Verpelét város Helyi Építési Szabályzatának szabályozási tervei és övezeti változásai

Verpelét Város Önkormányzatának kezdeményezései a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) módosítására és a település területén alkalmazandó övezeti előírások átalakítására irányulnak. A 6/2018.(IX.12.) önkormányzati rendelet célja, hogy a 10/2017.(VIII.16.) HÉSZ módosításait, valamint a településrendezési eszközök és a kapcsolódó jogi keretek harmonizációját rögzítse. A rendelet a Kormányrendeletek és a törvényi felhatalmazások alapján meghatározza az érintett övezetekhez tartozó beépítési és zöldfelületi előírásokat, valamint a mellékletek módosításait, így a belterületi és külterületi szabályozási tervek új jeleit és paramétereit.

A rendelet jogi háttere és hatályba lépésének menete

A településfejlesztési koncepció, az integrált település-fejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök szabályozásáról szóló jogszabályi keretrendszer alapján a helyi önkormányzat a megyei főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és érintett államigazgatási szervek véleményének kikérése után rendeli el a módosításokat. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, de legkorábban a kihirdetést követő 15. napon, abban az időpontban, amelyet a megyei főépítészi hatáskör és a partnerségi egyeztetések meghatároznak.

A 1. és 2. számú mellékletek helyettesítése

A módosítás értelmében:

• A HÉSZ 1. számú mellékletét képező SZT-b Belterületi szabályozási terv helyébe e rendelet 1. számú mellékletét képező SzT-b/1m jelű Belterületi szabályozási terv lép;
• A HÉSZ 2. számú mellékletét képező SzT-k Külterületi szabályozási terv helyébe e rendelet 2. számú mellékletét képező SzT-k/1m jelű Külterületi szabályozási terv lép.

A beépítés és övezeti előírások részletes összegzése

A 6/2018.(IX.12.) rendelet egyik fontos eleme, hogy az Ek-1 és Ek-3 övezetekre vonatkozó előírások részletesen rögzítésre kerülnek a végső tervezésben. Az Ek-1 övezetben például a következőket határozták meg:

1. Beépítési mód: SZ1.1.
2. Minimális telekméret: 15.000 m2.
3. Minimális beépíthetőség: 21%.
4. Minimális zöldfelület: 75%.
5. Legnagyobb beépítési sűrűség: 1,0 m2/m2.
6. Építmények max. építménymagassága: 5,0 m.

Az Ek-2 övezet esetében a következő értékek kerültek megállapításra:

1. Beépítési mód: SZ2.
2. Minimális telekméret: 100.000 m2.
3. Minimális beépíthetőség: 12%.
4. Minimális zöldfelület: 75%.
5. Legnagyobb beépítési sűrűség: 1,0 m2/m2.
6. Építmények max. építménymagassága: 5,0 m.

Az Ek-3 övezetben az előírások:

1. Beépítési mód: SZb.
2. Minimális telekméret: 15.000 m2.
3. Minimális beépíthetőség: 3%.
4. Minimális zöldfelület: 75%.
5. Legnagyobb beépítési sűrűség: 1,0 m2/m2.
6. Építmények max. építménymagassága: 5,0 m.

A történelmi és geográfiai kontextus Verpelét környékéről

A város környezete és szomszédos települései észak felől Sirok, északkelet felől Egerszólát, dél felől Feldebrő, délnyugat felől Vécs, nyugat felől Kisnána, északnyugat felől pedig Tarnaszentmária található. A 2416-os út és a 2415-ös út hálózata jól összeköti a megyeszékhelyekkel, Egerrel és Gyöngyösökkel, és a környéket elérhetővé teszi a déli és északi irányokból is. Korábban vasúton is megközelíthető volt a település a Kisterenye-Kál-Kápolna vonalon; 2007 óta személyszállítás nélkül.

Verpelét már a honfoglalás előtt lakott volt; a 13. században az Aba nemzetség birtoka volt. 1399-ben Bebek Detre tartott itt nádori gyűlést. A török korszakban is lakott terület volt; 1549-1552 közötti összeírás szerint Országh Kristóf birtoka, ekkor 6 portája volt. A 17. század elején elnéptelenedett. A kápolnai csata 1849-ben a település közelében zajlott, amely a honvédelem történetében jelentős esemény volt. 1910-ben a lakosság nagy része magyar volt, a zsidó közösség egy része a holokauszt idején elpusztult.

A lakosság és kulturális örökség

Az 1950-es évektől önálló tanácsú község, majd 1973-ban nagyközségi rangot kapott, és 1990-1994 közötti időszakban több vezető személyiség irányította a települést. A 2011-es népszámlálás alapján a lakosság 87%-a magyarnak, 16,1% cigánynak vallotta magát; 2022-ben a magyarság aránya 91,8%-ra nőtt, a cigányság pedig 8,9%-ra, további kisebbségek pedig csak néhány százalékban jelentik a lakosságot. A római katolikus templom a helyi kulturális örökség meghatározó eleme, melyet 1696 körül említenek először a templom összeírások. A település környékén a Kovácsműhely és a vulkáni kúp, a Vár-hegy neve is felkerült a helyi turisztikai útvonalak listájára. A község lakosai évszázadok óta gazdag történelmi hagyományokkal rendelkeznek.

Vizuális segédletek a megértéshez

Az alábbi elemek segítenek megérteni a tervezési koncepciókat és a területi adottságokat:

A belterületi és külterületi szabályozási tervek közti különbségek és a kapcsolódó jogi lépések szemléltetése érdekében készültek a következő ábrák és térképek:

Részletes állapotkörkép és táblázat

Értékek összevetése az Ek-1, Ek-2 és Ek-3 övezetekre vonatkozóan:

Az Ek-1 és Ek-3 övezeteknél megfigyelhető, hogy a beépítés és zöldfelület közötti arányok szigorúbbak a fejlesztések tervezésekor, míg Ek-2 esetében nagyobb telekméret és a beépítési arány moderáltabb. A fenti adatok azt tükrözik, hogy a település részekre bontott övezetei egyedi fejlesztési paraméterek alapján kerülnek értelmezésre, figyelembe véve a környezeti és infrastrukturális lehetőségeket.

Helyi közéleti és történelmi összefüggések

Verpelét történelmi háttere, a csaták és a későbbi térségi változások jelentős hatással voltak a település fejlődésére. A régió fontos közlekedési csomópontja, a 2416 és 2415-ös utak összeköttetései, valamint a korábbi vasúti közlekedés emlékei mind hatással voltak a település gazdasági és társadalmi életére. A település mai arculata a történelmi rétegek és a modern fejlesztési tervek kombinációja.

tags: #verpelet #szabalyozasi #terv

Népszerű bejegyzések:

• Ügyintézés a Budakörnyéki Járási Földhivatalban
• Zártkert eladásának rejtelmei és tippek
• Nyugodt vidéki otthon Sajóládon elérhető áron
• Otthon a Balaton partján
• Gondnokság alá helyezés és az illetékfizetés részletei