Vadász György: Erdőalja úti családi ház és az építész életművének kontextusa
Vadász György építészete nem kötődik egyetlen stílushoz; munkássága a korai moderntől a posztmodernig, a népi ihletésű formáktól a Bauhaus-os geometriáig terjed. Kötetnyi vélemény, díjak és projektek sora mutatja, hogyan alakult ki az a szemlélet, amelyben a családi ház - így az Erdőalja úti családi ház is - egyszerre funkcionalitást, érzelmi töltetet és táji illeszkedést kíván megjeleníteni.
Az építész személyes és szakmai háttere
Vadász György 1933. február 18-án született Budapesten. A Toldy Ferenc Gimnáziumban való érettségit követően 1952 és 1957 között végezte el az építészmérnöki képzést a Műegyetemen. Itt kötött barátságot Iványi Lászlóval, Tokár Györggyel, Kévés Györggyel és ifj. Rimanóczy Gyulával. Nagy hatással volt rá a tanszékvezető Weichinger Károly és a Középülettervező Vállalatnál tevékenykedő Dávid Károly.
Az egyetemről a BUVÁTI-hoz került, de már 1957-ben átkerült az IPARTERV-be csoportvezető építészként. Az 1958-61 közötti időszakban elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját, mestere Böhönyei János volt, de nagy hatással volt rá Szendrői Jenő munkássága. 1964-ben visszatért a BUVÁTI-hoz - immár osztályvezető építészként -, ahol belekóstolhatott a házgyári elemekből készült lakótelepek tervezésébe.
Az Erdőalja úti családi ház keletkezése és jellemzői
1978-ban ismét egy izgalmas lakóházat tervezett, ezúttal a 3. kerületi Erdőalja útra, de immáron magántervezésben. Az Erdőalja úti családi ház monolit téglaszerkezetének vonalvezetése tördelt, így jobban belesimul a tájba. A tervezői koncepcióban megjelenik a természet és az építészet egyfajta rokonsága: a vonalak, a tagolás és a tömegek ilyen módon segítik elő, hogy az épület „beleálljon” a környezetbe, ne legyen tájidegen.
Vadász írásaiból és interjúiból tudjuk, hogy számára fontos volt a rajz, a skiccfolyamat: „Lényegebbé vált, hogy kitalálsz valamit, azt lerajzolod és a vonalak futtatásából és a sík lapból az épület lassan kezd guggolni, térdre állni, majd fölállni és megszületik a háromdimenziós mű, ami az életünket kíséri és velejárója, hiszen benne születsz, benne élsz és benne halsz meg.” Ez a gondolat jól tükröződik az Erdőalja úti ház kialakításában, ahol a forma és a funkció egymástól elválaszthatatlanok.
Stílusbeli sokszínűség és a helyi kontextus
Vadász munkásságára az eklektika jellemző: szeretettel és érzelmekkel telített kompozíciókat alkotott, egyszerre kísérletezett modern, posztmodern és népi formákkal. Egyes családi házain (pl. Erdőalja úti ház) megfigyelhető F. L. Wright irányultságú gondolatok hatása, míg más munkáin a vernakuláris formák vizsgálata jelenik meg (pl. Gellérthegyi víztároló, borospince Szigligeten).
Vadász elutasította a stílusokba való szigorú besorolást: „Nem „tudós építész”, nem részletekbe menő Baumeister, - szinte csak az építészet által kiváltott érzelmek érdeklik!” - ezt fia visszaemlékezései és a kritika is megerősítik. A korszakok és anyagok iránti nyitottság, valamint a helyi tájhoz való illeszkedés válnak meghatározóvá Erdőalja és más családi házainál is.
A tervezési folyamat - gondolatból épületbe
Vadász saját magyarázata szerint az épületet nem „álmodja meg”, hanem „megcsinálja”: lassan, többször átírva, a körülmények és érzések hatására formálódik a végső megoldás. E szemléletben a tervezés iteratív, kísérletező folyamat, ahol a vázlatok, skiccek és részlettervek mind hozzájárulnak az épület megszületéséhez. Ez a módszer jól érzékelhető a családi házak esetében, ahol a részletek kidolgozottsága és az anyaghasználat személyesebb, intimebb kvalitást ad az épületnek.
Kapcsolódó művek és párhuzamok
Az Erdőalja úti ház megítélésénél érdemes párhuzamba állítani Vadász más családi házaival és városközpont-terveivel. A Zalaegerszeg városközpontjában megformált „Csipkeházak” (1976-80) gesztusa, a kisvárosi lépték és a hullámzó homlokzatok mozgalmassága rímel az Erdőalja ház tördelt vonalvezetésére: mindkét esetben a térbeliség és a ritmus kap hangsúlyt.
Az Árnyas úti diplomata lakóház és a budai hegyvidékre tervezett lakóépület perczei (Perczel Annával közösen) is példák arra, hogyan alkalmazkodik Vadász a domborzathoz és a környezethez - a terek plasztikája, az ívek és a műkő elemek mind eszközök a táji beilleszkedés érdekében.
Anyaghasználat és részletek
Vadász nem idegenkedett a nyers beton durvaságától, de nem félt díszítő burkolatoktól sem: a sötétkék pécsi pirogránit, a zsolnai kerámia vagy a monolit tégla mind szerepeltek repertoárjában. Az Erdőalja úti ház monolit téglaszerkezete a helyi skálához és a tájhoz való illeszkedést segíti elő, miközben az anyag karaktere meghatározza az épület megjelenését és hangulatát.
Funkció és érzelem
Vadász egyik alapvetése az volt, hogy egy épület funkcionalitása alapvető - „Fontosnak tartja, hogy egy épület funkcionálisan tökéletes legyen, hogy „működjön”, - de vallja: „A Szépség is egy funkció!”” Az Erdőalja úti családi háznál ez az egyensúly a térszervezésben, a nyílászárók arányában és a belső terek kapcsolatában nyilvánul meg: az épület egyszerre lakható, praktikus és esztétikus - olyan otthon, amely az emberi életet kíséri.
Vadász öröksége és a családi házak szerepe életművében
Vadász életművében a családi házak sajátos helyet foglalnak el: itt valósulhat meg leginkább a személyes gesztus, az intim skálájú kompozíció és az érzelmek közvetítése. Az Erdőalja úti családi ház a többi, nagyobb léptékű városközpont- vagy középület mellett mutatja, hogy a tervező számára az épület nemcsak funkció, hanem történet, atmoszféra és emberi viszonyok térbeli megfogalmazása is.
Tények röviden
| Épület | Hely | Idő | Jellemző |
|---|---|---|---|
| Erdőalja úti családi ház | Budapest, III. kerület | 1976-77 | Monolit téglaszerkezet, tördelt vonalvezetés, táji illeszkedés |
| „Csipkeházak” (Zalaegerszeg) | Zalaegerszeg | 1976-80 | Városközpont, hullámzó homlokzatok, kisvárosi lépték |
| Árnyas úti diplomata lakóház | Budapest, XII. ker. | 1971-72 | Plasztikai lépcsőzés, műkő mellvédek, pirogránit falak |
Miért fontos az Erdőalja úti ház ma?
Az Erdőalja úti családi ház jó példája annak, hogyan lehet egy kis léptékű épületben egyesíteni a helyi tájjal való harmóniát, az anyagok kifejező erejét és a személyes hangvételt. Vadász építészete arra emlékeztet, hogy egy ház nem csupán falak és tető, hanem élethez kapcsolódó tér, amelyben a tervezői gondoskodás és az érzelmi töltés együtt határozza meg a létrejövő minőséget.
Vadász munkássága - a nagy volumenű városközpont-tervektől a házi, intim projekteken át a köztéri szobrokig - azt bizonyítja, hogy az építészet lehet egyszerre pragmatikus, érzelmes és művészi. Az Erdőalja úti ház ezen szemlélet kézzelfogható tanúja.
tags: #vadasz #gyorgy #csaladi #haz #erdoalja #ut