Zalakaroson lévő házak építésének története

Zalakaros településen az ingatlanok az országos átlagnál 50%-kal, míg a megyeinél 28%-kal olcsóbbak. Az előző hat hónapban 4%-kal nőtt a településen az átlagár. A településen 1 022 lakóépület található, amelyekből 137 db kisebb mint 50 m², 400 db 50 és 99m² közötti alapterületű, 485 db pedig több mint 100m². Egy lakás átlagos alapterülete 102m². Összesen 692 ingatlanban vannak bejelentve lakók, és 324 nem laknak, tehát a nem lakott lakások aránya 31,7%. A magánszemélyek által tulajdonált ingatlanok száma 995, önkormányzati lakás pedig 13 van. Az ingatlanok 652 esetben saját használatúak, 37 esetben bérbe van adva, azaz 5,3% a bérlakás.

Zalakaros településen 838 férfi és 918 nő lakott 2011-ben, azaz összesen 1 756. 2001-ben még 1 345, 1990-ben pedig 1 041 lakosa volt a településnek. Zalakaros 1 756 lakosából 823 megházasodott, 161 özvegy, 162 vált el és 377 hajadon vagy nőtlen. A településen 299 felsőfokú végzettséggel rendelkező, 524 érettségivel rendelkező, 332 8 általánost végzett lakos van. 20 lakos az 1. évfolyamot sem végezte el. A foglalkoztatottak száma 756, 61 lakosnak nincs munkája, 566 inaktív kereső, míg 373 lakos eltartott. A nemzetiségek aránya 5,5%, összesen 102 lakos. Vallási összetétel szerint 1 057 katolikus, 44 református, 25 evangélikus van a településen. 17 személy más vallási közösséghez tartozik, 77 nem tartozik vallási közösséghez, 18 ateista, 517 fő nem válaszolt.

Zalakaros 1756 lakosából 300 még nem felnőttkorú, 4580 évesnél idősebb de 39-nél fiatalabb, 516 40 és 59 év közötti, 430 60-79 év közötti, 52 80 évesnél idősebb lakos.

Az épített örökség és a földbirtoklás történeti alapjai - Zalakaros történetében a régészeti leletek és történeti források összjátékát mutatják be a település korai korszakainak képei. A vidék első lakossága a neolitikum időszakára nyúlik vissza, amikor a földművelés és edénykészítés megismerése jelentette a településalapítást. A dunántúli kultúrtájt a dunántúli vonaldíszes kultúra dátumai jelzik a legrégebbi időkből. A késő bronzkorban Zalakaros területén is lehetett egy kisebb település, amelynek nyomaira a homokbányában találtunk utalást. A római birodalom korában Pannónia részeként a kereskedelem és közigazgatás virágzó eseményekkel bővült, és a zalai vidéken a korabeli utak jelentős szerepet játszottak a gazdaságban.

A középkorban Karos neve először a 13. században jelenik meg az írott forrásokban. A település a zalai vár földje volt, amelyen várszolgák laktak, de várjobbágyoknak is volt itt földjük. IV. Béla felesége, Mária idegen telepeseket hozott ide. A település a király birtoka volt, és a határjait jogi értelemben is szabályozták. A késő medievalis időszakban a település gazdaságát és lakottságát a királyi megyeközpont és a határőrvidék összefonódó rendszere erősítette. A 16-17. században a török hódítás és a hódító kíséretek hatásai lassították a falvak fejlődését, de a földbirtokok és a jobbágyviszonyok is megmutatták a megváltozott társadalmi szerkezetet. A 18. század elején Zalakaros mezővárosként említésre kerül, a természeti adottságok pedig a szőlő- és bortermelésben is megnyilvánultak.

A 18. század végén és a 19. század elején Zalakaros környékén a szőlőművelés és bortermelés meghatározó volt. A Kis-Balaton térségének vízrendezése és a déli vasút kiépítése együttesen járult hozzá Zalakaros fejlődéséhez. A 20. század elején a falu átformálódott, a namázások és közlekedési fejlesztések hatására egyre több idegenforgalmi lehetőség jelent meg. A 1960-as években meglett Zalakarosban a termálvíz felhasználásának kezdete, amely felélénkítette a gyógyturizmust. A 1964-ben megkezdődött gyógyfürdő építése, majd 1965-ben átadása alapvetően megváltoztatta a település gazdasági és társadalmi életét.

A település jelenkori fejlődését több jelentős beruházás és városfejlesztés jelzi. A 1997-es városi cím megszerzése évekkel későbbi eseményekhez vezetett: Zalakaros 1997-ben városi rangot kapott, és azóta folyamatosan bővül a lakosság száma, ma már kevesebb, mint 2100 lakója van. A városi rang megerősítette Zalakaros szerepét a térségi feladatok megoldásában, és a környék infrastrukturális fejlesztései egyre fontosabbá váltak. A 21. században új fejlesztéseket indítottak: a gyógy- és egészségpark, a rendezvénytér és a Zalacarte központ, mindezek a város karakterét meghatározó elemek. A beruházások között szerepelnek borházi fejlesztések, parkolók, megújult közlekedési kapcsolatok és sétálóutak, amelyek hozzájárulnak a fürdőváros turisztikai vonzerejéhez.

Az épület- és településszerkezet története összefonódik Zalakaros kifejlődésével a földbirtoklás és a gazdasági tevékenységek alakulásán keresztül. A település múltjára visszatekintve megállapítható, hogy a földesúri jogok, a telepítések és a paradigmák hogyan formálták a városépítés és a házépítés alakulását az évszázadok során.

Infografika: Zalakaros történeti idővonal - földbirtoklási és közlekedési fejlődés

Az új városközpont és a fürdő fejlesztései jelentősen befolyásolták a helyi ingatlanpiacot és a település arculatát.

Zalakaros - Meríts erőt a természet csodáiból!

Házak megoszlása Db
Kisebb mint 50 m² 137
50-99 m² 400
100 m² felett 485

Összefoglalóan elmondható, hogy Zalakaros az elmúlt évszázadokban a földbirtokviszonyok, a vallási és közösségi szerveződések, valamint a modern infrastrukturális beruházások kölcsönhatásában alakult. A város mai arcát a gyógyturizmusban rejlő lehetőségek és a történeti örökség képezi, amely összeköti a múltat a jelenlegi fejlesztésekkel.

tags: #zalakaroson #levo #hazak #epitesenek #tortenete

Népszerű bejegyzések: