Az üzleten kívüli kereskedelemben forgalmazható termékek és a fogyasztóvédelmi szabályozás

A COOKIE-k (sütik) segítenek szolgáltatásaink helyes működésében. az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeirőlA fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:1. §(1) A rendelet hatálya azokra az áru értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekre terjed ki, amelyek megkötésére eladó és fogyasztó között az eladó kezdeményezésére, az eladó üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor, így különösena) a fogyasztó lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén, feltéve, hogy az eladó a fogyasztót nem a fogyasztó kifejezett kívánságára kereste fel, vagyb) az eladó vagy harmadik személy által szervezett utazás, rendezvény alkalmával.

Az üzleten kívüli kereskedésre vonatkozó rendelet részletesen meghatározza, hol és hogyan köthetőek meg a szerződések, és mely esetekben nem terjed ki a szabályozás. A rendelet továbbá kimondja, hogy az eladó és a fogyasztó közötti szerződés megkötésekor írásban kell tájékoztatni a fogyasztót a jogokról és a eladó adatairól, valamint hogy a fogyasztó nyolc munkanapon belül elállhat a szerződéstől. E jog gyakorlása részletes szabályokat tartalmaz a tájékoztatásról, a feltételekről, a határidőkről és az elállás következményeiről.

Mi számít üzleten kívüli kereskedésnek?

Az üzleten kívüli kereskedés célja olyan értékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet az eladó a fogyasztó lakóhelyén vagy más nem üzlethelyiségi helyszínen kezdeményez vagy szervez. Ide tartoznak például házaló kereskedés, árubemutatók és az utazással egybekötött termékbemutatók. A rendelet szerint az ilyen szerződésekre vonatkozóan előírják a részletes tájékoztatási kötelezettséget és a fogyasztóvédelmi jogokat. Nem terjed ki viszont a rendelet azokra az esetekre, amikor az eladó kizárólag távközlő eszközök segítségével köt szerződést a fogyasztóval.

Mit tartalmaz a fogyasztó védelemre vonatkozó szabályozás?

A rendelet meghatározza: ki a fogyasztó és ki az eladó; mi az üzleten kívüli kereskedés; és milyen kivételek vannak. A fogyasztó részére biztosított jogok közé tartozik a tájékoztatás írásos megadása a szerződéskötéskor, a 4. § szerinti jogról való tájékoztatás részletezése, az elállás joga és az utólagos visszatérítés feltételei. A rendelet szerint ha az eladó nem teljesíti írásbeli tájékoztatási kötelezettségét, a szerződés semmissé válhat. A 4. § szerint a fogyasztó nyolc munkanapon belül elállhat a szerződéstől, és az eladó köteles a termék árát és szállítási költséget visszatéríteni az elállás feltételeinek megfelelően.

További részletek a tájékoztatásról és a visszatérítésről

A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a szerződés azonosítását és a fogyasztó jogait, ideértve a részletes elállási feltételeket és egy egységes elállási nyilatkozat átadását. Az elállás időtartama attól függően változik, hogy az üzleten kívüli kereskedésről vagy távollévők közötti szerződésről van-e szó; a jelen rendelet alapján az elállási határidő mindkét esetben biztosítja a fogyasztói jogokat. Ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést részben teljesítették, a díj arányos részének visszafizetésére is lehet igény, amennyiben a szolgáltatást a fogyasztó már igénybe vette.

Kik tartoznak a rendelet hatálya alá?

A rendelet megállapítja, hogy fogyasztó az a természetes személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenységen kívüli célból köti a szerződést; eladó az, aki fogyasztók számára értékesít árut vagy nyújt szolgáltatást; üzleten kívüli kereskedés pedig az a tevékenység, amely során az eladó a fogyasztónak árut értékesít vagy szolgáltatást nyújt az üzlethelyiségen kívül. A rendelet nem terjed ki például építési szerződésekre vagy ingatlan-értékesítési szerződésekre, biztosítási szerződésekre vagy értékpapír-szerződésekre.

Rövid példák és kivételek

Az 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet szerint az üzleten kívüli szerződésekre vonatkozó általános szabályok mellett léteznek kivételek, például a lakáscélú szolgáltatások és bizonyos típusú szállítási vagy időhöz kötött szolgáltatások esetében. Az irányelvek részletezik, hogy mikor nem gyakorolható az elállási jog, és hogyan kell azokat a szabályokat alkalmazni a távollévők között kötött szerződésekre. A Kormányrendelet 29. § (1) bekezdésének különböző pontjai meghatározzák a kivételeket, például nem előre gyártott termékek vagy az egyedi fogyasztói személyre szabott termékek esetében.

Infografika: Üzleten kívüli kereskedés fogalma és főbb szabályok

A cikk részletes elemzése ezt a két fő típust, az üzleten kívül kötött szerződéseket és a távollévők között kötött szerződéseket hasonlítja össze, és bemutatja a hazai és európai összefüggéseket, beleértve a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet és az UNEC irányelvek kapcsolódó rendelkezéseit. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fogyasztók védelme fokozottabbá válik az online vásárlások és más távközlő eszközök révén kötött szerződések esetében is, különös tekintettel az elállási jogra és a visszatérítésekre.

Az eladó kötelessége írásos tájékoztatást adni a fogyasztónak a szerződés főbb feltételeiről.
A fogyasztó nyolc munkanapon belül elállhat a szerződéstől, a szállítási költség visszatérítésére is vonatkozó szabályokkal.
Az üzleten kívüli kereskedés és távollévők között kötött szerződések esetén részletes szabályok találhatók a tájékoztatásról és az elállásról.

Az irányelv célja egységes szabályok megteremtése az EU területén, hogy erősebb legyen a fogyasztói védelem mind üzlethelyiségen kívüli, mind távollévők között kötött szerződések esetében. A jogszabályok összhangja hozzájárulhat a fogyasztói bizalom növekedéséhez és a gazdaság élénküléséhez mind bel-, mind határon átnyúló vásárlások során.