Használatbavételi engedély az zuglói önkormányzatnál: útmutató ov utca környékén

A használatbavételi engedély megszerzését törvény és rendelet szabályozza. Az eljárás nem egyszerű, s az építtetők számára számtalan buktatót rejt magában. Vannak tipikus hibák, melyek kellő ismeretek birtokában talán elkerülhetők. A használatbavételi engedélyezési eljárást Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. NyilatkozatokAz Étv. 44. § (1) bekezdése szerint - Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - , annak használatbavételi engedélyt is kell kérnie.

A kérelem elbírálásához szükséges a jogszabályban meghatározott esetekben az érdekelt szakhatóságok, az érintett infrastruktúrahálózatot működtető közüzemek és a kéményseprő (építésügyi szakértő) nyilatkozata, valamint az építési napló részét képező, a felelős műszaki vezetők jogszabályban meghatározott nyilatkozatai arról, hogy az építmény, építményrész (önálló rendeltetési egység), elvégzett szakmunka a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelel, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas?. A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét - építési engedélyhez kötött építési munka esetén - az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.

Infografika az eljárás lépéseiről

A rendelet 22. § (1) bekezdése szerint - Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési tevékenységet ez alatt megkezdték, és az építés megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik?. Ezt követően a rendelet megismétli az Étv. Biztonságos használatRendeltetésszerű használatra alkalmas az épület, ha azt céljának megfelelően tudjuk használni.

Ha lakás, akként, ha iroda, irodaként, ha az műhely, üzlet stb., akkor annak megfelelően. Biztonságos a létesítmény, ha rendeltetésszerű használatához biztonságos feltételeket nyújt, és nem okoz balesetet, sérülést, például elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben), megbotlást, mellélépést (pl. nem megfelelő világítás miatt), leesést (pl. váratlan szintkülönbség vagy korlát, mellvédfal hiánya, kialakítási hibája miatt), fejsérülést (pl. nem megfelelő szabad belmagasság, szabad keresztmetszet miatt), ütközést (pl. nem megfelelő megvilágítás, vészvilágítás hiánya, tükröződés miatt, vagy építményen belüli járműmozgásból), égési sérülést (pl. védelem nélküli forró felülettől, folyadéktól, gőztől), áramütést (pl. földelési, szerelési hibából), robbanást (pl. energiahordozó, hőtermelő vezeték, berendezés hibája miatt), elakadást, beszorulást (pl. szűkös méretű terek vagy nyílások miatt).

Például az 1 méternél hosszabb vízszintes vetületű lépcsőt, rámpát, lejtőt fogódzkodóval kell megépíteni. Azt a járófelületet, amelynek szintje a csatlakozó szintnél 0,80 m-nél magasabban van, továbbá a csatlakozó szinthez képest 0,17 m feletti akadálymentes közlekedésre szolgáló járófelületet, amelyhez nem tartozik lecsúszás elleni védőperem, legalább 1 m magas kiesést gátló korláttal, mellvédfallal vagy ráccsal kell határolni. A magasság legfeljebb 0,80 m-re csökkenthető, ha a korlát vagy a mellvéd felső vízszintes lezárása (pl. könyöklője) legalább 0,30 m széles, stabil szerkezet.

Korlát és kémény - Nagyon sokan gondolják úgy, ha a lakáson belül a burkolat, festés és minden más egyéb elkészült, akkor a lépcső, az erkély vagy teraszkorlát hiánya nem akadálya a használatbavételnek. De igen, mert a biztonságos használatra alkalmas kitétel sérül. Ez esetben sem adható meg a használatbavételi engedély. A másik tipikus hiba, hogy a tervvel ellentétben az égéstermék-elvezetőket (kéményeket) nem építik meg, hanem helyette homlokzati kivezetéssel oldják meg az égéstermék elvezetését. A kéményeket az emberiség több száz évvel ezelőtt azért - találta ki?, hogy a keletkező füstgázt a magasabb légrétegekbe tudja elvezetni, megvédve magát a környezetbe - az alsóbb légrétegekbe - kikerülő káros gázok belégzésétől. Sajnálatos módon a közelmúltban tapasztalható, rövid távú takarékossági elveket előtérbe helyező okok miatt ez az elv gyakran sérül. A jelenleg érvényben lévő szabályozás azonban ezt nem engedi meg.

OTÉK irányelvek és kémények elvezetése

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 74. §- a rendelkezik a gáznemű égéstermék elvezetésének szerkezeteiről. Ennek (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy - A tüzelőberendezések gáznemű égéstermékét a szabadba, minden lehetséges esetben a tető fölé kell kivezetni. - Új épület építése esetén nincs akadálya, hogy a tető fölé épített kémény épüljön, ez az engedélyezési eljárás során megkövetelhető. Fentiek alapján új építés esetén csak olyan terveket engedélyez az építéshatóság, melyben kémények épülnek mind a főfűtés, mind a tartalékfűtés céljára. Ha a használatbavételi engedélynél azt tapasztalja az építéshatóság, hogy a kémények nem épültek meg, mindaddig nem kaphatnak az építtetők használatbavételi engedélyt, amíg azok nem épülnek meg.

OTÉK és kéménykép

Tereprendezés - Építésienengedély-köteles a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1 m-t meghaladóan; A tereprendezésből következik sok esetben a telken belüli csapadékvíz-elvezetés, amely sok szomszédi vita alapja. Hogyan kell megoldani a csapadékvíz-elvezetést? A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.

Csapadékvíz-elvezetés elvi ábra

Bejáró, kerítés - Nem gondolunk arra, hogy közterületen minden építési tevékenység engedélyköteles. Engedély nélkül építjük meg a közterület-kapcsolatot, azaz a személyi és gépjárműbehajtókat, valamint e nélkül parkosítjuk az előttünk lévő közterületet. Ennek következménye pénzbírság, bontás lehet. Szintén engedélyt kell kérni az utcafronti kerítés építésére. Gyakran jelent problémát, hogy az ingatlanon meglévő épületet a használatbavételi engedély megkéréséig nem bontják el. Eltérés a tervtől - a felelős műszaki vezetők gyakran nyilatkoznak úgy, hogy a terv szerint végezték az építést, de a helyszínen eltérés mutatkozik. Ilyenkor fennmaradási engedély szükséges, amely ha adható, bírságot is maga után von, és ha nem, bontás következik. Ennek megelőzése érdekében érdemes már a kivitelezés közben tervmódosítást benyújtani. A szakhatóságok bevonásával kiadott engedélyeknél figyelni kell arra, hogy a hozzájárulások feltételeit a használatbavételi engedélyig teljesíteni kell, mert ellenkező esetben a használatbavételi engedély késhet.

A rendezetlen területek és a „kész” státusz

A Dózsa Gy. út - Vágány u. - Hungária krt. - Erzsébet királyné útja - Francia út - Kerepesi út - Dózsa Gy út által határolt terület (kivéve a Dózsa Gy. útnak) példái mutatják, hogy a kerületi lakossági várakozási engedélyek kedvezmények és parkolási lehetőségek is speciálisak lehetnek. Sokakban felmerül a kérdés, mikor számít a családi ház építése „kész”-nek, mikor fejeződik be hivatalosan az építkezés, és mikor lehet használatbavételi engedélyt vagy hatósági bizonyítványt igényelni. A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről rögzíti, hogy ha minden, ami a terven szerepel megvalósult, akkor van kész a ház, de a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik, mit tekintenek „kész”-nek, ők adják meg erre vonatkozó iránymutatást.

Ezért Zuglóban fontos, hogy a tervezés és a kivitelezés során folyamatosan egyeztetni kell a helyi önkormányzattal és betartani a kerületre vonatkozó előírásokat. A fennálló szabályozások alapján a tervek megvalósítása után sem adható ki a használatbavételi engedély addig, amíg minden szakhatósági feltétel nem teljesül, és a kémények, a tereprendezés, a közterületek és a zöldfelületek megfelelően kerültek kiépítésre.

Összefoglalóan: a használatbavételi engedély megítélése összetett folyamat, amelybe beletartozik a kémények megléte, a tereprendezés, a csapadékvíz-elvezetés és zöldfelületek biztosítása, a bejáró és kerítés engedélyeztetése, továbbá a tervtől való bármilyen eltérés szankciói és a fennmaradási engedély lehetősége. A jogszabályi környezetben történt változások és a helyi értelmezések miatt fontos a korai és folyamatos tanácsadás a beruházók számára, hogy elkerüljék a késéseket és a büntetéseket.

Rendelkezés
Téma
Kémények elhelyezéseA szabadba vezetés kötelező, új építések esetén kötelezően kéményekkel megengedett.
TereprendezésTartós változtatás a telek természetes szintjén engedélyköteles.
CsapadékvízA csapadékvíz elszivárogtatása a telekhatárokon belül megoldandó.
Közterület és kerítésEngedélyhez kötött a közterület kapcsolat és az utcafronti kerítés építése.

Bejáró, kerítés kockázatai és a fennmaradási engedély kötelező érvényesítése elkerülhető, ha a kivitelezés során folytonos konzultáció történik a szakhatóságokkal és a tervmódosításokat időben benyújtják. A használatbavételi engedély megkéréséhez szükséges nyilatkozatok és dokumentumok időben történő összegyűjtése kritikus a határidők betartásához.

tags: #zuglo #onkormanyzat #hatarozat #hasznalatba #veteli #engedelyrol

Népszerű bejegyzések: