Eladó volt Honvédségi ingatlanok: Csopak tengerparttól Háros-szigetig terjedő lehetőségek és kockázatok
Az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az állami ingatlanvagyon átrendezése a hazai piac egyik mozgatórugója lehet, különösen a honvédelmi és fegyveres erők területén. A Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium több mint 70 állami ingatlan értékesítését tervezi, köztük olyan vagyonelemeket is, amelyek elhelyezkedése és funkciója alapján kiemelt figyelmet érdemelnek. Az eladások formája az árverés, amely során nem csak a tóparti üdülők, hanem a HM által kezelt egyéb objektumok is megjelenhetnek a kínálatban.
A Háros-sziget például a Duna főágától és a 6-os főúttól jó védelmet kapó, ártéri erdővel borított terület, amelyet az elmúlt évtizedekben a honvédség használata és a védettség (fátyolerdő) formált. A területen olyan ritka élőhelyek is felfedezhetők, amelyek erkölcsi és jogi szempontból is különleges figyelmet érdemelnek. A terület eladásakor felmerülhet a beépítés és a hulladékmentesítés kérdése, hiszen az előkészítő munka során fel lehet tárni olyan veszélyes anyagokat, amelyek kármentesítést tesznek szükségessé.
Az árveréses eladásokon belül a HM III. objektum és a kapcsolódó infrastruktúra kiürítése már megkezdődött: a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatalt a Miniszterelnöki Hivatalba, a Katonai Légügyi Hivatalt pedig a polgári légiirányításhoz költöztetik, míg a hadkiegészítő parancsnokság feladatkörét felhígították vagy kivonták a szolgálatból. A HM úgy nyilatkozott, hogy a katonai és honvédelmi célú nyilvánítás megkezdődött, és 2007-ig lezárul a kiürítés.
Az ingatlan-stratégia részeként a közéletben felmerülő kérdés, hogy milyen típusú fejlesztéseket enged érvényesülni a helyi közösség és a természetvédelmi szempontok figyelembevételével. A kerületi önkormányzat feladata lenne megtervezni a terület szabályozási tervét, amely meghatározza, milyen beépítési arány, zöldfelület és közüzemi ellátottság legyen érvényben. A Duna-parti fejlesztésekre vonatkozóan a fővárosi szerkezeti terv szerint a Háros-sziget területének legfeljebb 35 százalékát lehet beépíteni, és legalább 20 százalék zöldterület maradjon meg.
A lakópark és a kikötő- vagy logisztikai célú beépítés között továbbra is éles viták és egyeztetések zajlanak. A helyiek és a helyi zöld szervezetek szerint egy 100-200 méteres védőzóna kijelölése és korlátozott beépítés lenne a legjobb megoldás, különösen az Öreg-Duna felőli oldalon, ahol jelenleg is honvédségi épületek állnak. Emellett megvizsgálandó a 1920-as években épített hajógyári épületek esetleges műemléki védelme a terület megújítása előtt.
A honvédelmi tárca több száz állami ingatlan értékesítését tervezi az elkövetkező években, amelyből több vezető telek és 12,7 hektárnyi terület is a palettán van. A Hűvösvölgyi úton található HM III. objektumot például már elkezdték kiüríteni, és a kapcsolódó költöztetéseket végrehajtják. Az értékesítéshez szükséges jogi és ingatlanjogi lépések után az új tulajdonosnak biztosítania kell a fűtés és a melegvíz ellátását a szomszédos szolgálati lakók részére a szolgalmi kötelezettségek fenntartásával.
Az ingatlanpiaci szakértők szerint a Háros-szigethez hasonló területek esetében a lakóparkos megoldás és a későbbi szolgáltatások kapcsolatban reális lehetőségek rejlenek: a minőségben megépített lakások négyzetméter ára 300-350 ezer forint körül alakulhat, azonban nagy a kockázat és nem érdemes túlzottan nagy lakóépítési volumenre számítani, mert az árak és értéknövekedés egyensúlya megkérdőjelezhető a veszélyek és a környezeti kockázatok miatt (árvízveszély, műemléki védelem).
A területen élők és környékbeli civil szervezetek szerint a beépítés nem lehet kizárólag profitorientált, és zöld területek, közösségi terek, oktatási és kulturális létesítmények is szerepet kapnának a fejlesztésben. A lakótelepi rész lakóinak pedig fontos, hogy a fűtés és a távhő biztosítása a szomszédos honvédségi területektől függetlenül is stabil maradjon, és a jövőbeni tulajdonosok ehhez a kötelezettséghez kötődjenek.
Az ingatlanportálokon elérhető adatok szerint a honvédségi területek közötti árverések és eladások középpontjában nem csak a lakóingatlanok állnak, hanem olyan fejlesztési területek is, amelyek hosszú távú hatással lehetnek a környék gazdaságára és életminőségére. A beépítés és a fejlesztési arányok kockázat- és lehetőségrendszere folyamatosan változik a jogi környezet és a piaci igények függvényében.
Jogi és gazdasági szempontból a HM és a kincstár közös eladási terve tartalmazhat olyan kulcsfontosságú elemeket, mint a beépítés mértéke és a zöldterületek kötelező fenntartása, a szolgáltatások és infrastruktúra központi átszervezése, valamint a helyi közösségekkel való együttműködés szükségessége. A jövőbeni aukciók és beadott ajánlatok nyomán alakulhat ki a konkrét tulajdonosi szerkezet és a fejlesztési ötletek végleges formája.
A közösségi és természeti értékek védelme a fejlesztési tervek fényében
- A Háros-sziget védett ártéri erdőjének megőrzése és a fátyolerdő állapotának védelme elsődleges.
- Vitás kérdés a védőzóna kijelölése és a beépítés mértéke a környezeti kockázatok csökkentése érdekében.
- A műemléki védelem alá eső épületek felmérése és megőrzése lehetőséget adhat a turisztikai és kulturális hasznosításra.
- A lakótelepi lakások fűtési kötelezettségeinek biztosítása a jövőbeni tulajdonosok számára.
Az ingatlanfejlesztés és állami eladások további szakaszai függnek a jogi eljárások és a helyi híd-szabályozások alakulásától, de a környék érintett közösségei és érdekeltjei biztonságos, fenntartható és közösségi hasznosítást várnak a jövőben. A jelenlegi információk alapján azonban világosan látszik, hogy a HM és a kincstár célja igen összetett és széles körű: az ingatlanportfólió egy részének értékesítése mellett a területek további használatát is meg kell határozniı, figyelembe véve a természetvédelmi és közösségi érdekeket.
- Háros-sziget: ártéri erdő, fátyolerdő és ritka élővilág megőrzése.
- HM III. objektum: kiürítés, jogi és ingatlanjogi előkészítés az értékesítéshez.
- Védőzónák és beépítés: kertészeti, közösségi és környezetvédelmi megfontolások kiválasztása.
- Közösségi bevonás: helyi lakosok és civil szervezetek részvétele a tervezésben.
Az árverések és a szerkezetátalakítások hosszú távú hatásai az ingatlanpiac és a helyi közösségek szempontjából egyaránt meghatározóak lehetnek. A leírt területek - a tóparti üdülőövezettől a Háros-szigetig - jól mutatják, hogy az állami vagyon átalakítása milyen összetett kölcsönhatásokat hozhat a gazdaság, a természetvédelmi értékek és a lakossági érdekek között.
tags: #volt #honvedsegi #terulet #elado