Villámvédelmi levezető alumínium tanúsítvány: részletes útmutató

A villámvédelem célja az embernek és alkotásainak védelme a villámcsapás káros hatásai ellen. Elektromos töltések kiegyenlítődése, vagy is a villámcsapás, kb 2/3 részben a felhők között, 1/3 részben pedig a felhő és a föld között megy végbe. A villámvédelem alapelve az, hogy a villám áramát a fém vezető vezesse a földbe, ezzel csökkentve a veszélyes érintési és lépésfeszültségeket.

A kockázat és szabványok

A kár forrása a villámáram, a kockázat elemzés abból indul ki, hogy abszolút biztonság nincs, de a villámvédelmi intézkedésekkel olyan megoldást kell létrehozni, amelyben a kockázat mértéke kisebb, mint a szabvány által megengedett határérték. Az MSZ EN 62305-3:2006 a létesítmények fizikai károsodását és a veszélyes érintési és lépésfeszültségek kialakulásának megelőzésére szolgáló intézkedéseket foglalja össze. Az MSZ EN 62305-4:2006 pedig a villámvédelmi rendszerek tartós meghibásodásának kockázatát csökkentő védelmi intézkedéseket ad tájékoztatásul.

Villámvédelmi levezető rendszerek

Az MSZ EN 62305-3 5.3. pontja foglalkozik a levezető rendszerekkel. Amennyire lehetséges, a levezetőket úgy kell kialakítani, hogy a felfogók folytatását képezzék. A levezetőket úgy kell egyenesen és függőlegesen vezetni, hogy a legrövidebb és legközvetlenebb utat biztosítsák a föld felé. A földelő csatlakoztatásánál minden egyes levezetőn vizsgáló összekötőt kell kialakítani, kivéve azt az esetet, amikor a természetes levezetők a betonalapföldelőhöz csatlakoznak.

Szigetelt villámvédelmi rendszer esetén, ha a felfogók különálló, nem fémből készült vagy a betonvasaláshoz nem csatlakozó oszlopokon lévő rudakból állnak, minden egyes oszlophoz legalább egy levezetőre van szükség. Fémből készült vagy a betonvasaláshoz csatlakozó oszlopoknál nincs szükség további levezetőkre, hiszen ezek nem szigetelt rendszerek. Felfogóvezetők esetén minden tartószerkezethez legalább egy levezető szükséges. Nem szigetelt rendszer esetén pedig a fal anyaga éghető, illetve a levezetők felmelegedése veszélyes lehet, ezért a levezetőket úgy kell elhelyezni, hogy közöttük és a fal között 0,1 m-nél nagyobb legyen a távolság.

Fémszerkezetek és tömbszerkezetek

• Fémszerkezetek, feltéve hogy a különböző részek közötti villamos összeköttetés tartós, és méreteik legalább akkoraak, mint a szabványos levezetőkre megadott értékek.
• Az építmény villamosan folytonos betonvasalása. Az előregyártott vasbeton elemeknél fontos a kapcsolódási pontok megléte és a betonvasalás folytonossága.
• Az építmény összefüggő acélszerkezete. A vasbeton szerkezet természetes levezetőként is funkcionálhat, hosszú távon költséghatékony és esztétikus megoldás lehet.

A levezetőket részletesen a 17., 18., 19., 20., 21., 23-32. képeken illusztrált megoldásokkal mutatják be, ahol a földelési pontok és összekötő hálózatok megvalósítására sokféle megoldás létezik. Fontos, hogy az összekötési pontok legyenek elérhetőek és tisztítottak a beállítás előtt, hogy biztosítani lehessen a hatékony földelést.

NNV és szabályozási háttér

A villámhárító berendezés kialakítására korábban az MSZ 274 és később a 9/2008. ÖTM rendelet vonatkozott. Ezek a dokumentumok meghatározták a felhasznált anyagokat és szerkezeteket is. Az EU-s irányelvek hatására a termékek és szolgáltatások szabad áramlásának megkönnyítésére egyes részeket töröltek, amit a gyakorlatban a szakma részben az új nem norma szerinti villámvédelem (NNV) egységes követelményrendszerével kezelt. Az NNV 2020 a TvMI 5. kiadásában jelent meg, amely a MSZ EN 62561 szabványsorozat alapján adja meg a használható termékek körét.

A változás gyakorlati hatása részben a vezetők költségcsökkenésében rejlik, illetve abban, hogy a helyzetfokozatok tekintetében esztétikusabb, kevésbé feltűnő megoldások válhatnak lehetővé anélkül, hogy biztonságot csorbítanának. A 1. képen például a nem norma szerinti villámvédelem jellegzetes látványa látható. A mesterséges felfogók esetében az MSZ EN 62561-2 követelményei alapján választhatunk 8 mm-es átmérőjű huzalt vagy réz/alumínium megoldásokat, minősítésektől függően.

Mesterséges és természetes felfogók

A mesterséges felfogók esetében a 8 mm-es huzal vagy 10 mm-16 mm-ig terjedő vezető lehetőség áll; anyaguk lehet réz, alumínium, vagy horganyzott acél. Az alumínium megoldások korrózióvédelemre és tartósságra fókuszálnak. A természetes felfogók minimális lemezvastagsága 0,5 mm acél- vagy rézfelületeknél, illetve 1,0 mm alumínium felületeknél megengedett a kockázat minimalizálásával összhangban. A természetes felfogóként használt lemezfelületek folytonossága és a többi szerkezet összekapcsolása ugyancsak alapkövetelmény, mert a villámáram útja ezen keresztül történik.

Az NNV 2020 úgy kezeli a mesterséges és természetes levezetőket, hogy a levezetők elhelyezése és a rögzítésük felületéhez kapcsolódó követelményeket az MSZ EN 62561-2-nek megfelelően kell értelmezni. A levezetőket lehetőség szerint a védendő objektum kerülete mentén, egyenletesen kell elosztani, előnyben részesítve a sarkokat és a kiszögelléseket a jobb árnyékolás érdekében.

Földelők és mérési kapcsolatok

A földelőket mesterséges és természetes földelők alapján lehet megkülönböztetni. Jelenlegi gyakorlatban a természetes földelőket ritkán alkalmazzák új építésű létesítményeknél, míg a mesterséges földelők a leggyakoribbak. A földelő keretföldelő vagy egyedi földelő rudak használata a standard követelményeinek megfelelően történik, figyelembe véve a korrózióvédelmet is. A táblázatokban (3. táblázat) a talajba ágyazott mesterséges földelők minimális méretek találhatók MSZ EN 62561-2 alapján, például réz huzal, acél, vagy rozsdamentes megoldásokkal.

A vizsgáló összekötőket (test joint) a földelők és levezetők csatlakozásánál kell alkalmazni, kivéve, ha természetes levezetők betonalap-földeléshez csatlakoznak. A vizsgáló összekötőket csak szerszámmal lehet bontani, és normális körülmények között zárt állapotban kell tartani. A betonvasalás természetes levezetőként történő használata csak akkor lehetséges, ha ellenállása mérhető és meghatározható a legfelső pont és a talajszint között.

Gyakorlati álmok és példák

A cikk részletes képsorozatokat mutat be az összekötő pontok elhelyezéséről, a talajba mélyített földelő elemekről és a vasbeton elemek összekötéséről. A 41. kép a teljes vasbeton levezető- és összekötőrendszert mutatja be, a 17., 18., 19. képeken látható a pillérek vasalásának bekötése a földelőhálózatba, a 20., 21., 24., 25. képeken pedig az előregyártott vasbeton elemek közötti összekötések és földelési pontok kerülnek bemutatásra. A felső részeken a padlók, gépek és EPH-sínk, kapcsolószekrények közelében lévő földelési pontok külön figyelmet kapnak. A 23. képen a pillér talppontjnak kialakítása látható, amely a villamos kontaktust biztosítja a földelőrendszer felé.

A 1. kép szemlélteti a nem norma szerinti villámvédelem jellegzetes látványát, amelyet az új követelményrendszer lehetővé tesz, esztétikusabb megoldásokkal anélkül, hogy a biztonság csökkenne. Az új szabályozás lehetővé teszi például a kevesebb kiálló összekötő és a csökkentett kiemelést (például 15 cm vagy akár 10 cm) a tetőfelületeken.

Jövőbeni hatások és összefoglalás

Az MSZ EN 62561 szabványsorozat alapján a mesterséges felfogók és levezetők használata mindenképpen támogatott, és az NNV 2020 az ilyen elemekre vonatkozó követelményeket egyes területeken enyhíti, ezzel lehetővé téve költséghatékonyabb és esztétikusabb megoldásokat. A változások többek között a vezetőkre vonatkozó követelményeket ítélik meg enyhébbé, ami a költségek csökkenését és a külső megjelenés javítását eredményezheti. Ugyanakkor fontos, hogy a természetes és mesterséges levezetők között a folytonosság és a megfelelő méretek biztosítása továbbra is alapvető elvárás maradjon. A gyakorlatban a levezetők elhelyezése és a földelő hálózatok kialakítása továbbra is a kivitelező szakemberek felelőssége, akiknek a szabványok részleteit gondosan követniük kell a teljes biztonság érdekében.

Az alábbi táblázatok és példák segítenek a megvalósításban:

A táblázatokat és a képeket a cikkben részletesen kifejtik, bemutatva a különböző elhelyezési és összekötési megoldásokat a gyakorlatban, illetve a mérési és vizsgáló összekötők elhelyezését a helyi adottságok alapján.

tags: #villamvedelmi #levezeto #alu #tanusitvany

Népszerű bejegyzések:

• Budapesti ingatlanos csalások és a Triad Real Estate szerepe
• Magánút megszüntetése Érden: jogi keretek és következmények
• Tatabánya ingatlanközvetítés jogi tisztasága – szakértő ügyvédi háttér
• Gyors és rugalmas parkolás Budaörs lakótelepen – mobilgarázs megoldások
• Részletes útmutató a Mezőtúr földhivatal ügyfélfogadásához