0 energiás ház alaprajz és tervezés – átfogó útmutató a közel nulla energiaigényű épületekhez

Környezetünk védelme érdekében ma az építészekre hárul az a meghatározó szerep, hogy egy egyszerű szerkezeti kialakítás mellett, a változtathatóság lehetőségét is fenntartva találják meg a piaci igényeknek-, illetőleg a mai kor elvárásainak megfelelő épület kialakítási módokat. Magyarországon jelenleg az épületek energetikai minőségére, ill. minősítésére vonatkozó követelményeket a 7/2006 TNM rendelet szabályozza, ám ez még korán sincs összhangban a 2010/31/EU (EPBD Recast) direktívával valamint az Uniós célkitűzésekkel, miszerint 2020. december 31 után minden újonnan felhúzott épületnek közel zéró energiaháznak vagy KNE (közel nulla energiaigényű) lakóháznak kell lennie.

Természetesen a hazai szakmai platform több éve igyekszik minél alacsonyabb energiafelhasználású épületeket előállítani (energiatakarékos,- passzív,- és 0 energiás házak). A zéró energiás ház építése nem egy építési módot jelent, hiszen ma már igen sokféle szerkezeti megoldás és építőanyag közül lehet választani, ám egy energiatakarékos családi ház tervezésénél tény, hogy elengedhetetlen a célnak legmegfelelőbb és leggazdaságosabb szerkezeteket kiválasztani.

Miért fontosak a falak és a külső szerkezetek?

Egy épület külső falazata hőtechnikai szempontból több fontos szerepet is betölt, melyek közül talán a legfontosabb, hogy biztosítsa a hőszigetelést és jó hőtároló tulajdonsággal rendelkezzen. A közel 0 energiás ház építésénél tehát elsődlegesen olyan falazóelemekre van szükség, amelyek kiválóan szigetelnek, valamint rendelkeznek a szükséges tömeggel. A Liapor falazóblokkok 0,12-0,14 W/m2K hőszigetelő képességű anyagból készülnek ugyanakkor jó hangszigetelő képességgel is bír. A Porotherm Profi síkra csiszolt okos-tégla a hőszigetelési szempontból első rangú „Klíma üregszerkezet”-tel rendelkezik, így a PTH 44 T Profi síkracsiszolt falazat mellett egyaránt előnyként jegyezhető a gazdaságos hőszigetelés, valamint a kevesebb hőhíd.

Önszabályozó tudatos otthonaink optimalizálják a család energiafelhasználását és nagy mértékben csökkentik a hálózatból kivett energia mennyiségét. Acélszerkezetes otthonaink kimagaslóan energiahatékonyak, így nem csupán a rezsiköltség lesz minimális, hanem az otthonod karbonlábnyoma is! Ráadásul már a megvalósítás folyamata is sokkal kedvezőbb ökológiailag, mint más építési technológiák. A moduláris acélszerkezetes otthonod olyan, mint egy kirakós. Modern és fiatalos megjelenésű házaink előregyártott elemekből készülnek a te igényeidre szabva.

A közel nulla energiaigény és a passzívházak alapelvei

A Passivhaus Institut által kifejlesztett rendkívül energia hatékony épülettípus: Négyzetméterenkénti fűtési energiaigénye 15 kWh/m2év, emiatt nevezik még 1,5 literes háznak is. A rendkívül alacsony fűtési igény hazánk területén kizárólag hővisszanyerős szellőztetőgéppel érhető el. A kontrollálatlan légáramlások minimalizálásának érdekében a passzívházakat Blower-door tesztnek vetik alá. A minősített passzívház fő mutatója a primer energia fogyasztása, amely nem lehet több, mint 120 kWh/m2év. Ha egy épületet annyi napelemmel szerelünk fel, amennyi fedezi az egész éves energia szükségletét, akkor zéróenergia-házról beszélhetünk, feltéve, hogy a fűtés és melegvíz-előállítás is villamos energia alapú.

Ha az épület energiamegtakarítása a megújuló energiaforrásból származó részekkel együtt eléri a BB kategóriát, akkor az épület használatbavételi engedélyt kaphat. A közel nulla energiaigény eléréséhez gyakran hőszivattyús technológia, napelemek, és szükség szerint napkollektort is alkalmaznak. A közel nulla energiaigényű épületeknél a megújuló energiaforrások aránya mellett kiemelt szerepe van a beépített gépészeti rendszereknek is, mint például a hővisszanyerős szellőztetésnek, amely a belső levegő minőségét és energiahatékonyságát egyaránt javítja.

Hővisszanyerős szellőztetés és beltéri levegő

Miért fontos a hővisszanyerős szellőztetés? A modern, tömörített szerkezetű épületekben a friss levegő bejuttatása megoldható ablaknyitás nélkül, folyamatosan, 24/7, egy irányított légcsatorna-rendszerrel. A rendszer a bent lévő elhasznált levegőt kivezeti, és helyette friss, szennyeződésektől, felesleges párától és szagoktól mentes levegőt biztosít. Ez javítja az egészséget, csökkenti a penész és légúti megbetegedések kockázatát, és hozzájárul a kisebb fűtési igényhez is, mivel a rendszer részben visszanyeri a meleg levegő hőjét.

A szellőztető rendszer célja, hogy a hálószobákban a levegő mindig friss legyen, és a levegő minősége megfelelő legyen. A szén-dioxid tartalom 1000-1500 ppm felett már nem friss levegőre utal. A hővisszanyerős szellőztetés tehát nem csupán légtisztító, hanem teljeskörű rendszert ad a beltéri klíma fenntartásához. Egy jó minőségű rendszer több mint tízszer annyi hőenergiát takarít meg, mint amennyi villamos energiát elfogyaszt, így kiemelt szerepe van a közel nulla energiaigényű épületekben.

A tervezés gyakorlati útmutatója

Az energetikai besorolás és a megújuló energiaigény tervezésekor fontosak a külső szerkezetek részletei: a födém és fal találkozása, a falazat lábazati hőszigetelése, az ablakok beforduló hőszigetelése, valamint a nyílászárók feletti áthidalók kiemelt hőszigetelése. A három rétegű üvegezés és a déli tájolás optimalizálása jelentős energianyereséget adhat az ősztől tavaszig terjedő időszakban. A külső csomópontok megtervezése nélkülözhetetlen, mert a nem megfelelő hőszigetelés könnyen károkat okozhat. Tetőtér vagy könnyűszerkezetes födém esetén a párazáró réteg felületfolytonossága kulcsfontosságú.

Az épület tömegképzése minél kevesebb lehűlő felületet igényel, így energiahatékonyabb lehet. A passzívházak és a közel nulla energiaigényű épületek esetében a tájolás, a határoló szerkezetek aránya és a megújuló energiaforrások aránya kiemelt figyelmet kap. A tollasodó elvárások mellett a belső tervezésben adható egyedi, sokrétű megoldások akár többszintes kialakítással is megvalósíthatók, és napelemekkel tovább bővíthetők.

Gyakorlati példák és szakmai tanácsok

A Dinamika-H Bt. több mint 20 éves szakmai tapasztalattal foglalkozik acélszerkezetes családi házak építésével, generál kivitelezőként vállalva kulcsrakész otthonok felépítését, az alaptól a napelemrendszer beszereléséig. Fontos, hogy az általuk kivitelezett lakóépületek kiemelkedő energiahatékonysággal rendelkezzenek, és alacsony karbonlábnyomot produkáljanak. A hatóságok pedig az új szabályozás szerint csak közel nulla energiaigényű épületeknek adnak használatbavételi engedélyt.

A tervezés során általános útmutató tehát: tájolásra, hőszigetelésre és megújuló energiára támaszkodó megoldásokat alkalmazni; a közel nulla energiaigény eléréséhez olyan gépészeti rendszereket integrálni, mint a hővisszanyerős szellőztetés és a megfelelő méretezésű napelem-rendszer. A szabályozás az energiafogyasztás legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell előállítani, és a közel nulla energiaigényű épületeknek BB vagy jobb besorolást kell elérniük. A tanulság: a minőségi építkezés a részletek gondos megtervezésében rejlik, és a szakmai referenciaszintek megléte adhat kulcsot a sikeres minimalizált energiafelhasználású otthonhoz.

Infographics: útmutató a közel nulla energiaigényű épületekhez - kulcselemek és rendszerek

Az energetikai számításokat előre elvégzik, így nem érhetnek meglepetések! A BB besorolás elérése esetén is az épület energiaigényét minimalizálják, és a megújuló energiaforrások arányának növelésével AA++-os besorolás is elérhető lehet a helyszíni tervezés és kivitelezés során.

Az európai előírások hosszú távú célja, hogy az új és felújított épületek 2021-től csak közel nulla energiaigényűek lehessenek, és a 25%-os megújuló energia arány is kötelező legyen. Ezért a jövő energetikai szempontból egyre inkább a minőségi, intelligens és moduláris építészeti megoldások felé mutat.

tags: #0 #energiaas #haz #alaprajz

Népszerű bejegyzések: