Visegrádi fellegvár homlokzata története és építészete

Az eresztvényi bányák bazaltjairól Salgótarján térségében a világ első határon átnyúló geoparkja mutatja be és népszerűsíti a földtudományi értékeket. A Káli-medence talpának mesélő kövei a Bakony-Balaton UNESCO Globális Geopark fontos tájegységei. Visegrád Alsó- és Fellegvára a tatárjárás után épült, az elpusztult Sibrik-dombi ispáni vár helyén. A Dunát várakkal erősíteni kívánó IV. Béla 1250 körül kezdte meg a kettős várrendszer kiépítését.

A kettős várrendszer létrejötte

1250 körül IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné hozományából épült a kettős várrendszer: Fellegvár a hegycsúcson, Alsóvár a Duna mentén. A völgyzáró fal összekötötte a két részt, és a középkori országút Esztergomból Budára vezetett ezen a falon át. A Fellegvár kaputoronnyal, az öregtoronnyal és egy lakótoronnyal erősített háromszög alakú alaprajzot alkotott, míg az Alsóvár hatszögletű lakótoronnyal és kaputoronnyal rendelkezett. A szemelvények szerint a lakótorony volt a hadászati és királyi rezidencia központja, amelyhez belső udvar és gazdasági udvarok kapcsolódtak.

Az ispáni és királyi időszak kezdeti periódusa

A tatárjárás után a kettős várrendszer kiépítését IV. Béla és felesége végezte, és az Alsóvár belső felépítése is e periódusban történt. A fellegvárban azonosítják a kaputoronyot és az öregtoronyot, amely a védelmi rendszer fontos eleme volt. A vár a dunai út kulcsfontosságú védelmi pontja lett, és a közeli város megerősítését is szolgálta. A palotaszárnyakat emelték, belső udvart és kerengőket alakítottak ki, valamint a kaputorony körül teret adtak az életnek és az adminisztrációnak.

Zsigmond és a reneszánsz beavatkozás

Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a fellegvárat tovább korszerűsítették: megépült a harmadik várfal öve, kaputorony, és feltételezhetően az asszonyház is. A paloták belső részeit kibővítették, az Alsóvárban a fogadóudvart gazdasági egységekkel vették körül, és a belső udvarra kiterjedő kerengőket emeltek. A Királyi palota északkeleti része új lakóépületeket kapott, az északi oldalán pedig kertekkel övezett gyümölcsöst telepítettek. A Szent Korona és a koronázási ékszerek őrzésének helye továbbra is a fellegvár volt 1440-ig, majd később a koronát Mátyás vette vissza Hungarian megkoronázása érdekében.

A palotaépítés 14. század második felétől 15. század elejéig folytatódott: a belső udvar köré különböző termek és díszítések, arannyal és kőfaragással díszített részek kerültek. A Szent Koronát 1440-1458 között többször is áthelyezték, és végül Mátyás uralkodása alatt a koronázási jelvények visszaszerzése után a palota továbbra is központi szerepet töltött be. A 15. század második felében a palotát és a Fellegvárat gótikus és későgótikus jegyekkel átalakították, a belső udvarokat és a lakórészeket teljesen felújították.

Kököztető nézetek és török kori pusztítás

1529-1532 közötti időszakban a törökök ostromolták a várat, végül 1544-ben a Fellegvár a törökök kezére került, s a következő évszázadokban többször cserélt gazdát a romos épületegyüttes. A mohácsi csata után a törökök tovább emésztették a struktúrát, majd fokozatosan elhagyták a romokat. A széthordott kövek és a természeti tényezők végül a várat teljesen amortizálták, a palotát 18. században lebontották, s a helyszíne feledésbe merült.

A Fellegvár mai állapota és funkciói

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár itt, hanem a tatár dúlást követően IV. Béla és Mária királyné idejében épült a kettős várszerkezet. A Fellegvár rekonstrukciója a 20. században folytatódott: 1965-ben megindultak a helyreállítási munkálatok, amelyeket később folytattak, többek között a keleti kaputorony felújításával. A fellegvár területén jelenleg több kiállítás működik, és a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában látogatható. Az Alsóvárban a Salamon-toronyban és a lakóépületekben ma is helytörténeti kiállítás látható és a Mátyás Király Múzeum részlege is bemutatóhelyet működtet.

A kettős várrendszer történelmi összegzése

A visegrádi várat 1250-1260 között IV. Béla és Mária királyné alapította, két fő egységből állt: Alsóvár és Fellegvár, amelyeket egy völgyzáró fal kötött össze. A 14. század elején a királyi palotát Négyszögletű, középkori elrendezések szerint fejlesztették, és a Szent Koronát hosszú időn át Visegrádon őrizték. A török idők példátlan pusztításokat hoztak, és a 16. században a Fellegvárat is elfoglalták. A későbbiekben a romokat régészeti és kulturális szempontból felhasználták, múzeumi kiállításokkal, turistaforgalommal találkozik a látogató. Ma a Fellegvár és a Salamon-torony egyaránt a Dunakanyar egyik ikonikus látványossága, amely összeköt bennünket a magyar középkor sokrétű történelmével, építészetével és királyi rezidenciáival.

Rövid adatok és látogatási információk

1. A Fellegvár megközelítése autóval vagy gyalogosan az autóútról jól kiépített parkolóból lehetséges.
2. Az Alsóvár és a Salamon-torony látogathatóak; a toronyszint nyitvatartása szezonálisan változik.
3. A történeti kiállítások a Visegrádi Múzeum területén és a Mátyás Király Múzeum bemutatóhelyein érhetők el.

tags: #visegradi #fellegvar #homlokzat

Népszerű bejegyzések:

• Vélemények a LEGO DUPLO Családi Házról
• Gyakorlati útmutató az alumínium állványzat felállításához
• Hogyan befolyásolja az 5 éves szabály az ingatlan-eladások adózását Magyarországon?
• Részletes lépésenkénti útmutató 13 terítékes beépíthető mosogatógéphez
• Privát pihenés Salgotarján nyaralóban – erdő és nyugalom a Karancs-Medvesben