1 kerületi MSZP ingatlan és a Forestay fejlesztése: kompromisszumok, viták és jövőképek a Feneketlen-tó közelében

A XI. kerületben zajló ingatlanfejlesztési ügy középpontjában a Forestay Development Kft. által megvásárolt telkek és a Biggeorge Property beruházása állnak, amely három ponton tervez lakóparkot a Duna-part felőli oldalán, Kelenföldön. A Telex beszámolója szerint az önkormányzat kis létszámú, de heves lakossági tiltakozás mellett hozta meg döntését, miközben egy másik projektet - a Karinthy utcai beruházást - levették a napirendről a további egyeztetések érdekében.

A beruházás háttere és a lakókészültség

A telket 2024-ben vette meg a Forestay - egy magántulajdonban álló ingatlanfejlesztő cég -, majd nyílt tervpályázatot hirdetett a hasznosítására. A beruházás egyik legérzékenyebb pontja a kilátás volt: az új házak kitakarhatják a szomszédos, Gellért-hegy oldalában álló lakások különleges, Feneketlen-tóra néző panorámáját. Németh Péter, a Forestay ügyvezető-tulajdonosa szerint a mai szabályok alapján akár kilencemeletes épületeket is emelhetnének, és 200-300 lakást is kialakíthatnának - ehelyett ötemeletes házakat és 140 lakást terveznek.

A most megszavazott szerződéssel az önkormányzat 50-ről 40 százalékra csökkentette a telek beépíthetőségét, és 30 százalékra emelte a kötelező zöldfelület arányát. Az épület legmagasabb pontját 26,95 méterben határozták meg, ami alacsonyabb a korábbi tervekhez képest. A bontás körül közvetlen vita alakult ki: egyes környékbeliek a meglévő épület megőrzését, különösen belső kerámiaburkolat és üvegmozaik megőrzését részesítették előnyben.

  • Az önkormányzat úgy értelmezi, hogy a változtatásokkal a beépítés mértéke és a zöldfelület aránya mérséklődik, így a lakópark kisebb káros hatásokkal járhat.
  • A telek eladásával kapcsolatban a jogi háttér szerint a változtatási tilalom hét éven belüli bevezetése csak kártalanítással együtt lehetséges, azonban 2027. június 30-ig minden önkormányzatnak új településtervet kell készítenie, amely felülírhatja ezt a korlátozást.

A fő érintettek és a jogi-tétel

Erhardt Attila alpolgármester szerint a jogi környezetben a változtatási tilalom itt nem működik: a hatályos törvények szerint 2027. június 30-ig minden önkormányzatnak új településtervet kell készítenie, amely a tilalom hatályát veszítené. Naszádos Zsófia, a vagyongazdálkodási és kerületfejlesztési bizottság elnöke szerint a beruházóval elért kompromisszum a telek közvetlen közelében élőknek és az önkormányzatnak is előnyös lehet.

A beruházó és a környékbeli társasházak közötti megállapodások részeként a régi épületek hátsó részein két torony helyett alacsonyabb tömböket terveznek, és a közmű- és közlekedési terhelés összhangban marad. A közelben élők szerint azonban a toronyházas megoldás továbbra is vizuális és infrastrukturális kihívásokat jelenthet. A beruházó vállalta, hogy a lakóhazakonkénti településfejlesztési hozzájárulásként 1 millió forintot fizet a kerületnek, és saját költségen elvégzi a környező társasházak és a templom műszaki állapotfelmérését.

A 2024-es és 2025-ös előkészítés elemei

Az önkormányzat 2025-ben csökkentette a telkek beépíthetőségét, ugyanakkor az egyik ingatlan a hét éves határidőn belül történt változtatás miatt magasabb kártérítést kényszeríthetett volna ki a fejlesztőtől. A beruházó és a környéken élők között a kompromisszumok keretében több körben folytatott egyeztetésen a háttérben az kerület célja, hogy az új házak ne legyenek toronyházak, hanem méretükben igazodjanak a környék arculatához és a lakóközösség igényeihez. A lakók egy része szerette volna, ha intézmény (például kollégium) valósul meg a telken a lakópark helyett, mások a jelenlegi épület megőrzését szorgalmazták.

Az ingatlanfejlesztő a lankás terület miatt a két toronyház lehetőségét a helyi szabályokhoz képest módosított engedményekkel kapcsolatba hozza. A Vikár és Lukács Építésziroda tervei szerint ez a megoldás tartalmazná a főépület megőrzését és a két kisebb toronyházi leporellót, de a zöldtetők és az emelt szintterületi mutató részleteit a helyi önkormányzat felügyelete alatt kell egyeztetni. A novemberi és tavaszi egyeztetéseken a lakók és civil szervezetek közötti vita időnként feszült volt, de a jelenlegi álláspont szerint a kompromisszum irányába kaptak ígéretet.

A kerület és a székház eladása közti összefüggések

A Villányi úti telken álló MSZP-székház korábbi története összhangban áll a feneketlen-tói telkekkel és a kerület ingatlanvagyonának átalakulásával. 2024-ben az MSZP eladta az ingatlant, és a beruházó - a Forestay Development - tervei szerint diákszálló és irodák létesítését valósítanák meg benne. A tervek között szerepel, hogy 144 férőhelyes diákszálló és 72 szobás szállás jöjjön létre, mellé pedig irodák. A területet érintő megállapodásokban az önkormányzat vállalta, hogy a közelben álló épületeket érintő vizsgálatokat elvégezteti a beruházó költségére. A megállapodásokról és a finanszírozási struktúráról a nyilvánosságban több forrás is beszámolt, köztük az RTL.hu és a Telex.

Vizuális elemek és segédanyagok

Feneketlen-tó környéki kilátás és a tervezett lakópark látványterve

Az alábbi táblázat összegzi a beruházás főbb paramétereit és a környéken felmerült lakossági álláspontokat:

ElemTartalom
TerületFeneketlen-tó melletti telek, Villányi út 11-13.
BeruházóForestay Development Kft. / Forestay Group
Projekt típusa Lakópark három tömbbel, 140 lakás
BeépíthetőségCsökkentés 50%-ról 40%-ra; zöldterület 30%
MagasságLegmagasabb pont 26,95 m; eredetileg magasabb tervek

Az érintettek közül számos lakó, civil szervezet és önkormányzati vezető értékelte úgy, hogy a kompromisszumok révén elérhető a környék élhetősége és a megmaradó látvány értékének megőrzése. A belső viták és a közösségi egyeztetések továbbra is zajlanak, és a fejlesztő vállalta, hogy a környező épületek állapotfelmérését elvégzi saját költségén, valamint a lakásalapú hozzájárulást megfizeti a kerületnek.

tags: #1 #keruleti #mszp #ingatlan

Népszerű bejegyzések: