XII. kerület OTÉK: övezeti átsorolások és zöldterületek védelmének összefüggései
A közelmúltban az Építészfórumon is beszámoltunk arról a petícióról, amelyet az Élhető Hegyvidékért Egyesület indított el a kerület egyes területeinek övezeti átsorolása következtében potenciálisan lehetővé váló zöldterület-csökkenés ellen fellépve. A fővárosban a Hegyvidéken a legmagasabb az erdő- és zöldterületek aránya, a zöldterületek kialakítása és a beépíthetőség tekintetében az országos és fővárosi előírásoknál is szigorúbbak a kerületi szabályok. A kertvárosias, hegyvidéki lakóterületeknél például az önkormányzat által előírt minimális zöldfelületi arány magasabb, mint amit a fővárosi szabályozás a Margitszigeten előír.
Miközben az építkezések miatt tavaly és tavalyelőtt közel ezer fát vágtak ki a kerületben, addig ebben az időszakban 2820 új fa ültetését írtuk elő az építkezéseken, az önkormányzat pedig további 1350 fát telepített a befizetett fapótlási díjakból. Az elmúlt hetekben több téves, illetve valótlan információ jelent meg azzal a hegyvidéki képviselő-testületi határozattal kapcsolatban, ami hat területet érintően kezdeményezi a fővárosi településszerkezeti terv és rendezési szabályzat módosítását. A fővárosi terv több esetben nem veszi figyelembe, hogy mi a valóság. A kerületi Önkormányzat a kéréseiben a valós, a természetben meglévő állapothoz szeretné igazítani a fővárosi tervet. A kerület kezdeményezi a Melinda út-Rácz Aladár úti átkötés és környezetének átsorolását.
Ez a 2000 m2-es aszfaltozott terület a fővárosi tervekben közpark övezetben van. A természetben viszont egy aszfaltozott út szeli ketté a területet, melynek esetleges megszüntetése sok lakóban felháborodást keltene. Az önkormányzat az út jogi kialakítása mellett döntött, biztosítva annak megtartását. Igaz, hogy az út két oldala közpark besorolású, de itt a terepviszonyok miatt sem játszótér, sem közpark nem alakítható ki. Fontos kiemelni, hogy a kérdéses út helyett a fővárosi tervekben évtizedeken át egy rossz, környezetvédelmi szempontból is vállalhatatlan út nyomvonal szerepelt, mely gigászi támfalrendszert és egy, még a pesti oldalról is látható viadukt megépítését és a területen található erdő kivágását jelentette volna.
Nézzük a Hegyhát úti telket. Ez az ingatlan régebben a fővárosi és a kerületi tervekben is egy önkormányzati tulajdonú építési telek volt. A fogaskerekű lehetséges nyomvonalának biztosítása miatt viszont közpark besorolású lett a terület, ami a Hegyhát út, Ordas út és egy építési telek közé ékelődött be. Például egy olyan a fővárosi terv szerinti építési telek, melynek beépítése az erdészet szerint is nyilvántartott erdőt tartalmaz, ahol a megközelítést biztosító út kiépítése miatt is rengeteg fát kellene kivágni. Ezen a telken valóban erdő található.
Az övezeti átsorolások összességében nem csökkentik a zöldterületek arányát a kerületben, a biológiai aktivitásérték viszont nő. Szabó-Kalmár Éva, a XII. kerület önkormányzati rendelete alapján meghatározott övezetek szerint több terület került értelmezésre, és az OTÉK-helyszínrendezési változtatások egész összetartó rendszert adnak a zöldfelületek védelméhez. A rendelet szövege részletekbe menően meghatározza a zöldfelületek aránya és a bioszempontú érték növelésének lehetőségeit, például a Megtartandó fás növényállomány és a Lombos fák telepítésének kötelezettségei kapcsán.
Az OTÉK XII. kerületre vonatkozó speciális pontjai
A rendelet tartalmazza, hogy a Belso zóna határain kívül eső területek, továbbá a Szintterületi mutató és a zöldtetők megközelíthetősége hogyan alakuljon. Például az 1. melléklet és az 1. számú melléklet jelöli ki az egyes telkek és övezetek közötti átjárhatóságokat, a zöldfelületi arány megvalósítását és a beépítés maximális mértékét. A taxonómia kiterjed a rekreációs rendeltetésre, az útszéli és belső zóna határainak részletes meghatározására, továbbá a közhasználat céljára átadott járdákon építmények elhelyezésének feltételeire is.
Az OTÉK értelmében a zöldfelület jelenti a fákat, a gyepeket, a szigeteket és a vízfelületeket, amelyeket meg kell védeni és szükség szerint fenntartani. A zöldtetők és erdővédelmi szempontok szoros összhangban állnak a kerület hosszú távú fejlesztési céljaival. A rendelet meghatározza a látogatók és lakók számára a közlekedési és rekreációs lehetőségek optimális összhangját, figyelembe véve a közterületek és magántelkek közötti határokat is. A településszerkezeti terv módosítási javaslatai során a fővárosi tervek figyelembe veszik a természetben meglévő állapotot és a település környezeti adottságait.
- A kerület övezeti átsorolásai nem csökkentik a zöldterületek arányát, de növelik a biológiai aktivitás értékét.
- A Melinda út-Rácz Aladár úti átkötés kapcsán a terület közpark övezete a hivatalos terveken, de a terepen jelenleg közúti összeköttetésként funkcionál.
- A Hegyhát úti telek esetében a közpark besorolás védi a zöldfelületeket, miközben megőrizhető a lakóterületek közösségi közlekedése és az erdőközeli környezet.
- A fővárosi terv részletei között fontos szerepet tölt be a zöldfelület-kötelezettség és a telek zöldfelületeinek folyamatos fenntartása.
A kerület úgy törekszik, hogy a fővárosi terveket a valós, természetben meglévő állapothoz igazítsa. A megfelelés érdekében részletesen kidolgozott listák és mellékletek segítik a megvalósítást, például a közterületi és magánterületi határok között meghúzott övezetek, útcsatlakozások és a rekreációs rendeltetés pontos meghatározása révén. A rendelkezések között számos részlet szolgálja a fásszármazékok védelmét és a zöldfelületek fenntartását.
Gyakorlati következtetések
Az OTÉK XII. kerületi értelmezése alapján a következő gyakorlati lépések adaptálhatók:
- Megőrizni és bővíteni a zöldfelületeket a beépítés során, különös tekintettel a lombos fák állományára.
- Olyan övezeti átsorolásokat alkalmazni, amelyek növelik a biológiai aktivitás értékét anélkül, hogy jelentős zöldterület-veszteséget okoznának.
- Különös figyelmet fordítani a közterületek és magánterületek közötti átjárhatóságra: útcsatlakozások, parkolók és rekreációs területek tervezése során a zöldfrontot előnyben részesíteni.
- A közösségi érdekek és a lakosvédelmi kezdeményezések összehangolása a nyilvános fórumokon és véleményezési eljárásokban.
A kerület a jogszabályi keretek között kívánja alakítani a településfejlesztést úgy, hogy a zöldfelületek ne csökkenjenek, és a terepviszonyokhoz igazított megoldások biztosítsák a lakók számára a fenntartható kertvárosi-másképp hegyvidéki környezetet. A jogi háttér részletes ismertetése és a helyi rendeletek mellékletei egyaránt alátámasztják a döntések megalapozottságát.
Részletes jogi keretek és definíciók
Szabó-Kalmár Éva és a XII. kerület csaknem 1:1 körvonalú, hosszú és részletgazdag jogi és földrajzi leírásokat tartalmazó rendeletei meghatározzák az övezetek sorrendjét, a közhasználat és az építési hely megközelítésének feltételeit, a közútépítés és a zöldfelületi kötelezettségek részleteit. A rendelet vezető elvei között szerepel 1) zöldfelületek megőrzése, 2) telek zöldfelület-kötelezettségeinek betartása, 3) az övezeti átsorolásokkal járó változások megfelelő egyeztetése a helyi lakossággal.