A Vajdahunyad vára a Városligetben: helyrajzi adatok, történet és különleges részletek

Budapest egyik leghíresebb épülete valójában egy történelmi épületcsoport, melynek része a jáki kápolna és a vajdahunyadi vár másolata is. A millenniumi kiállítás az ország kulturális fejlődésének főbb mozzanatait mutatta be ország-világ előtt. Ebből a sorból az ezeréves magyar építészet sem hiányozhatott, így a történelmi tárlatnak helyet adó ideiglenes építményt Alpár Ignác úgy tervezte meg, hogy felismerhetők legyenek a fontosabb épületek és részletek (persze a különböző magyar épületek összeolvasztása a tervpályázat kritériuma is volt).

A Vajdahunyad vára az 1896-os millenniumi kiállítás része volt, majd a kiállítás bontását követően került át a Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára. Az épületet azonban annyira megszerették, hogy amikor megindult a pavilonok bontása, ezt kivételesen megtartották, és a főváros átengedte az új intézménynek. A nagyközönség tiltakozása és a muzeológusok, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kiállása nyomán a kormány úgy döntött, visszaépítik a Vajdahunyad várát tartós anyagokból, Alpár Ignác tervei szerint. 1902-ben indultak a munkálatok; 1904-re elkészült a gótikus és a reneszánsz-barokk részek, 1908-ra pedig a román stílusú épületszárny is.

A vajdahunyadvár tehát nem egyetlen épület, hanem pavilonok sorozata, amelyek román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusban készültek, és több emblematikus magyar épület másolatai. A belső berendezés részleteiről Györgyi Dénes készített ikonikus terveket, amelyek a történeti hangulatot erősítik. A történet folytatását gazdag belső terek, a Jáki kápolna motívumai és a különböző korok architektúrájának összefonódása adja ki.

A II. világháború során a reneszánsz-barokk rész súlyosan megsérült, és bár a háború után megindult az újjáépítés, 1956-ban újabb károk érték. A teljes rekonstrukció csak az 1980-1990-es években valósult meg, 1991-ben műemlékké nyilvánították az épületcsoportot. A helyszínen érdemes sétát tenni és megfigyelni a környéken található szobrokat, például Anonymus és Alpár Ignác szobrait is, valamint Lugosi Béla mellszobrát.

A Vajdahunyadvár az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmából épült, hogy három dimenzióban mutassa be a honi építészet ezeréves történetét. Az építészeti stílusok közül a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk jellegzetességei kapják a fő hangsúlyt a másolatokban. A Dunára néző oldalon a Német-homlokzat és a barokk főbejárat Mária Terézia korabeli elemei idézik a történelmet, míg a tó felől a gótikus szárny és a reneszánsz rész tűnik ki. A kaput a híres Hidas-kapu keretezi, a csapórács csak imitált, mert leeresztésre és zárásra nincs lehetőség.

Az épületcsoport teljes történetét és a hozzá kapcsolódó képeket, történeti részleteket érdemes megtekinteni: a jáki kápolna motívumai és a palotarész Anjou-kori stílusjegyei, a Hunyadi-udvar és a Mátyás-loggia reliefjei bemutatják a magyar középkori örökség különböző szeleteit. A főbejárat felé haladva a belső terekbe nyerhetünk bepillantást, ahová a nagyközönség általában korlátozott a hozzáférésünk. A múzeum Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági gyűjteményét is otthont adja, és a környéken a szoborkiállításokon túl számos érdekesség található, például a négy évszak szobrai tervei 1900-as évek elején készültek, de kivitelezésük anyagi okok miatt elmaradt. A 20. század eleji szobrok később, 1983-ra készültek el, és a megidézést meghatározzák a történeti tervek.

Érdemes egy nagyobb sétát tenni a környéken: a Lugosi Béla és Anonymus szobrai mellett a kerengők zárt udvara gazdagon faragott kúttal és növényekkel fogadja a látogatókat. A Vajdahunyad Vára Budapest XIV. kerületében a Városligetben található, amelyet a Széchenyi-sziget kapcsán a Tó felől is megközelíthetünk négy hídon át. A kert és a gyönyörű környezet, a történelmi épületcsoport és a múzeum együttvéve egyedülálló kulturális-látványosságokat kínál.

Vajdahunyad_vára_kép

A képeken és a történeti leírásokban összefonódik a különböző korokra jellemző építészeti stílusok, amelyek az egyediséget adják ennek az épületcsoportnak. A látogatók megismerhetik az épületek történetét, a Jáki kápolna motívumait, a Hidas-kaput és a Madonna-körítést a Kaputoronyban, valamint a Mátyás-loggiát jelző reliefeket.

A Vajdahunyad vára 120 éves

Ezek a részletek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Vajdahunyad vára ne csak egy látványos kupac legyen a Városligetben, hanem élő történet, amely a magyar építészet ezeréves történetét háromdimenzióban mutatja be. A tervező Alpár Ignác öröksége és az 1896-os kiállítás öröksége a mai napig élő inspiráció a városlakók és a turisták számára.

Építészeti stílusÉpítészÉpítés éveJellemző elemek
RománAlpár Ignác1908Fősíkok, íves részletek, torony motívumok
GótikusAlpár Ignác1904Kőkapu, kaputorony, rózsaablak
Reneszánsz-barokkAlpár Ignác1904-1908Barokk homlokzatok, díszítő szobrok

Helyadatok: Budapest XIV. kerület, Városliget, a Széchenyi-szigeten. Cím és koordináták a környék felfedezéséhez fontosak, és a látogatást segítik. A Vajdahunyadvár régi és új története összefonódik a városképben, amely a turisták számára is izgalmas és tanulságos élményt nyújt.

tags: #varosliget #vajdahunyad #var #cime #helyrajzi #szama

Népszerű bejegyzések: