Varos alaprajzok az ókori Közel-Keletről: építési anyagok, szerkezetek és lakáskultúra
Az idővonalunkon most az i.e. 3500 körüli évektől a Római Birodalom bukásáig, 476-ig jutunk el. Ez az utazás az ókori Közel-Keleten egy csoda számomra. Szinte hihetetlen, ami ebből az időből elénk tárul.
Anyagok és építési technikák
Az ókori Közel-Keleten az egyik legfontosabb építőanyag a vályog volt. Bár a mocsárvidékeken kedveltek voltak a nádházak, mégis többnyire napon szárított téglákból építkeztek szegényebbek és gazdagok egyaránt. Csak a monumentális épületek készültek ilyen kemény anyagból. Ezen a területen nem voltak kőbányák, így az építkezéshez szárított, égetett, ill. kétszer égetett mázas téglát használtak, amely az évezredek alatt elporladt.
Az indiai égetett téglás, csatornás házak különleges kivételek voltak. Egyiptom építőanyaguk faragott kő; a piramisok és a templomok esetében a faragott kő és kőgerendák domináltak. A roppant kőhegyben pontosan középütt helyezték el a kőkoporsót. A zikkuratok viszont szárított agyagtéglából épültek, a többlépcsős, egyre kisebbedő teraszok tetején álló szentélyekkel.
Az alaprajz, mint fogalom és gyakorlati jelentőség
Az alaprajz az ingatlan térképe. Az ingatlanhirdetések egyik fontos eleme az alaprajz. A jó alaprajz ugyanis segít a potenciális vásárlónak, bérlőnek megismerni az ingatlan tájolását, a nyílászárók, ajtók elhelyezkedését, vagy a vizesblokk kialakítását. Bármennyire is hasznos az alaprajz, az elkészítése nem egyszerű. Egy jól elkészített, arányos alaprajz megszerkesztése időt és energiát igényel.
Az épület az udvar köré szerveződött, innen nyíltak a különféle helyiségek, míg az utca felé zárt volt, a főkapun kívül még ablak is alig-alig nyílt arra. A feltételezések szerint a ház közepén egy fogadótermet alakítottak ki, amit lakóhelyiségek, vendégszobák és fürdőhelyiségek vettek körül. Lapos teteje kedvelt tartózkodási- és alvóhely volt.
Lakáskultúra: szent hely, bútorok és temetkezés
A ház szent hely, az egész világ szimbóluma, s benne ott volt a házi oltár vagy szentély, sőt helyenként - például Mezopotámiában - a házban temetkeztek is. A lakóházakból, palotákból kevés emlék maradt fenn, mivel az építmények napon szárított agyagtéglából és fából épültek. A lakások és házak csak a legszükségesebb bútorokat tartalmazták, hiszen az egyiptomiak legnagyobb része egyszerű ember volt, akiknek nem volt túl sok anyagi javuk. Így csak néhány láda, tárolóedények és kosarak alkották a lakások berendezését.
A berendezés a társadalmi helyzettől függött. Jól ismert bútordarab volt a szék, ágyakat is használtak. A szekrény még ismeretlen, a ruhák, értékek tárolója a láda. A ládáknál nagyobb jelentőséggel bírnak az ülőbútorok. Ezek számtalan formai és szerkezeti kialakításban készültek: megkülönböztethetünk székeket, zsámolyokat, díszszékeket, illetve padokat. Leggyakoribb ülőbútor a zsámoly, vagy más néven ülőke. Kezdetben még zömök kialakításúak, egyenes, négyszög keresztmetszetű lábakkal. Szerkezetük az idő múlásával fokozatosan finomodik.
Az egyiptomi bútorok és különbségek
Az ismert egyiptomi fabútorok többsége az Újbirodalom idejéből származik. A tehetősebbek, és főleg az uralkodók és fáraók bútoraiból számos darab túlélte az évezredeket, illetve a piramisok falán talált festmények alapján rekonstruálhatók voltak. Érdekes kialakításúak az ülőkék különböző fajtái, melyeket keményfából és bőrszíj fonadék üléssel láttak el. Megjelennek a különböző zsámolyok, fekhelyek, és különféle tárolásra alkalmas ládák.
Mezopotámiai és görög hatások
A trónszékek kezdetben a mezopotámiai tipusokra emlékeztetnek. Magasak, nehéz kivitelűek, merev vonalúak, háttámlával és kartámaszokkal szereltek. A klismos: hajlított lábú, és háttámlájú, tipikusan görög bútordarab. Kialakítását tekintve az elegancia és az egyszerűség példaértékű kombinációja. Lábai sarló alakúan hátra hajlanak (ez növeli a szék stabilitását), a háttámla a lábhoz hasonlóan hátrahajló, és ívelt, ami kényelmes ülőpozíciót biztosít tulajdonosa számára.
Monumentális épületek: piramisok, templomok, zikkuratok
Egyiptom az egyik legősibb kultúra a Nílus mentén. Közismerten a piramisok, a fáraók és a hieroglifák országa. Halottkultuszuk meghatározta az egész kultúrájukat. A piramisok temetkezési helyként szolgáltak a fáraóknak. A ma is megcsodálható gizai piramisok több, mint 4500 évvel ezelőtt épültek. Az egyiptomi építészet jelentős emlékei - a piramisok mellett - a templomok. A templom tulajdonképpen a szentélyhez vezető udvarok és csarnokok füzéréből álló felvonulási út volt. A hatalmas oszlopok szinte összeérnek, hiszen a kőépítészetben a vízszintes kőgerendák teherbírása határozza meg a támaszok távolságát.
A zikkurat egy sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a tulajdonképpeni szentély. Úr városában található a képen látható „Templomhegy”, lépcsős piramis. Ez nem temetkezési hely volt, mint az egyiptomiaknál, hanem templom. Az építés anyaga nem faragott kő, hanem szárított agyagtégla.
Városi szerkezet és politikai közösség
Mezopotámiában rengeteg város alakult ki, és sok forrás is maradt fenn működésükről. Egyes itteni városok polgárai a Kr. e. II. évezredtől kezdődően bizonyos államilag biztosított kiváltságokkal rendelkeztek, például mentesültek a közmunkáktól, katonai szolgálattól, adóktól, nem voltak bírságolhatók vagy letartóztathatók. A mezopotámiai város életét a polgárok kerületi népgyűlései irányították, melyek egy-egy városkapunál verődtek össze.
A közös kiváltságok és az ügyek tényleges vagy látszólagos közös intézése az ilyen városok lakóit egy politikai közösségbe kovácsolta, ami felváltotta a törzsi közösséget. A városlakók közösségtudata azonban itt is felválthatta a törzsi-rokoni közösségét, hiszen a lakosság változott, rokonok messze költöztek egymástól, miközben idegenek szomszédságba kerültek, egy városi irányítás hatáskörébe.
Városok példái és örökség
A legtöbb város gazdag történelemmel és sokszínű kultúrával rendelkezik, amelyek az évek során alakultak ki. A Hindustan Times összegyűjtött 6 ősi várost rövid ismertetőkkel. Jerikó egy ősi város Palesztinában, Ciszjordániában, a Jordán folyó közelében. Több mint 11 000 éve lakják emberek. Argosz egy 7 ezer éves település a mai Görögország területén. Szidón tengeri vára egy 6000 éves tengerparti kikötőváros Libanonban. Váránaszi történelme több mint 5000 évre nyúlik vissza. Hszian mai napig fennmaradt városfala, amely 11 km hosszú.
Alaprajz-készítés ma és az ókori minták kapcsolata
Az elkészítése viszont sokszor időigényes és nehéz feladat. Ha pedig időhiányban látunk neki az alaprajzkészítésnek, akkor minden jószándék ellenére is árthatunk magunknak és a hirdetésünknek is. Jó példa erre, amikor egy hirdetésben egy papírra ceruzával vagy tollal felskiccelt alaprajz fényképével találkozunk. Megújult formában, egyelőre béta verzióban, ismét elérhető az Alaprajztervező, amivel tovább bővül az ingatlan.com eladást és kiadást segítő szolgáltatásainak sora. A program használatához nincs szükség szerkesztési és grafikai ismeretekre. A szoftver lépésről lépésre vezet végig a teljes folyamaton. A tervezés öt egyszerű lépésből áll: a főfalak, majd a válaszfalak rajzolásából, a nyílászárók elhelyezéséből és a helyiségek elnevezéséből.
Mi tanulható az ókori alaprajzokból a mai tervezőknek?
- A belső udvar központi szerepe: a ház középpontjának rendezése - fogadóterem, udvar - hatékony térszervezési megoldás lehet ma is.
- Tájolás és zártság: az utca felé zárt homlokzatok és kevesebb ablak védelmet adtak, és a mikroklíma szabályozásában is szerepet játszottak.
- Anyagválasztás helyi források alapján: vályog, tégla, kő - a helyi adottságok határozzák meg a tartósságot és a fenntarthatóságot.
Mezopotámia - A városok felemelkedése
Táblázat: Összefoglaló az ókori közel-keleti építési anyagokról és típusokról
| Terület | Fő építőanyag | Jellemző épülettípusok |
|---|---|---|
| Egyiptom | Faragott kő, néhol vályog | Piramisok, templomok, udvaros házak |
| Mezopotámia | Szárított és égetett agyagtégla | Zikkuratok, udvaros házak, városfalak |
| India (ősi városok) | Égetett tégla | Csatornás házak, városi lakóépületek |
Ki gondolná, hogy a történelemben még az olyan egyértelműnek látszó fogalmak jelentése is változott, mint az anyaság vagy a gyilkosság, a többiről nem is beszélve? Hogy a vidéki és nagyvárosi emberek eltérő viselkedése mögött is ott van a történelem, s ezért az egyiknek hagyományosabb elgondolása van a családról, az ajándékról, a vagyonról, az időről vagy az ünnepről, a másiknak pedig újabb keletű? Ez a könyv nemcsak a lakás, az étkezés, az öltözködés, vagyis az anyagi környezet változásairól szól, hanem az emberi viselkedés és gondolkodásmód, az emberek közötti viszonyok történetéről is.
tags: #varos #alaprajzok #az #okori #kozel #keletbol