Veresegyház és Ivacsok: történelmi gyökerek, közlekedés, építési hulladék és városfejlődés

Veresegyház egy Budapesttől 30 km-re északkeleti irányban elhelyezkedő település, mely a Gödöllői-dombságban, a Sződ-Rákos-patak völgyében terül el, a Cserhát vonulatainak délnyugati vége közelében. A város földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan volt. A település története egészen a középkorig nyúlik vissza, első említése egy 1375-ös oklevélben található. A település nevéhez két hagyomány is fűződik, melyek közül az egyik kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől menekülő lakosok vérének színétől kapta a nevét.

A település nevének több alakja is ismert, mint például Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, vagy Veresegyháza. A város földrajzi elhelyezkedése is figyelemre méltó. Déli irányból a mogyoródi Gyertyános és a Fóti-Somlyó, nyugatról a csomádi Magas-hegy, keletről a 345 méter magas Margita, valamint a Bódis-hegy határolja. Északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. A hideg vizű tavakat a Mogyoród és Gödöllő között fakadó Püspök-forrásból eredő Sződ-Rákos-patak, valamint a szadai források táplálják.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest-Vácrátót-Vác-vasútvonal szeli át a várost, négy megállási ponttal: Ivacs, Veresegyház vasútállomás, Erdőkertes és Vicziántelep. Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb mint 6 ezer hold volt, mely arányaiban az 1920-es évekig nem sokat változott. A település tiszta magyar falu volt. A városban található egy műemlék római katolikus templom, melyet 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök építtetett copf stílusban. A templom tornyának homlokzatán az ő neve és bíborosi címere látható. Híres félköríves szentélye is említésre méltó.

Veresegyház lakossága a 2011-es népszámlálás során 85,5%-ban magyarnak vallotta magát, míg a 2022-es adatok szerint ez az arány 88,5%-ra emelkedett. A településvezetés terén Pásztor Béla több mint 57 éves, folyamatos megbízatása példa nélkül álló. 2023 februárjában köszönt le posztjáról, melyet követően időközi választást tartottak.

A Művészek Városa és a városrendezés

A Művészek Városa - a legszebb és legszínesebb gyöngyszem Budapest mellett. A város rendezési tervének (HÉSZ) mellékletei, különösen az RM-3 számú szabályozási terv módosítása, meghatározzák a lakóövezetek besorolását és a beépítési szabályokat. Ezek a mellékletek szerves részét képezik a HÉSZ-nek, és módosításuk csak a jogszabályoknak megfelelően lehetséges.

A HÉSZ fogalomtára és általános előírásai

A HÉSZ számos fogalmat definiál, melyek a területrendezési és építési szabályok értelmezéséhez szükségesek. Ilyenek például az antenna torony, az épület tömegének meghatározó része, a fekvő telek, a hézagosan zártsorú beépítési mód, a mély fekvésű területek, az önálló létesítésű építmény, a szintterületi mutató, a terepszint alatti beépítettség mértéke, és a védőzöld.

Az általános előírások között szerepelnek a közutak mentén biztosítandó védősávok, a vasútvonalak melletti védősávok, valamint a gyakorlótér védőterületén belüli építési korlátozások. A tervezett közutak kiépítéséhez legalább a jogszabályok szerinti szabályozási szélességeket kell biztosítani.

A parkolási igényt telken belül kell biztosítani, kivéve a már működő közintézményeket, melyek közterületi parkolással is megoldhatják ezt, ha ez a jelenlegi helyzet is. Az ivóvízkészlet minőségének megóvása érdekében építési tevékenység során kiemelt figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi előírásokra. A szennyvíz kezelésére is szigorú szabályok vonatkoznak, különösen beépítésre nem szánt területeken.

Lakóövezetekre vonatkozó speciális szabályok

A kertvárosias és falusias lakóövezetekben az övezetre meghatározott legnagyobb beépítettség mértéke terepszint felett 5%-kal növelhető, de nem haladhatja meg a 30%-ot, amennyiben a telek kisebb 550 m2-nél, és az épületmagasság is kisebb meghatározott értékeknél. A kertvárosias lakó építési övezetekben telkenként legfeljebb egy, vagy 901 m2-nél nagyobb telekterület esetén legfeljebb két lakórendeltetés helyezhető el.

Az előkertek mélységét elsősorban a környezetben megvalósult beépítéshez kell igazítani. Új területeken, vagy ha nincs megvalósult beépítés, az előkert mélysége legalább 5,0, legfeljebb 10,0 méter lehet. A hátsókert mérete a csoportosan megvalósuló kerti tárolók esetében legfeljebb 12 m2 lehet. Ha az építési hely az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső részen alakul ki, akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, kivéve az Lke-6 és Lke-7 jelű övezeteket.

Az építési övezethez tartozó beépítetlen telkeken, új lakóépület építése esetén kötelező, lakásonként legalább egy gépkocsi elhelyezését biztosító tároló vagy beálló létesítése. A településközpont vegyes övezetekben lakást is tartalmazó épületek esetén a szükséges gépjármű várakozó helyek számának meghatározása speciális szabályok szerint történik.

Probléma: monumentális építési hulladék Veresegyház Ivacs városrészében

A monumentális építési hulladékhegy Veresegyház határában több száz vagy ezer tonna építési hulladékról van szó. Vajon ki hordhatta ide? Meglepő és egyben gyanús, hogy hogy került egyik hétre a másikra ki ez a rengeteg építési hulladék a település Ivacs városrészére. Korábban a településről több bejelentés is érkezett, amit ide kattintva lehet megtekinteni. Több száz tonnányi építési hulladék Veresegyház Ivacs városrészében. / Fotó: hulladekvadasz.hu

A bejelentés szövege: „Tisztelt Hulladékvadászok! Segítséget szeretnék kérni, nem tudom hova fordulhatnék a problémával. Veresegyház-Ivacsok részén egy kedvelt kirándulóhelyen óriási mennyiségben jelent meg építési törmelék. kb. 5-6méter széles sávban kb. 100-150méter hosszan. Érdeklődni szeretnék mi a módja annak hogy a végére járjunk ennek a dolognak és lehetőleg minél hamarabb megszüntessük a helyzetet. Vajon természetes képződmény ez vagy több teherautó ürítménye? / Fotó: hulladekvadasz.hu A csatolt térképen pirossal jelzett részen az építési hulladék található, a zölddel jelzett részen pedig hatalmas mennyiségű zöldhulladék lerakó alakult ki az évek során.”

A monumentális építési hulladékhegy Veresegyház településéről kapott bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak. Köszönjük a bejelentést. Felhívás illegális hulladék bejelentésre! Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap.

Veresegyház Ivacs környéki tájképe és hulladéklerakó felvétele

Adatok és közelítő statisztikák

Az 1920-as évekig visszanyúló területi adatok szerint Veresegyház területe átlagosan mintegy 6 ezer hold körül mozgott, ami jelzi a stabil településszerkezetet ezen időszakban. A lakosság összetétele a 2011-es népszámlálás szerint nagyrészt magyar, míg a 2022-es adatok 88,5%-os magyarságot mutatnak. A település fontos közlekedési csomópontja a Budapest-Vácrátót-Vác vasútvonal négy megállóval (Ivacs, Veresegyház vasútállomás, Erdőkertes és Vicziántelep).

Összefoglaló táblázat

Elem	Részletek
Földrajzi elhelyezkedés	Gödöllői-dombság, Sződ-Rákos-patak völgye
Földesúri viszony	3/4 váci püspök, 1/4 nagyváradi káptalan
Első említés	1375-ös oklevél
Vasút	Budapest-Vácrátót-Vác vonal, 4 megálló
Magyarság aránya (2022)	88,5%
Fő építészeti emlék	Római katolikus templom (1777, copf stílus)

Élő közigazgatás és közélet

Veresegyház városvezetése fontos kérdéseket kezel, beleértve a HÉSZ-t és annak módosításait, a közterületek és lakóövezetek szabályozását, a közutak és vasútvonalak védőövezeteit, valamint a környezeti előírásokat. A város közéleti eseményei közé tartozik a polgármester személye és a helyi választások periódusai, melyek hatással vannak a hosszú távú fejlesztési irányokra.

tags: #veresegyhaz #ivacsok #lke