Új templomépítés Budapesten: a Jahoda–Páricsy Építésziroda tervei és a Szent Adalbert kápolna helyén megvalósuló projekt
A kelenföldi városrészben évtizedek óta húzódó vágy, hogy templomot építsenek, végre előrelépést érte el: a helyiek nagyrészt körülbelül nyolc évtizede ezt szeretnék, és most a Jahoda és Páricsy Építésziroda tervei szerint megvalósulhat a templom. Az Etele úton a magas panelházak között egy új, önálló harangtornyot is kapó Szent Adalbert kápolna helyett a mai épület már felül áttört harangtornyot is magában foglal, amely betonlábakon áll. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
Az utcaszintről fellépcsőzve egy kis piazzán található az épület, amelyet úgy terveztek, hogy külső és belső közösségi terekben egyaránt közösséget teremtsen: “Az épület remekül kommunikál a környezetével, amit bizonyít az is, hogy ottlétünk alatt legalább tíz ember nézett be.” A karcsú tornyot nem szükséges magasabban megépíteni a környezeténél - ezt az építész, Jahoda Róbert is megerősíti. Az épület bal oldalán modern kálvária, a jobb oldalon pedig a még épülőfélben lévő plébánia található, ahol szintén közösségi teret teremtenek. A templom és a plébánia között hidat találunk, az átriumban pedig egy egyszerű kutat láthatunk. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
Az épületbe belépve azonnal a modern rózsaablakon beáramló fényre figyelünk, a látszóbeton felületek kidolgozott keretessége és a főoltár mögötti erőteljes oltárfal ragadja meg a szemlélőt. A berendezési tárgyak, mint az oltár, a gyertyatartók és a bútorok, mind egyedileg, az építésziroda által tervezettek. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
Az oltárfal nagy szilárdságú, felfüggesztett és áttört felülete a Golgotát mintázza; az elemek között kirajzolódó kereszten Krisztus szobra látható, amely hamarosan egy fából faragott korpuszra kerül, és a printelt képek helyére mozaikok kerülnek. Az oltárfal rései szimbolizálják az ürességet, az átszűrődő transzcendens fény pedig az e világon túli öröklétet hordozza; ez az üzenet, hogy a két világ között van átjárás. A tervezők ezt jelölik ki az épület belső terének arányos és fényben gazdag atmoszférájával. Mindez összhangban van a tér modernségre törekvő, ugyanakkor vallási hagyományokat tisztelő koncepciójával. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
A templom történeti háttere és a névadó
A Szent Adalbert kápolna helyén álló templom névadója Meszlényi Zoltán vértanú püspök, akit 1950-ben az Államvédelmi Hatóság emberei hurcoltak el és kínoztak halálra a kistarcsai internáló táborban. A XVIII-XIX. századi építészeti és történeti elemeket összekapcsoló új struktúra nemcsak impozáns látvány; a környező közösség számára is szakrális és közösségi tér egyaránt. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
Az új templom formája a mindenkori történeti megőrzés és a kortárs építészet találkozását jelenti: egy templom, amely formailag nytvén a neostílusokatól távol áll, de belül egyedi térélményt ad. A 15 éve zökkenőmentesen összehangolt budapesti közlekedéssel és városi környezettel párhuzamosan a templom belső terének megtervezése is a közösségi igényekre reagál. Jubileumi kiadványok szerint Budapest városrészének arculatát erősen formálja a mai kortárs építészet és a vallási kultúra együttműködése. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
Mátyás-templom: párhuzam és összevetés
A Mátyás-templom története összetett: a XIII. századtól kezdve a gótikus stílus és neogótika különböző korszakokon át formálta a bazilikát. A templom tetejét közel 150 ezer mázas Zsolnay cserép díszíti, amelyek domináns színei a vörös, sárga és barna. A belső tér gazdag freskókkal és ólomüveg ablakokkal ékeskedik; az oltár központi figurája Szűz Mária. A templomot Schulek Frigyes tervezte megújítások során, a megújított tornyok és a befalazott korábbi részek helyreállítása hozzájárult a gavallér stílusú, mégis historizáló ikonográfiához. A neogótikus elemek és a középkori részletek ötvözete jelzi, hogy a múlt tisztelete és a modern építészeti látásmód összhangban van. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára
A Mátyás-templom kapui és fő elemei között különleges érdekesség a Béla-torony és a Mátyás-torony; az előbbi emléket állít IV. Béla korának, míg az utóbbi 1470 körül készült el, amelyet államalapító királyok és koronázások története köt össze. A belső tér megőrizte a gótikus jellegzetességeket: a csarnokszerű terek, a boltozatok bordás mintázata és a kápolnák (Szent Imre, Szentháromság, Szent István-kápolna) többszintű elrendezése hozzák létre a belső arcot. Az ikonográfia legkiemelkedőbb alkotásai Lotz Károly és Székely Bertalan közreműködésével készültek. Fotó: We Love Budapest
A projektkoncepció és a közösségi terek
A kelenföldi templomprojektből kiinduló cél az volt, hogy külső és belső közösségi tereket egyaránt létrehozzanak: a tornyot nem szükséges magasabbra építeni a környezeténél; a toronylábakban a belső terekhez kötődő funkciók kaptak helyet, így a környékbeliek számára is könnyen megközelíthetővé válik az épület. A plébánia a templommal szoros kapcsolatrendszert hoz létre, a pars pro toto jelleggel a hidat mutatva a közösségi érdekek és a vallási hagyományok összefonódását szolgálja. Az átriumban található egyszerű kutató elem pedig a belső tér egyszerűségét és transzcendens fényrétegét hangsúlyozza. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
Az épület főkapuja fölött az evangélista szimbólumai láthatók, amely a négy tartógerendánál illeszkednek a ritmushoz. A belső térbe lépve a színes fények, a látszóbeton felületek, és a hangsúlyos oltárfal összjátékából adódó dramaturgia határozza meg a látogató érzelmi intenzitását. A tervezők szerint a belső terek mellet a külső megjelenés is a modern kortárs építészet érvényes elemeit hordozza. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
Az újnó orthodox templom: Dialógus Központ és nemzetközi kapcsolatok
Budapest belvárosában új ortodox templom kialakítása is napirenden van: az alapkövét a szentéletű vezető, I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes helyezte el. A Dialógus Központ kiépítésével olyan szerzetesi életteret, konferenciatermeket és egyházi múzeumot, könyvtárat és zarándokszállást terveznek, amely lehetőséget ad a vallások közötti párbeszédre. A projektet a C.S.Ö. Építész Iroda vezető tervezője Kondor Tamás vezeti. A központ a Budapesten épülő ökumenikus és kulturális összefogás fontos állomásává válhat. Fotó: We Love Budapest
A magyarországi tevékenységről szóló beszámolók szerint az új templom és Dialógus Központ megvalósítása a vallási közösségek együttműködésének és a történelmi kapcsolatok ápolásának fontos eszköze lehet. A kormány és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus közötti együttműködés 2016 óta zajlik, és a budapesti projekt ennek a kapcsolatrendszernek a megtestesülése lehet. Az alapítók és tervezők középpontban tartják a közösségi kultúra és vallás közötti párbeszéd erősítését. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza Budapesten
Az új budapesti templom a nemzetközi közösség tagjai számára is vonzó lehet, és a templom közelében találhatók a gyülekezeti házak, ahol hasonló szertartásokat folytatnak, mint a templomon belül: a házasságkötéseket, kereszteléseket és más vallási eseményeket itt tartják. A templom megnyitása előtti időszakban nyílt napokat tartanak; ezt követően a templom Nyílt napokon kívül csak egyháztagok számára lesz hozzáférhető. Jelenleg Magyarországon mintegy 5200 tag található az egyházban. Fotó: We Love Budapest
Az egyház eredete 1885-re nyúlik vissza, amikor misszionáriusok érkeztek Magyarországra, és 1988-ban hivatalosan is elismerték a tevékenységet. A templom megépítéséről a 2019-es bejelentés óta folyamatos tájékoztatást adnak, és a helyszín kiválasztását 2023 októberében erősítették meg. A telket a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. vette meg, és a területegység 1672 négyzetméter alapterületű, a tengerszint feletti magasság pedig 145 méter. A tervek szerint a templom vállalatai saját építészei által készülnek, a helyi szakemberek segítéségével adaptálva. A költségvetés nyilvános kiírása nem tervezett. Fotó: We Love Budapest
Építészeti és kulturális kincsek Budapesten
A budapesti templomprojektekkel összefüggésben számos középkori részletet és művészeti alkotást érdemes megemlíteni: a tér belső díszítéseiben Székely Bertalan és Lotz Károly közreműködése figyelhető meg. A kormányzati és egyházi megnyilvánulások együttműködésén keresztül a város gazdag történelmi örökségének megőrzése és a modern közösségi terek megteremtése is megvalósulhat. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
- Az új templom stratégiai elhelyezése az Etele úton és a közösségi tereinek megteremtése.
- A főoltár és az oltárfal történeti üzenete a transzcendens fény és az üresség jelképeivel.
- A közösségi központok és zarándokház kifejezetten a vallásközi párbeszéd céljával készülnek.
- A templom történeti háttere és a Mátyás-templom részleteinek összevetése a mai kortárs építészettel.
- A magyarországi egyházak közösségi szerepe a nemzetközi kapcsolatok és a vallási hagyományok összekötőjeként.
Az adott projekteket összefogó üzenet hangsúlyozza a vallási közösségek és a városi közösség közötti kapcsolatok erősítését, valamint a történelmi gyökerek tiszteletét a modern építészet keretében. A tervezési folyamat során a helyi részletek és művészeti elemek integrálása adja a projekt identitását, miközben a világ örökségéhez és a hazai vallási hagyományokhoz is kapcsolódik.
tags: #ujepites #templon #buda
Népszerű bejegyzések:
- Korlátépítés Szegeden: minőség és megbízhatóság
- Nagykanizsa Fő utca közelében: befektetési lehetőség az Otthon Centrum ingatlaniroda kínálatában
- Felújítási tippek vályogházakban – hogyan gondoskodjunk a betontest nélkül
- Benyó Ingatlanközvetítő Losoncon: piacok és tapasztalatok rövid áttekintése
- Rinyaújnépi eladó ingatlanok – alapos útmutató a helyi lehetőségek kiaknázásához