Vidéki háztervek a szecesszió nyomában: a Kisépületek mintakönyve és kapcsolódó alkotások

A Kisépületek mintakönyve egy 1910-ben Aradon kiadott szecessziós mintatervgyűjtemény, amely 56 lapból áll, és amely a későszecesszió formavilágát, valamint a földszintes, közbeépített, sarok- és üzleti házak, nyaralók, közösségi épületek terveit egyaránt összegyűjti.

Történeti alap és stílus

A kiadás egyik első címoldala szerint a lapokon megjelenő épülettervek teljesen modern, eredeti színezett formában mutatják be a korszak jellegzetes elrendezéseit. Az épületek homlokzatain a későszecesszió geometrizáló formái dominálnak: hullámvonalak helyett geometriai formák és azok variációi jellemzik a stílust, amely részben a nagyvárosi bérpaloták törekvéseit tükrözi, de jó érzékkel adaptálódik a földszintes családi házak adottságaihoz. A magyar népi motívumok stilizált ornamentikája is feltűnik, amely kozmopolita összhatást teremt a kor szecessziójában.

Alaprajzok és lakóhelyiségek

A kollekció alaprajzai a három fő lakóhelyiséget - étkező-szalon-háló - gyakran egymásba nyíló soraként rendezik be, melléjük kapcsolódó helyiségekkel (előszoba, konyha, éléskamra, ritkábban cselédszoba). A cselédszoba hiánya utalhat az alsó középosztály igényeire. A kétszobás típus szerepe is felmerülhet, vélhetően nyaralóként vagy a kollekció kategóriájának keretében.

A modernebb, funkcionálisabb elrendezésre alig találunk példákat; ezek az épületek adottságaihoz igazodóan alakultak, és megjelennek a hagyományostól eltérő kapcsolati rendszerek, könnyedebb közlekedőterek. A belépők változatos elhelyezése - kapualj, lépcsők, verandák, előtér - szintén fontos része az alaprajzok egymáshoz való illeszkedésének.

Közösségi épületek és a településtípus

A gyűjtemény különlegessége, hogy közösségi épületek terveit is tartalmazza: iskola, mozi, templom, községháza terveit láthatjuk, és ezek idomulnak a lakóházak stílusához. Utóbbiak a településtípusokra utalnak, amelyeket vélhetően a tervező egy közösségi, kulturált környezet megteremtésére alapozt meg. A községháza megnevezés egyben a településtípusra is utal, míg a mozi a modernebb városias életformát sejteti. A kollekció így előrevetíti a későszecessziót követő, polgári, városi életforma igényét.

Összhang a későszecesstióval és a historizmussal

A tervtár konzekvens stílustörténeti kelléktárával a későszecesszióra vonatkozó összhangot mutat: a magyaros motívumkincs és a népi ornamentika mellett a geometrikus és organikus formák keveredése látható. A példák között találunk olyanokat, amelyek a bécsi Wiener Werkstätte hatását, Otto Wagner és Josef Hoffmann stílusjegyeit idézik, miközben a magyar népi motívumokkal egészülnek ki. A gyűjtemény a polgári világ kereteit, a háztípusok és a belső kapcsolatrendszerek harmonikus egységét célozza meg.

Építészek és kapcsolódó alkotások

Az épülettervek között kiemelkedő, hogy Vágó József és testvére, a Boráros tér 3. és a Síp utca 16. számaira tervezett épületek is megjelennek, melyek a magyaros szecesszió és Wiener Werkstätte vonásait ötvözik. A Gutenberg-otthon és más kiemelkedő munkák példái mutatják, hogyan ötvöződik a népművészet motívumkincse a városi monumentalitással. A Darvas-La Roche-ház és a Schiffer-villa is az összművészeti alkotások jegyében született, ahol a belső terek, a bútorok, az üvegfelületek és a kerámiák mind összhangban vannak a külső architektúrával.

Szintén jelentős a Szent László tér környékén megjelenő iskolaválozat, amely a kőbányai állami gimnáziumra példázza Lechner Ödön tiszteletét, miközben a kapuk és falidíszek a magyaros motívumkincset mutatják. A megvalósított munkák között szerepel a Híres szecessziós homlokzatok, a majolika, a Zsolnay-kerámiák, és a bronz-kovácsoltvas részletek harmonikus összhangja.

Építészet a magyar vidéken és a városi környezetben

A gyűjtemény alapján Nyíregyháza és más kisvárosok is gazdag szecessziós épületekkel dicsekedhetnek: vasúti stílusos homlokzatok, lustrozott lizénák és szecessziós díszítés kíséri a belső terek funkcionális megoldásait. A vidéki épületek ritkábban kerülhettek lencsevégre, mégis fontos, hogy a Monarchia korának építészeti világát tükrözik, és a települések arculatának meghatározó elemei maradtak a mai napig.

Építészeti életút és hatások

Vágó József életútja összefonódik Lechner Ödön hatásával, az alpári stúdióval, majd testvérével közösen alapított irodájukkal. Diplomája előtt Itália és Franciaország hatása, majd a bécsi szecesszió és Wiener Werkstätte befolyásai jelentik munkásságának sarokköveit. A kortársak és az emigrációs időszakok hatásai is megjelennek az életművön és az épületek történetén.

Vizuális segédletek és források

Az intézményi kiadványok és megőrizt anyagok mellett fotógyűjtemények és a települések történeti emlékei is hozzájárulnak ahhoz, hogy a szecesszió vidéki megjelenési formáit és az építészeti kultúrát jobban megismerjük. Az alábbi ábrák és emblémák segítik a vizuális megértést:

Infografika: Szecesszió és historizmus kapcsolatának fő vonalai a magyar vidéki lakóépítészetben

Budapest 1910

Összegző gondolatok

A vidéki háztervek szecessziója összhangban áll a városi monumentalitással és a polgári élet igényeivel. A mintatervgyűjtemény a modernizálódó társadalom új életformáinak és közösségi épületeinek megvalósítását célozta meg, miközben kifejezte a magyaros motívumokkal gazdagított, kozmopolitább formavilágot. A kollekció és a kapcsolódó alkotások jól mutatják, hogyan válhatott a vidéki környezet a városi kultúra részesévé, miközben megőrizte sajátos identitását.

tags: #videki #haz #terv #szecesszio

Népszerű bejegyzések: