1 ha alatti belterület illetéke és kapcsolódó igazolások, kedvezmények – részletes útmutató
A telekadó mentességhez szükséges igazolások igénylése 2024. június 9. és szeptember 30. között lehetséges. A jogszabály szerint a telekadót annak kell megfizetnie, akinek az év első napján tulajdonában van a telek. A vagyonszerzési illeték és az adó közötti különbségek bemutatása, a mentességek és kedvezmények összefüggései fontosak a helyes eljáráshoz és a költségek minimalizálásához.
Mi a különbség a vagyonszerzési illeték és az adó között?
Magyarországon törvény kötelez minket arra, hogy jövedelmünk után adózzunk, vagyonszerzés esetén pedig illetéket fizessünk. A visszterhes vagyonátruházási illeték (vagyonszerzési illeték) a vevőt terheli, az eladó esetében pedig az SZJA lehetősége merülhet fel bizonyos helyzetekben. Az illeték alapja a forgalmi érték, amelyet a NAV meghatározhat a piaci viszonyok alapján, nem feltétlenül egyezik a szerződésben feltüntetett vételárral.
Hogyan számítják ki a vagyonszerzési illetéket?
- Ingatlanvásárláskor az illeték alapja általában a forgalmi érték, nem pedig a szerződésben szereplő ár.
- Az általános mérték 4% az ingatlan forgalmi értékének 1 milliárd forintig terjedő része után; 1 milliárd fölött 2% a túl nagy részre, de max 200 millió forint ingatlanévenként.
- Ha CSOK vagy CSOK Plusz igénybevételre kerül sor, egyes esetekben illetékmentesség vagy kedvezmény érvényesülhet, feltéve hogy a feltételek teljesülnek és a szerződés tartalmazza a CSOK igénylését.
Kedvezmények és mentességek - rövid áttekintés
- Cserepótló vétel kedvezmény: ha az új lakás forgalmi értéke magasabb, mint a korábbié, az illeték csak a különbözet után fizetendő; ha az új lakás értéke nem haladja meg a régi értékét, illetékmentes lehet.
- Házastársak, egyenes ági rokonok közötti adásvétel: általában illetékmentes, kivéve oldalági rokonokra vonatkozó korlátozásokat.
- CSOK és CSOK Plusz: lakásvásárlás esetén illetékmentesség a megvásárolt ingatlanra, ha a feltételek teljesülnek és a szerződés tartalmazza a CSOK igénybevételét.
- Fennáll-e illetékmentesség akkor, ha a lakást eladom és új helyre költözöm: a cserepótló vétel szabályai szerint a kedvezmény az eladott és vásárolt ingatlan forgalmi értékének különbözetére vonatkozik; ha az új ingatlan olcsóbb az eladottnál, nincs illetékfizetési kötelezettség.
- Ifjúsági kedvezmények: 35 év alattiak vehetik igénybe az első lakás kedvezményét, amely során a tulajdonszerzés után a kedvezmény mértéke 50%-os lehet (általában 4% helyett 2%).
Mikor és hogyan kell bejelenteni a vagyonszerzést?
A vagyonszerzés bejelentését az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg kell megtenni. A NAV informatikai rendszerében a B400E nyomtatványon vagy papír alapon lehet intézni. A NAV ezt követően küld fizetési meghagyást a vagyonszerzési illeték kiszabásáról. A fizetési határidő általában 30 nap a meghagyás kézhezvételétől számítva.

Hogyan lehet részletfizetést kérni?
Bármelyik adófizető kérhet részletfizetést; a NAV automatikus részletfizetési kedvezményt is adhat a vagyonszerzési illetékre. Legfeljebb 1 millió forint adótartozásra 12 hónapos részletfizetés kérhető. A kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya. Ha a részletfizetést nem tudjuk teljesíteni, a kedvezmény elveszhet.
Új ingatlan vásárlása - tipikus számok és példák
Új ingatlan vásárlásakor 15 millió Ft-ig nincs illetékfizetési kötelezettség, ha az ingatlan értéke nem haladja meg a 30 millió forintot. A 15 millió és a vételár közötti különbözet után 4% illetéket kell fizetni. Lakáscsere esetén az illeték a két forgalmi érték közötti különbözet alapján kerül megállapításra; ha az új lakás olcsóbb, mint a régi, nincs illeték. Az első lakástulajdon szerzésére vonatkozó kedvezmény 35 év alattiak esetén 50% lehet, feltéve hogy a vásárló korábban nem rendelkezett önálló lakástulajdonnal vagy 50%-ot el nem érő tulajdoni hányaddal.

Cserepótló vétel részletes feltételei
Cserepótló vétel esetén a kedvezmény akkor érvényesül, ha az eladás előtti 5 éven belül vagy az eladás utáni 1 éven belül történik a vásárlás, és az új ingatlan forgalmi értéke szükség szerint ellenőrzésre kerül. A vagyonszerzési illeték kiszámítása során a NAV figyelembe veszi a két ingatlan forgalmi értékét és a haszonélvezeti jog keletkezését is, ha alkalmazzák.
Haszonélvezeti jog és illeték
A haszonélvezeti jog számított értéke befolyásolhatja az illeték összegét. Két konstrukció lehetséges: 1) az eladó adja el a tulajdonjogot és a haszonélvezeti jogot külön-külön; 2) a vevő egyidejűleg vásárol, és haszonélvezeti jogot alapít. Az utóbbi esetben a kedvezmények különösen akkor érvényesek, ha a felek egyenesági rokonok vagy házastársak.
tags: #1 #ha #alatti #belterulet #illetek
