Vörösvári bánya és a lakópark története: Pilisvörösvár és környéke művelődéstörténeti tájképe
Pilisvörösvár története és néprajza sokrétűen fonódik a környékbeli bányászat eseményeivel: a belga tőkecspoort bányától kezdve a város villamosításáig és a közösségi élet alakításáig.
A bánya keletkezése és az iszlapátás
1896-ban egy belga tőkecspoort bányát nyitott Szentiván községben. Hamarosan kiderült, hogy a szénmező átnyúlik Vörösvár határába. Ezértelhatározták, hogy Vörösvárott is nyitnak bányát. 1903-ban megkezdték az ikerakna1 mélyítését a község déli részén, s a belga tröszt vezérigazgató neveután elnevezték Lipót aknának. Mindkét aknát futóhomokon át 210 mmélyre fúrták. Az I. sz. akna 210 méteres szintjéről 200 m alapvágatután ereszkét mélyítettek 246 méteres szintre. Ezen folyt a szállítás. Ugyanúgy a II. sz. aknától is mélyítettek egy ereszkét (az I. AzI. sz. ereszke alsó szintjéről jobbra 60 méterre főszállító vágatotfúrtak.
Ebben az időben a nagy kiterjedésű vágatokból már 2500-3000 liter víz fakadt percenként. 1913-ban egy 2500 lóerős erőtelepet szereltek fel. 1913-14-ben a szállítás az I. sz. ereszkénél nehézségbe ütközött, ezért a I. sz. akna alá hajtották a főszállítóvágatot. Az aknát a 246 méteres szintről alulról felfelé építették meg a 210 méteres szintre. Elkészülte után az I. sz. ereszke és a 210-es szint kikapcsolódott a szállításból, csak a főszivattyú állomás maradt meg, melynek teljesítménye percenkénti 11 ezer liter volt.
Háború és a termelés átalakulása
Amikor kitört a világháború, több szénre volt szükség. Ekkor az aknától délnyugatra kb. 600 méterre lejtaknát mélyítettek, melyen keresztül megközelítették a szőlők és rét alatti széntelepeket. A II. sz. akna ekkor 170 méteres szintről szállított. Innen egy ereszkével egy 185 méteres szintről a 197 méteres szinten levő széntelepeket fejtették. Tekintettel arra, hogy a két ereszkén történő szállítás nehézségekkel járt, 1914-ben szállítóvágatot hajtottak a II. sz. Később a 197 méteres szinten megcsappant a szénvagyon, s ezért nagyobb feltárásokat végeztek a 246 méteres szinten. 1920-ban a 246 méteres szint többtermelése megkívánta a II. sz. akna 246 m-es szintre való lemélyítését. Ekkor készült el a 246 m-es szinten a főszállítóvágat, hogy átvegye a felső szint termelését. A villamos energiát biztosítani kellett, ezért tartaléknak még felszereltek egy 3000 lóerős gépegységet. Ekkor alakult meg a Buda vidéki Villamossági Rt., mely a bányától kapta az energiát és ennek köszönhette Pilisvörösvár és környéke az 1923-as villamosítást.
Közösségi élet, megélhetés és társadalmi változások
Megélhetési szempontból sokat jelentett, hogy a bánya a község sok emberének, ill. családjának biztosította a mindennapi kenyeret. A bánya fuvarozási lehetőséget is biztosított. Azok a földtulajdonosok, akiknek a földjét, szőlőjét a bánya igénybe vette, szerződést kötöttek a bányával. Minden kitermelt tonna szén után 30 fillér járt nekik. Ebből a szénfillérekből kitellett az összes adójuk, sőt bizonyos összeget kézhez is kaptak.
1935 után a bánya már nem fejlődött, sőt 1940. december 1-jén le is állt. A leállást kétféleképpen magyarázták. Egyesek szerint a bánya kimerülőben van, s a termelés már nem rentábilis (a víz kiszivattyúzása többe került volna, mint a benne levő szénvagyon), mások szerint a belga érdekeltségű bánya nem akart a II. A pilisvörösvári kőszénbánya (Budapest-vidéki Kőszénbánya Rt.) belga vezetéssel indult, de később magyar szakemberek váltották fel őket. A peres és személyi változások ellenére a bánya mindvégig belga érdekeltségű volt és maradt.
A lakótelep és a kolóniák története
A pilisszentiváni bánya 1969. A Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. első lakásépítkezése a Csobánkai úton történt. Ezt az épületet „Alsó kolóniának” nevezték. A „Bányakonzum” is itt működött 1904-től 1908-ig. A konzum 1908-tól a Szent János-tó mellett nyitott élemiszerraktárt, mely egészen a bánya bezárásáig működött. A következő építkezés az ún. Az „Öreg kolónia” és az „Új kolónia” épületei úgy készültek, hogy 4 lakást alakítottak ki benne. 2 lakás az egyik utcára, a másik 2 lakás pedig a másik utcára nyílott. A két kolónia rendjéért a térmester volt a felelős. Tapasztalatom szerint igen nagy rend uralkodott mindkét kolóniában. Akkoriban minden utca kétoldalán fasorok biztosították a jó levegőt. Az ivóvizet utcai kerekeskutak biztosították, de volt minden kertben vízcsap, ahonnan a kertet lehetett locsolni. A bányatelepnek volt teniszpályája, valamint altiszti kaszinója (benne 2000 kötetes könyvtár), két legényszállása és 1930-tól állandó jellegű kápolnája. 1974-ben lett önálló plébánia.
Mentés a föld alatt és emlékek
„Kilenc eltemetett bányász, akiket a beomlás 4 napig elzárt a külvilágtól. Se étel, se ital, végül már fény se, levegő se…” A bányászok középponti hősei közül kilencet sikerült kimenteni a mentőmunkálatok során. A mentés napjai alatt a triász-kőzetet, az iszapot és a víz áramlását megszervezték a mentők, a szivattyúk pedig nélkülözhetetlenek voltak. A 1914-1918 közötti időszakban a bányászok harcos mozgalma is megnyilvánult: 8 órás munkanapért küzdöttek, 1915-ben kukoricakenyér miatt, 1917-ben pedig a jobb élelmiszerellátásért sztrájkoltak. Ez a belső erő és összetartás jellemezte a közösséget hosszú éveken át.
A 1928-as pilisvörösvári bányászsztrájk emlékét 2009-ben emlékművel őrizték meg Pilisvörösváron. A Bányász emlékpark központi eleme egy 3 méter magas mészkőszikla, középen tárna alakú kivágásban bronz karbidlámpa, alatta a következő felirat: „AZ 1928-AS PILISVÖRÖSVÁRI BÁNYÁSZSZTRÁJK EMLÉKÉRE”. A korábbi emlékek és a környezetben található bányastrájk-emlékek részben felidézik a település korábbi életének hullámait és megőrzik a helyi identitást.
Az Amphora Garden és a modern fejlesztések között
Az Amphora Garden a Vörösvári út és a Bécsi út kereszteződésében megvalósuló prémium lakópark. Az egy ütemben megvalósuló, 4 lépcsőházból álló épülettömeg elemei több ponton hidakkal kapcsolódnak egymáshoz. A fsz+4 illetve fsz+5 emeletes épületek színvilágát a természetközeli bézsek, szürkék és barnák határozzák meg, formavilágukat a sátortetős házikó alakú kiemelések. Az épületek klinker homlokzata egységes, kőszerű vizuális hatást kölcsönöz az épületegyüttesnek, míg a pálcás korlátok könnyed, játékos ritmussal tagolják a teraszok arculatát. A Vörösvári útra néző lakásokból a Budai-hegyekre nyílik kilátás, míg a többi lakás a csendes Hunor utcára vagy a parkosított belső kertre néz.
Az Amphora Garden hangsúlyt fektet a zöldfelületekre: ikonikus platánfa, meglévő növényzet megőrzése és új magánkertek, parkosított belső díszparkok kialakítása valósul meg. A közlekedési kapcsolatokkal pedig a belváros könnyen megközelíthető, a GoBuda Mall és a környék szolgáltatásai pedig a lakók kényelmét szolgálják. A projekt háromszakaszos tervezése és a városképbe illeszkedő megoldások oldalról is bemutatják a modern lakóparkoképítés trendjeit a budapesti agglomerációban.
- A környék közlekedése és a közösségi szolgáltatások közelisége növeli a lakópark vonzerejét.
- A lakópark gazdag zöldfelületei és kereskedelmi lehetőségei hosszú távú értéket képviselnek.
- Az építkezés és a városi megújulás összhangban áll a helyi történelmi örökséggel.
A közelmúlt megfigyelései és vita a lakóparkokról
A GoBuda Mall és a környék szolgáltatásai miatt a lakóparkok sokszínűek, azonban a térségben felmerülnek viták a lakásállomány bővítésének hatásaival kapcsolatban. A Törökbálinti példához hasonlóan, a 500 lakásos lakópark megépítése és a hozzávaló új lakosok számának növekedése olyan infrastrukturális és környezeti hatásokat vetít előre, amelyeket a helyi önkormányzatoknak és a kormányzatnak is mérlegelniük kell. A környéken élők és a városvezetés közötti párbeszéd kiemelt fontosságú a fenntartható fejlődés érdekében.
Idősoros adatok a bánya történetéről
A pilisvörösvári kőszénbánya 1903 és 1940 között működött. A wilágháború első évére elérte 1,5 millió mázsa termelést, amely ugyanakkor nem jelentett életminőség-emelkedést a bányászok számára. 1928-as sztrájk emlékműve és a katonai-fegyelmi viszonyok 1914-től bevezetették a munkaerő- és társadalmi viszonyok mérsékelt változásait.
A bányatelepek története a kolóniák szerkezetének kiépítésével folytatódott: Alsó kolónia, Öreg kolónia és Új kolónia, melyek rendje és a környezeti körülmények (fasorok, kerekeskutak, kertvíz) adták a telep közösségi identitását. A 1970-es évekre a telep önálló plébánia lehetőségéig jutott, s az emlékpark pedig a márciusi események és a bánysztrájk emlékét őrzi.
A történeti és modern összefüggések összegzése
A bánya hősei és a lakópark fejlesztésének története összefonódik Pilisvörösvár kulturális és gazdasági fejlődésével. A bányaélet kemény valósága és a település közösségi élete időről időre megjelenik a jelenkor tervezéseiben is. Az Amphora Garden és a kapcsolódó fejlesztések modern lakóhelyet kínálnak, miközben a történelmi emlékek és az előző generációk öröksége is megmarad a város identitásában.
tags: #vorosvar #banya #lakopark