Zamárdi helyi építési szabályzat részletes ismertetése és helyi fejlesztési viták
Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva állapította meg a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet. A rendelet hatálya kiterjed Zamárdi város közigazgatási területére, és a város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni a jelen előírás rendelkezéseinek megfelelően szabad.

Jogszabályi háttér és véleményezők
Az önkormányzat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervekkel egyeztetett, többek között a Somogy Megyei Kormányhivatallal, az Állami Főépítészeti Irodával, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal, az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, a Népegészségügyi Főosztállyal és számos további hatósággal és önkormányzattal.
Szabályozási terv elemei és hierarchiája
A Szabályozási Terven szereplő határelemek, valamint vonalas szabályozási elemek hierarchiáját a következő sorrend szerint kell értelmezni: 1. közigazgatási határ, 2. meglévő-megmaradó/meglévő-megszűnő/tervezett belterületi határ, 3. szabályozási vonal, 4. építési övezet, övezet határa. A szabályozási terv határelemei: közigazgatási határ, meglévő-megmaradó belterületi határ, tervezett belterületi határ, valamint a vonalas szabályozási elemek közé tartozik a szabályozási vonal, a szabályozási vonal határvonalon, építési övezet, övezet határa, és kötelező közterületi, magánúti fásítás.
Az építési övezetek, övezeti előírások és fogalmak
Az építési szabályzat a város közigazgatási területét építési övezetekre és övezetekre tagolja. Az építési övezetek (Lke, Lf, Vt, Gk, Üü, Üh, K-sport, K-szabadidőközpont, K-múzeum, emlékpark, K-idegenforgalom) a beépítésre szánt területek nem közterületi telkeinek övezeti lehatárolással elkülönülő területegységei. Az építési övezetek paramétereit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, amely rögzíti a beépítési módot, beépítettség mértékét (%), az építhető épületek építménymagasságát (m), az újonnan kialakítható legkisebb telekterületet (m2), valamint a telken belüli legkisebb zöldfelületet (%).
A rendeletben definiált fogalmak között szerepel többek között a főépület, a melléképület, az ikres elhelyezésű épület, a háztartási méretű kiserőmű, valamint a különféle országos övezeti kategóriák (pl. ökológiai hálózat magterület, pufferterület, ökológiai folyosó, tájképvédelmi terület, vízminőség-védelmi terület, tómeder övezet stb.).
Beépítési szabályok és telekméretek
Az építési övezetek építési lehetőségeit a szabályozási tervben feltüntetett sorszám és az ezt részletező melléklet tartalmazza, amelyben a következő paramétereket kell betartani: kialakítható beépítési módok (szabadonálló, oldalhatáron álló, ikerházas, zártsorú), a kialakítható beépítettség mértéke, a kialakítható építménymagasság, az újonnan kialakítható telekterület, valamint a telken belül biztosítandó legkisebb zöldfelület mértéke. Ha építési övezetben a telek jelenlegi jellemzői nem felelnek meg az előírásoknak, a telek beépíthetőségének igazolására helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményeztetés kérhető, és bizonyos esetekben meglévő épület felújítható anélkül, hogy a beépítettség vagy az építménymagasság növelhető lenne.
Kertvárosias és falusias lakóövezetek főbb előírásai
A kertvárosias lakóövezet (Lke) jellemzően alacsony laksűrűségű, nagykertes terület, ahol épületenként legfeljebb három önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető továbbá kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és sportépítmény. Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége 30 m, legkisebb szélessége 16 m (egyes övezeteknél 10 m), és a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke az övezeti előírás szerinti. Az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség és a közüzemi szennyvíz-elvezetés.
A falusias lakóövezet hasonló jellegű előírásokkal rendelkezik, ahol az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége 50 m, a szélesség 16-28 m között alakítható, és az előkert nagysága az előírtak szerint szabályozott.

Speciális szabályok: övezethatárok, telekalakítás és építménymagasság
Ha az építési övezet határa nem esik telekhatárra, akkor az építési előírások szempontjából az építési övezet határát a hátsókert megállapításánál és a beépítési % kiszámításánál telekhatárnak kell tekinteni. Nyúlványos telek nem alakítható ki, tetőtér csak egyszintesen építhető be. Eltérő építménymagasságú övezetek találkozásánál a nagyobb építménymagasságú övezet építési helyén belül az épületrész magassága az 50%-os hajlásszögű sík által korlátozott, kivéve, ha a megadott hajlásszög meghaladja az övezetileg megengedett építménymagasságot, ekkor az övezeti előírás szerinti építménymagasság engedélyezhető.
Települési viták és konkrét helyi ügyek
Zamárdiról vélhetően mindenkinek a fesztiválok ugranak be, pedig a nyári nyüzsgést követően Zamárdi visszavedlik kedves Balaton-parti kisvárossá. Ezért is háborodtak fel sokan, amikor 2021-ben kiderült, 25 méter magas gigaházakat építenének a Balaton Sound kempingjének területére, a 3613/6, 3616/1 és 3616/2 és 3604/3-as helyrajzi számú telkekre. Akkor úgy tűnt, leáll a projekt, de 2024-ben újraéledt, legalábbis ezt lehet feltételezni abból, hogy novemberben Csákovics Gyula polgármester levelet küldött több civil szervezetnek társadalmi egyeztetés céljából. Ebből kiderül, hogy a kiemelt fejlesztési területté nyilvánított négy telekre meghívásos ötletpályázat keretében terveztetne házakat a tulajdonos. A 12 hektáros, jelenleg K/SZ (különleges szabadidő központ) besorolású területen maximum 12 méter magas házakat lehet építeni.
Erre reagálva a Zamárdi Értékvédő Egyesület, a Zamárdi Baráti Kör és a Zamárdi Civil Összefogás a testülethez fordult. „Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a település meglévő épület-alapterületének közel ⅓ részét kitevő beruházás valósuljon meg egy olyan területen, melyről a T. Képviselő-testület még 2024. Az aggodalmak nem alaptalanok, a Balaton partjának beépítése hosszú évek óta téma a sajtóban.
Más helyi fejlesztések és tulajdonosi kapcsolatok
A 2987/32. és a 2987/33. helyrajzi számú, összesen 11059 nm-es két Balaton-parti telek új besorolása alapján nem építhető be jobban, mint korábban, és az épületek magasabbak sem lehetnek, így vélhetően a változtatás következtében a területen immár apartman-üdülőház is elhelyezhető. A 2987/33-as helyrajzi számú telket az ELEKTRO-COOP Kft. 2019-ben adta el a J2B Kft-nek. A J2B ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, két tulajdonosa van: a CW1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap és a Crown Holding Kft. A J2B egyébként masszívan veszteséges, megalakulása után nem sokkal, két héten át Dr. Fintha-Nagy Ádám is tulajdonos volt a cégben, aztán ahogyan jött, ment is.
Az egykori autós kempingek területét (3613/6, 3616/1 és 3616/2 és 3604/3) pár éve három cég vásárolta meg: a Sun Resort Kft., illetve a Metalsun Kft. és a Nagy-Mercatus Kft. A három cég között van kapcsolat: a Sun Resort és a Nagy-Mercatus címe megegyezik, a Sun Resort résztulajdonosa és a Metalsun tulajdonosa is megegyezik. A Sun Resort nem pörög, adózás előtti eredménye -313.000 forint volt, ellentétben a Metalsunnal, mely 3,5 milliárdos árbevétel mellett 254 millió forint adózás előtti eredményt realizált 2023-ban. A Nagy-Mercatus tulajdonosa Serfőző Szabolcs, Tállya polgármestere.

A 2987/33 hrsz. projekt és helyi reakciók
Az önkormányzat nyilvánosan semmit nem mond azt illetően, hogy mi a terv a területtel, bár 2024 novemberében a helyi képviselő-testület egyhangúlag tudomásul vette a főépítész tájékoztatását arról, mi épül majd a 2987/33 hrsz. telken a látványtervek alapján. Az egyik apartmanház 1698 nm lesz, a másik 1281 nm. A területen egy kávézó is lesz - mert az övezeti besorolás alapján ez kötelező. Az épületek legnagyobb magassága 7,5 méter lehet, így elvileg nem fordulhat elő, hogy hatalmas építmények zárják el a balatoni kilátást. Az ügyben kerestük az alpolgármestert, Elter Imrét, de azt mondta, nem emlékszik, majd a polgármesterhez irányított minket.
Korábbi jogsértések és long-term következmények
A civilek által csak lakóparkként definiált házak miatt helyiek 2012-ben a hatóságokhoz fordultak. Ennek eredményeképp a Somogy Vármegyei Főügyészség kimondta, hogy jogsértés történt. Viszont tenni már sokat nem lehetett, a házak álltak. Annyit mindenesetre elért az ügyészség, hogy a most szóban forgó szomszédos telkekre kért 2010-es és 2011-es elvi engedélyeket, melyek apartmanházak építésére szóltak, visszavonták. 15 évvel később mégis úgy tűnik, hogy ezekre a telkekre is kereskedelmi szálláshelyek épülhetnek. Ez a telekárakon is meglátszik, a területen egy 711 négyzetméteres telket 240 millió forintért árulnak jelenleg.
Önkormányzati rendeletek és helyi építési szabályzat módosításai
Zamárdi Város Önkormányzata képviselő-testületének többször módosított 1/2006. (I. 20.) sz. rendelete Zamárdi Város helyi építési szabályzatáról több alkalommal változott, és a módosítások célja a helyi építési rend, az építési övezetek és a szabályozási terv pontosítása volt. Az építési szabályzat I. fejezete általános előírásokat tartalmaz, míg a II. fejezet területhez köthető előírásokat részletezi, beleértve az övezeti előírásokat, a beépítési feltételeket és a különféle övezeti kategóriákat.
Humanitárius és fejlesztési csoportok együttműködése: Interjú Mark Lowcockkal
Átláthatóság és lakossági részvétel
Szerettük volna megtudni Zamárdi polgármesterétől, Csákovics Gyulától, hogy miért döntött úgy a testület, hogy változtat a besoroláson, ki kezdeményezte az átminősítést, és milyen céllal, milyen előnyök származnak ebből a település számára, és milyen létesítmények fognak megépülni a telken. Azt is szerettük volna megtudni, hogy hogyan és milyen módon tájékoztatták a lakosságot, illetve hogy volt-e bármilyen ellenvélemény a lakosság részéről. E kérdésekre a helyi közélet és a civil szervezetek továbbra is választ várnak, miközben a szabályozási terv módosításai és a beruházások hatásai a település arculatára és a Balaton-part használatára hosszú távú következményekkel járhatnak.
Fontosabb fogalmak és övezeti lista (kivonat)
| Övezeti jel | Területfelhasználás / jellemző |
|---|---|
| Lke | Kertvárosias lakóövezet |
| Lf | Falusias lakóövezet |
| Vt, Gksz | Vegyes, gazdasági övezetek |
| K/SZ | Különleges szabadidő központ |
| Z, Ev, Et | Zöldterületek, védelmi és egyéb nem beépíthető területek |
A szabályozási terv részletes mellékletei - többek között a Zamárdi Város Szabályozási Terve és 1-25 számú tervlapok, az építési övezetek paraméterei, valamint a sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok listája - határozzák meg pontosan az egyes telkekre és övezetekre vonatkozó előírásokat és korlátozásokat.

A helyi építési szabályzat és annak alkalmazása - különösen a Balaton-parti fejlesztések esetén - jelentős hatással van a település jövőjére, a tájkép védelmére, a közösségi használatra és a helyi gazdaságra, ezért az átlátható döntéshozatal és a széles körű társadalmi egyeztetés kiemelt fontosságú.
tags: #zamardi #helyi #epitesi #szabalyzat
Népszerű bejegyzések:
- Kilián lakótelepén található napfényes felújított két szobás lakás Pápa környékén
- Gyepkarbantartási tippek irodaházas környezetben
- Jogosultság és pénzügyi feltételek ikerház esetén osztatlan közös tulajdonban
- Ady Endre utca Kincsesbányán – kórházak áttekintése
- Klebelsberg Ösztöndíj az osztatlan tanárképzésben
