Szomszéd jogai és kötelezettségei az építkezés során: hogyan érvényesítsd jogaidat a telekhatáron?
Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy a pokolba kívánta a szomszédját, például azért, mert hajnalban kezdett hozzá a lakásfelújításhoz, késő éjszakáig bömböltette a zenét, a kertben égetett avar füstjétől nem lehetett megmaradni, vagy a kert elhanyagolt állapota miatt már a mi növényeinket is fenyegette a parlagfű invázió.
A szomszédokkal kapcsolatos bosszúságok mindennaposak, azonban vannak olyan zavaró tevékenységek is (például egy felújítás), amelyet bizonyos keretek között el kell viselnünk. Sokan gondolják úgy, hogy a saját lakásukban azt csinálnak, amit akarnak, mert hát „ne szóljon bele senki”, ha azonban a jog hagyná, hogy ez az elv érvényesüljön, az emberek nem tudnának megélni egymás mellett.
A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Az épületben, lakásban végzett felújítás tipikusan olyan zavarás, amelyet a szomszédok kötelesek eltűrni.
Természetesen a munkálatok sem végezhetők korlátlanul: társasházakban a társasházi közgyűlési határozatok által megalkotott, minden lakóra kötelező házirend, családi házas övezetekben pedig általában a helyi „csendrendelet” jelenti a korlátját a munkálatok elvégzésének. A szükséges zavarás másik tipikus példája lehet, ha ez veszélyhelyzet elhárítása, vagy kárenyhítés miatt szükséges.
Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, vagy abban kárt okozzanak.
A harmadik, gyakran előforduló eset a közérdekű használat miatt bekövetkező zavarás. Az ingatlan tulajdonosa ugyanis tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek - a feladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
A közérdekű használat jelentheti elektromos vezetékek, telekommunikációs kábelek átvezetését, de ide tartozhat például a csatornázási munkák miatt a telek egy részének használata is. Ha ez a használat olyan mértéket ér el, amely miatt az ingatlan már nem használható vagy értéke jelentősen csökken, a tulajdonos kérheti az ingatlan kisajátítását.
Természetesen ahogyan nem lehetséges teljeskörűen felsorolni, mi minősülhet szükséges zavarásnak (hiszen a törvény is csupán példákat ismertet), úgy nem lehet a szükségtelen zavarás valamennyi esetét sem felsorolni. A tulajdonosnak építkezése során is figyelemmel kell lenni mások érdekeire.
Az a körülmény, hogy az építésügyi hatóság építési engedélyt adott, önmagában nem jelenti azt, hogy az építkezés egyúttal a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak jogait sem sértheti. Az építésügyi hatóság ugyanis az engedély megadásakor csupán városrendezési és építési szempontból bírálja el, hogy az engedélyben a megjelölt módon építkezhet-e az engedélyt kérő.
A telektulajdonost ezenfelül terheli az a kötelezettség, hogy mások szükségtelen zavarásától, jogaik gyakorlásának veszélyeztetésétől tartózkodjék. Így a kilátástól való megfosztás és az árnyékolás miatt a szomszédot kártérítés illeti meg, feltéve, hogy a szükséges mértéket meghaladja a zavarás.
Városban az építkezésre kijelölt helyen történő telek beépítésével szükségképpen velejár a kilátásból való megfosztás vagy az árnyékolás, ez önmagában - ha az építkező úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható - kártérítési igényt nem keletkeztet.
Nem ez a helyzet, ha az ingatlan fekvését dominánsan a kilátást biztosító építkezés lehetősége határozza meg. Így például a Balatonra nyíló kilátás védelmét is tekintetbe kell venni a part körüli építkezésnél. A hegyvidék magaslati és lejtős részein való épület elhelyezésénél a magasság megállapításánál és az épületek tömegelosztásánál figyelembe kell venni a szomszédos és szemközt lévő ingatlanok kilátásnak megóvását.
A fentiekben már szó volt a közérdekű használatról, amelyet a tulajdonosok tűrni kötelesek. A bíróság például megállapította egy helyi önkormányzat kártérítési felelősségét, mivel az önkormányzati döntések következményeit az utakon megnövekedett forgalom, amely a környező ingatlanok értékcsökkenését eredményezte. A bíróság szükségtelen zavarást állapított meg abban az esetben is, amikor egy fémszerkezetű mobil-átjátszótorony elhelyezése nem a megfelelő körültekintés mellett történt.
A vendéglátó egységek éjszakai működése zajt és szagot is hozhat magával. A bíróság ezért megállapította annak a vendéglátó egységnek a kártérítési felelősségét, amely nem rendelkezett megfelelő zaj- és hangszigeteléssel, és a közelben élők számára kellemetlenséget okozott.
Ha a fentiek alapján úgy érezzük, hogy a szomszéd túllépte azt a határt, amelyet még kötelesek vagyunk elviselni, több lehetőség közül is választhatunk, ha jogi útra kívánjuk terelni az ügyet. A birtokvédelmi eljárást egy formanyomtatvány megfelelő kitöltésével és benyújtásával kell megindítani. A formanyomtatvány minden önkormányzat honlapjáról letölthető. A kérelemhez bizonyítékokat is lehet csatolni, ha tudunk, vagy kérhetjük, hogy az elmondottakról a jegyző személyesen, szemle útján győződjön meg. Az eljárásért 3.000,- Ft illetéket kell fizetni.
A másik jogvédelmi lehetőség, ha a fenti szomszédjogi szabályokra hivatkozással indítunk polgári peres eljárást, és kártérítést követelünk a zavaró szomszédtól. Ilyen esetben nekünk kell bizonyítani azt, hogy az általunk kifogásolt zavarás már a szükséges mértéket túllépi, továbbá igazolnunk kell a bekövetkezett kár mértékét.
Ha szomszédunkkal közös utat használunk, vagy más közös létesítményeket tartunk fenn (például vízelvezető árok, fák, más növények, kerítés stb.) érdemes ezek használatát szerződéssel rendezni. A használati szerződés ugyanis a legjobb módja a későbbi viták elkerülésének. Egy ilyen szerződésben a szomszédok megállapodhatnak arról, hogy ki és hogyan tartja karban a közös létesítményt, hogyan viselik a költségeket, illetve hogyan osztják meg a használatot.
A szomszédjogi szabályok tehát az emberek békés egymás mellett élését hivatottak elősegíteni, aki pedig az alkalmazkodásra nem képes, arra szigorú szankciók várhatnak. A birtokvédelmi szolgáltatásunk alatt részletesen olvashat ezen eljárásunkról.

Nem biztos benne, hogy megfelelően jár el a szomszédja? 2023. február. Szerte az országban - így Szentendrén is - erősen megszaporodtak az építkezések. Az ún. szomszédjogok azonban bizonyos - időnként igen komoly - korlátokat is állítanak az építkezés elé. Ezt a jelenlegi törvénykönyvünk a „Szomszédjogok” összefoglaló néven gyűjti össze, és kétirányú lehetőségeket biztosít. Természetesen nem lehet úgy építkezni, hogy a szomszéd épület a szükséges földtámasztól megfosztásra kerüljön, azonban a szomszéd földjét kártalanítás ellenében használni lehet, ha ez a saját földön való építkezéshez, vagy egyéb építési munkálatok elvégzéséhez szükséges - ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a telekhatárra épült épületek esetében a szigetelés, vakolatjavítás stb. Ugyanúgy tűrni köteles a tulajdonos, hogy fennálló veszélyhelyzet - legyen szó életről vagy vagyonról - esetén az ingatlanát használják, illetőleg igénybe vegyék, amennyiben az elhárítandó kár meghaladja az ingatlanon esetlegesen okozott kárt.
Ennek mérlegelése természetesen nem mindig könnyű. Egyértelmű a helyzet például akkor, ha tűz eloltásáról van szó. Az építkezés során is törekedni kell a szükségtelen zavarás elkerülésére, tehát mind zajhatásban, mind a munkavégzés idejének meghatározásában határozottan figyelemmel kell lenni a szomszédos ingatlanok érdekeire, és az építkezést a szomszédos ingatlanok lehetőleg legkisebb zavarásával lehet, és kell végezni.
A Szomszéd jogai az építkezésnél: Mire kell figyelni a telekhatáron? című fejezet már idézetekben is gyakran előkerül. A TÉKA szerint a szomszédos telek fogalma olyan terület, amely a vizsgált telekkel érintkezik, vagyis közös telekhatár-szakasszal rendelkezik. A telekhatárhoz kapcsolódó szabályok közül kiemelkedő a csapadékvíz elvezetése és a kerítés, sövény fenntartása.
Ha a szomszéd közvetlenül a telekhatár közelében olyan ablakot vagy nyílást alakít ki, amely belátást enged a kertbe, teraszra vagy lakóhelyiségekbe, nem elég általánosan arra hivatkozni, hogy „zavaró”. Meg kell vizsgálni, hogy a nyílás megfelel-e a TÉKA konkrét szabályainak.
A kerítés és sövény kapcsán a TÉKA előírásai szerint a kerítés főszabály szerint létesíthető, ha eltérő jogszabályi rendelkezés nincs. Élősövény esetén különösen fontos szabály, hogy azt a tulajdonosnak a telekhatáron belül kell létesítenie és fenntartania úgy, hogy ne nyúljon túl a telekhatáron.
Az építkezés folyamata során lehetőség van a megállapodásra a szomszédokkal, és a használati jogokat, a közös létesítmények rendeltetés szerinti használatát szerződéssel rendezni. A megelőzés a legjobb taktika: az első kapavágás előtt csengess be a szomszédhoz, mutasd meg a terveket, és adj meg elérhetőségeket is.
A jó szomszédi (v)iszony. Szomszédjogokról általánosan.
tags: #van #jogom #a #szomszed #haz #epitesi
