 2. típusú (C osztályú) túlfeszültség-korlátozók a legelterjedtebb eszközök, amelyek a kisebb hálózati túlfeszültségeket vezetik le - például kapcsolási túlfeszültségeket vagy távoli villámcsapások indukálta feszültségcsúcsokat. A 3-as típus: A túlfeszültségvédőt a védelem alá eső eszközök áramkörére szerelik fel.
A kombinált túlfeszültség-védők egyetlen eszközben nyújtanak többlépcsős védelmet - például a T1+T2 (B+C) típusú levezetők a villámáramokat és az utána következő túlfeszültségeket is képesek kezelni. Ha ebből a rendszerből kivesszük a sor elejét, a T1 és T2 típusú védelmet, akkor a túlfeszültség-impulzusok teljes energiáját a T3 típusú védelemnek kellene elviselnie - amire nem képes, hiszen nem erre tervezték.
Koordinált védelem
Felhívjuk figyelmét, hogy a védelmi eszközöknek energia-koordinációval kell rendelkezniük az egyes védelmi szakaszok kölcsönhatásának biztosítása érdekében. A túlfeszültség-védelem arra az elvre épül, hogy a vezetett túlfeszültség-impulzusok a külső hálózatok irányából érkeznek, és energiájukat a T1, T2 és T3 típusú védelmi eszközök lépcsőzetesen csökkentik.
Manapság ez egy T1+T2 védelmi eszköz beépítését jelenti a főelosztóba, mert tisztán T1-esek jószerével már nincsenek. A korszerű T1+T2 védelmi eszközök nagyon jó műszaki paraméterekkel rendelkeznek, ennél fogva - kisebb épületekben - elég hatékony védelmet képesek nyújtani abban az esetben is, ha más védelmi eszköz nincs beépítve. Emiatt a „jól kiépített” védelem általában úgy épül fel, hogy a tápponton beépített (T1+T2 típusú) túlfeszültség-védelmi eszközt egyes, a tulajdonos által fontosabbnak ítélt végponti fogyasztók előtt T2 vagy T3 típusú túlfeszültség-védelmi eszköz egészíti ki.
Túlfeszültség-védelem lakásban és társasházban
Egy társasházi lakás túlfeszültség-védelmének kialakítása. A régebbi építésű társasházakban a védelmet lakásonként is ki lehet alakítani. Sokan úgy vélik, túlfeszültség-impulzus csak az energiaátviteli (kisfeszültségű, erősáramú) hálózaton terjed, ezért védekezni is csak az energiaátviteli hálózaton kell. Sajnos nem. A fizikai törvények ugyanúgy vonatkoznak minden vezetőképes (fémvezetős) hálózatra.
Ebből következően a fémvezetős telekommunikációs hálózatokkal ugyanúgy kell eljárni, mint az erősáramú hálózatokkal: az épület táppontján túlfeszültség-védelmi eszközön keresztül földelni kell, és - megint csak hasonlóan az erősáramú hálózatokhoz - szükség esetén „koordinált” védelmi rendszert kell kiépíteni. A lényeg azonban az, hogy a túlzott feszültségkülönbségek kialakulása csak akkor akadályozható meg, ha minden vezetőképes hálózat feszültségét egy közös referenciaponthoz (ez általában a helyi földpotenciál) kötjük, és a feszültség növekedését ehhez a referenciaponthoz viszonyítva korlátozzuk.
Miért nem elég csak kihúzni a készülékeket?
Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ez az álláspont nem vitatja a túlfeszültség-védelmi intézkedés szükségességét (mert hát akkor minek kellene „kihúzni”?), de elegendőnek tartja, ha a védelemre szoruló készülékeket „kihúzzuk a konnektorból”. Ez a megoldás kétségkívül hatásos, csakhogy sajnos nem minden védelemre szoruló készülék esetében alkalmazható. A helyzet az, hogy a „védelemre szoruló készülékek” körébe tartozik számos olyan készülék is, amire ritkán gondolunk olyan vágyakozással, mint egy két méter képátlójú 8K TV-re. Pl. a mosógép, a mosogatógép, az elektromos főzőlap, hogy csak a háztartások jellemző alapfelszereltségét említsük.
A felsorolt készülékek meghibásodása lehet, hogy érzelmileg kevésbé üt szíven bennünket, de legalább annyira bosszantó és költséges, mint ha a televízió ment volna tönkre. Arról nem is beszélve, hogy ezekkel a készülékekkel olyan helyeken is találkozhatunk, ahol folyamatos munkavégzés szükséges, és zivatar idején sem szüneteltethető használatuk: irodában, vállalkozásnál stb.
Termékek és megoldások otthonra
A Schneider Electric túlfeszültségvédelmi termékei segítenek megőrizni eszközei és szerettei biztonságát. Az Acti 9 termékcsalád tökéletes választás a következő helyzetekhez:1-es típus: Fő elosztótáblákhoz történő telepítésre. 2-es típus: Alelosztó táblák védelmére. 3-as típus: A túlfeszültségvédőt a védelem alá eső eszközök áramkörére szerelik fel.
Termékjavaslatok A - Energiaellátás Kalapsínre 160 A-ig DEHNshield Basic: Ez a kombinált levezető közvetlenül az épület betáplálásánál van felszerelve. Védi a közvetlen közelében található villamos berendezést. Ideális utólagos felszereléshez. Alelosztó DEHNguard M: Ez a túlfeszültség-védelmi készülék megvéd az induktív-csatolás, a távoli villámcsapások és a kapcsolási túlfeszültségek okozta túlfeszültségek ellen. A villamosenergia mérő után kell telepíteni.
Végkészülékek védelme DEHNflex: A 3.típusú DEHNflex túlfeszültség-védelmi eszközt közvetlenül a végkészülékekre kell telepíteni. Kábelcsatornákba, szerelődobozokba lehet elhelyezni, de más telepítési módszerek is lehetségesek.
Speciális rendszerek
Inverter DC oldalra, amennyiben az "s" biztonsági távolság biztosított, 1 MPP bemenethez.DEHNcube YPV SCI 1000 1M: A DEHNcube YPV SCI 2. típusú levezető átfogó védelmet nyújt PV-rendszerének - egyetlen kompakt időjárásvédett dobozban. Közvetlenül az inverter előtt helyezkedik el. Ha a PV-rendszer és az inverter között 10 méternél hosszabb kábel van, akkor a tető területén további levezető szükséges. 1 MPP bemenethez.
H - E-mobilitás Falidoboz DEHNguard M FM: Az e-mobilitás töltőoszlopai és a fali töltődobozok védelmére. Többpólusú, 2. típusú túlfeszültség-levezető, mely alapmodulból és dugaszolható védelmi modulokból áll. E - Otthoni iroda Számítógépes munkaállomás DEHNprotector LAN100: Ez a 3-as típusú levezető védi a hálózati- és az adatoldalt is a túlfeszültségektől. Ezért ideális DSL/Koax/Optikai útválasztókhoz és számítógépes munkaállomásokhoz.
Állítható elvárások és élettartam
A túlfeszültség-védelmi eszközöket több impulzus levezetésére tervezik. A szabványossági termékvizsgálatok során - a termék jellegétől függően - néhányszor 10 impulzussal terhelik a védelmi eszközöket. Lényeges, hogy az impulzusok nem minden termék esetében egyformák, hanem igazodnak a gyártó által megadott műszaki jellemzőkhöz: így a gyártó által 5 kA-es levezetőképességű túlfeszültség-védelmi eszközt 5 kA-rel, a 20 kA-est pedig 20 kA-rel fogják vizsgálni.
Szerencsére, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a túlfeszültség-védelmi eszközök élettartama általában bőven meghaladja a 10-15 évet. Az ellentmondás két dologgal oldható fel. Egyrészt az igaz, hogy a termékszabvány megadja, hogy a túlfeszültség-védelmi eszközt hány impulzussal kell vizsgálni, de ez csak egy minimum, és a vizsgálati tapasztalatok alapján a túlfeszültség-védelmi eszközök ennél jóval többet bírnak - csak ez nem publikus adat. Másrészt a túlfeszültség-védelmi eszközök túlméretezettek a ténylegesen előforduló impulzusokhoz képest.
Működés és karbantartás
Először is tisztázzuk: a túlfeszültség-védelmi eszközök működése fizikai felépítésükből következően olyan, hogy a túlfeszültség „levezetésének” folyamata magán a túlfeszültség-védelmi eszközön nem észlelhető, erről jelzést nem ad (és ezért nem tesztelhető, amint azt fentebb már leírtuk). Tehát nem olyan, mint egy kismegszakító, ami a hibára kiold, a hibát követően pedig visszakapcsolható. Ha a túlfeszültség-védelmi eszközök túlterhelődnek vagy elhasználódnak, akkor olyan állapotváltozás zajlik le bennük, ami miatt végérvényesen tönkremennek, és cseréjük, vagy - ha felépítésük olyan - betétjük cseréje szükséges.
Felhozhatjuk szempontként azt is, hogy a túlfeszültség-védelmi eszközök, különösen a kisebb varisztorok idővel elhasználódhatnak, cseréjük szükséges lehet, ami szervizigénnyel jár. Márpedig az utóbbi évtizedekben nem arra ment a világ, hogy megkönnyítse a fogyasztókészülékek javítását. Ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a termékekbe beépített túlfeszültség-védelemnek is lenne költsége, és így nem biztos, hogy minden termékben kifizetve a (jobb, hatásosabb) védelmet olcsóbban megúsznánk a dolgot, mintha „központilag” alakítjuk ki.
Mi az a túlfeszültség-védő és hogyan működik?
Tippek a lakossági védelem kialakításához
- Érdemes a védelmet az épület táppontjánál kezdeni: T1+T2 védelmet a főelosztóba.
- Fontolja meg fontos végpontoknál T2 vagy T3 típusú kiegészítést (pl. számítógép, TV, háztartási gépek vezérlése).
- Ne feledje a kommunikációs és telekommunikációs vonalakat: telefon, internet és antenna csatlakozások védelmét is biztosítani kell.
- Napelemes rendszerek esetén használjon DC-oldali túlfeszültségvédelmet az inverter előtt.
- Ellenőrizze a földelést és a potenciálkiegyenlítást: minden vezetőképes hálózat feszültségét egy közös referenciaponthoz kell kötni.
Mit nyújt a jó túlfeszültség-védelem?
A túlfeszültség-védelmi készülékek megvédik az elektromos / elektronikus rendszereket és eszközöket a túl magas feszültség által okozott károktól. Ezt a veszélyes interferencia-energiát fokozatosan levezetik a névleges impulzusfeszültségnek megfelelő szintre. Védelmet nyújt az elektronikus készülékek számára. Védi az eszközöket a villámcsapások másodlagos hatásai ellen. Csökkenti az üzemzavarok kockázatát.
| Védelmi típus | Elhelyezés | Fő funkció |
|---|---|---|
| 1. típus (T1 / B) | Főelosztó | Villámáramok nagy impulzusainak levezetése |
| 2. típus (T2 / C) | Alelosztó / elosztószekrény | Kapcsolási és indukált túlfeszültségek csökkentése |
| 3. típus (T3) | Végkészülék közelében | Végkészülékek közvetlen védelme |
Webáruházunk kínálatában minden túlfeszültség levezető típus megtalálható, ami az elektromos hálózat védelméhez szükséges. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak.
tags: #tulfeszultseg #levezeto #lakohazba