A XVI. kerület helyrajzi számának megkeresése
A Lechner Tudásközpont által fejlesztett helyrajziszám-kereső alkalmazás segít egyszerűen és gyorsan kideríteni egy ingatlan helyrajzi számát.
Az www.lechnerkozpont.hu/hrszkereso oldalon ingyenesen, bejelentkezés vagy ügyfélkapus azonosítás nélkül elérhető alkalmazás különösen hasznos lehet ingatlanvásárlás, hitelfelvétel vagy öröklési ügyintézés előtt, mivel sok esetben a cím önmagában nem elegendő az ingatlan egyértelmű azonosításhoz.
Helyrajzi számot keresni cím segítségével, vagy az adott ingatlant a térképen kikeresve lehet, a találatot az app külön is kiírja és a térképen is megjeleníti.
A választható rétegek közül akár hagyományos térképen akár ortofotón böngésszük az országot, belenagyítva a kiválasztott területbe láthatók a telekhatárok, rajtuk a helyrajzi számmal és az épületfedvényekkel.
Mi a helyrajzi szám és miért fontos?
A helyrajzi szám a földrészlet saját azonosítója az ingatlan-nyilvántartásban. Minden telek és ingatlan külön helyrajzi számot kap, amely alapján a földhivatal nyilvántartja az adatokat. Egyszerűen fogalmazva: a helyrajzi szám az ingatlan egyedi azonosítója.
Fontos tudni, hogy a helyrajzi számot mindig a településsel együtt kell értelmezni, településenként 1-gyel kezdődik a számozás. Külterületi ingatlan helyrajzi száma mindig 0-val kezdődik.
A helyrajzi szám egyedileg azonosítja az ingatlant a nyilvántartásban. Minden településen belül egyedi, ezért a helyrajzi szám megadásakor a település nevét is meg kell adni. Az ingatlan helyrajzi száma lehet belterületi, külterületi vagy zártkerti. Ha egy ingatlant felosztanak, a helyrajzi szám alátörést kap (pl. 1234/5).
Mikor van szükség helyrajzi számra?
Mivel egy ingatlan egyértelmű beazonosításához önmagában nem elég a cím, szükség van a helyrajzi számra is például a következő ügytípusoknál:
- Ingatlan-adásvétel
- Hiteligénylés
- Építésügyi eljárások
- Felújítások
- Állami támogatások
- Öröklési-hagyatéki ügyintézés
Ingyenes helyrajzi szám keresők
Ha gyorsan szeretnéd megtalálni egy ingatlan helyrajzi számát, akkor ezek a legegyszerűbb ingyenes megoldások:
- Lechner Tudásközpont helyrajziszám-kereső
- E-ING
- Földhivatal Online
- E-KÖZMŰ
A négy közül az első egy új, digitális megoldás. A másik három rendszernek nem ez a rendeltetése, hanem mivel korábban nem volt dedikált helyrajzi szám kereső, ezért ezeket lehetett és lehet most is hrsz keresésre használni.
Elfogadóhely létrehozása lépésről lépésre - Tatárka Katalinnal
1. Lechner Tudásközpont avagy OÉNY helyrajziszám-kereső - ez a legegyszerűbb
A Lechner Tudásközpont által fejlesztett HRSZ kereső a hivatalos ingatlan-nyilvántartásra épülő, mobilra optimalizált applikáció, amivel bármely magyarországi ingatlan helyrajzi száma és telekhatárai megtalálhatók - regisztráció és azonosítás nélkül.
Keresni lehet:
- a pontos cím beírásával (figyelem, a házszám után ne tegyünk pontot!)
- vagy a térképen való kereséssel (belenagyítva abba)
Előnyei:
- ingyenes
- gyors
- az ingatlan térképen történő elhelyezkedését is mutatja
- havonta frissül a térkép
- nem szükséges Ügyfélkapu+/DÁP hozzáférés
Családi ház, telek és társasház könnyen megtalálható benne. A társasházi albetétek helyrajzi száma cím alapján nem kereshető a rendszerben, viszont ha megvan a társasház, akkor meg lehet keresni a konkrét lakás helyrajzi számát is.
2. Ingyenes helyrajzi szám kereső - Földhivatal Online/E-ING
A Földhivatal Online nevéből is adódóan online teszi lehetővé számodra, hogy helyrajzi számot keress. A Földhivatal Online és az E-ING tehát helyrajzi szám kereső is egyben, bár nem ez a célja, hanem az ingatlan-nyilvántartás.
A Földhivatal Online-t DÁP vagy Ügyfélkapu+ belépéssel lehet használni és ingyen lehet megtudni egy ingatlan helyrajzi számát, vagyis ez a helyrajzi szám kereső ingyenes.
A keresés lépései:
- Belépés után válaszd a "Szolgáltatások indítását!"
- Kattints az "Ingatlan keresése" gombra!
- Válaszd a "Keresés cím alapján" lehetőséget és kattints rá!
- A következő lépés a cím megadása, illetve előtte még ki kell tölteni az adatszolgáltatást kérő adatait, amennyiben most először kérdezel le információt az Földhivatal Online rendszerében. A cím beírásánál nagyon figyelj a következőkre:
- Írd nagybetűvel a település nevét, ahogyan a magyar helyírás szabályai megkövetelik!
- Hasonlóképpen a közterület nevét is nagy kezdőbetűvel írd!
- A legördülő listából válaszd ki a közterület típusát (pl. utca, tér, köz, út stb.)!
- Ami nagyon fontos, hogy a házszám után ne tegyél pontot! Ha kiteszed a pontot, akkor a rendszer nem tudja értelmezni a címet.
- Ha mindent beírtál, akkor a jobb alsó sarokban lévő Keresés gombra kattints!
Ezt követően már meg is kapod a várva várt helyrajzi számot az Ingatlan adatai bal oldalán, anélkül, hogy bármiféle földhivatali szolgáltatást igénybe vennél. Vagyis nem kell lekérni se tulajdoni lapot, se mást.
3. Térképes helyrajzi szám kereső - E-KÖZMŰ
Az E-KÖZMŰ rendszerének használata is lehetővé teszi a helyrajzi szám megkeresését a cím ismeretében. Ez a rendszer térképes, tehát más a logikája, mint az ingatlan-nyilvántartás online rendszerének.
Lépések:
- Lépj be az E-KÖZMŰ rendszerébe! Ehhez DÁP vagy Ügyfélkapu+ azonosító és jelszó szükséges.
- Válaszd a "Lakosság" ablakot, és lépj be!
- Válaszd a "Közműtérkép" feliratot!
- Bal felső sorokban írd be az ingatlan címét!
- Miután feljött jobb oldalon a térkép, a bal oldalon görgess lefelé, az "Alaptérképek" feliratig.
- Kattints erre, és a "Helyrajzi szám" feliratnál kapcsold be a láthatóságot! Így megjelenik a térképen a címen kívül az ingatlan helyrajzi száma is.
Az E-KÖZMŰ tehát térképes helyrajzi szám kereső is egyúttal.
A XVI. kerület helyrajzi sajátosságai
Budapest XVI. kerülete a Duna bal partján, a pesti oldal keleti részén fekvő kerületek egyike. Északkeleten Csömör, keleten Nagytarcsa, délkeleten a XVII. kerület, délnyugaton a X. kerület, nyugaton a XIV. kerület, míg északnyugaton a XV. kerület határolja.
A kerület 1950. január 1-jén jött létre az akkor Budapesthez csatolt négy nagyközségből (Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom), valamint az addig is a fővároshoz tartozó, a Budapesti út és a Pirosrózsa utca által határolt területből. Az 1990-es évek óta a kerület területén Budapest öt városrésze osztozik, melyek határai nagyjából megegyeznek az egykori települések „Nagy-Budapest” létrejötte előtti határaival.
A XVI. kerület 1950 óta Budapest egyik elővárosi kerülete, a főváros keleti részén, mely az egykori elődtelepülések összenövéséből alakult ki.
A régészeti leletek tanúsága szerint a korai kőkorszaktól élnek emberek ezen a Szilas-patak két partján, a Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál található területen. Az időszámítás utáni két évszázadban a szarmaták, a honfoglalás előtt pedig az avarok éltek itt. A magyarok a XI. század második felében települtek meg a vidéken.
1950. január 1-jével a négy nagyközséget (Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom), mint a Főváros XVI. kerületét, Budapesthez csatolta az 1949. évi XXVI. törvény. E rendelettel Rákosfalvának a körvasúttól északra fekvő területe is ide került.
Az újonnan alakult kerületet két közigazgatási területre osztották: Rákosszentmihályra és Cinkotára. Ekkortól a Mátyásföldön található Ikarus, majd 1956-tól a Szovjet Hadsereg „Déli Hadseregcsoport” Főparancsnokságának helyet adó terület (mátyásföldi repülőtér, Erzsébet-liget) kapott központi szerepet, így a közműveket a Kerepesi út két oldalán lévő utcákban megépítették, s ezért e részek fejlődtek elsősorban.
A Jókai utca és Kerepesi út találkozásánál indult meg a kerületi centrum kiépítése (rendőrségi székház, szakrendelő, kerületi pártközpont, posta, patika stb.). A kerület egészét tekintve a lakosság száma - a központi fejlesztések hatására - az 1950 utáni három évtizedben szinte megduplázódott. Ugyanakkor Cinkota és Rákosszentmihály más részeinek jelentősebb fejlődése egészen az 1980-as évekig stagnált.
Az M2-es metróvonal megépítését követően a kerület közlekedését átalakították.
A Szilas-patakon, Cinkota határában az 1970-es évek második felében árvízvédelmi okokból, mesterségesen létrehozták a Naplás-tavat, hivatalos nevén a Szilas-pataki árvízvédelmi tározót, ami azóta is Budapest legnagyobb állóvize.
A kerület a szovjet csapatok távozása (1991) után is jelentős változáson ment keresztül.
A kerületi címerének zöld mezejében - ami a természeti kincseket, a ligetes erdőket, virágos réteket, köztereket és a gondozott kerteket szimbolizálja - két, hullámos ezüst pólya - ezek a terület szabad vizeire utalnak - között ötágú arany korona lebeg. A címerpajzsot ágkoszorú fonja körül: egy tölgyág öt makkal és egy „rózsaág” öt szimbolizált levéllel (botanikailag nem hű, mivel az szárnyasan összetett) és rózsavirággal - ez utóbbit két tövis egészíti ki - az öt kerületrész összetartozását, kül- és kertvárosias jellegét jelképezik.
1997-től az addigra intenzív horgászvízzé lett Naplás-tó környezetével egy - 2013-ra 167 hektáros - természetvédelmi terület része, ahol számos természeti érték, tanösvények és kilátó is található.
Kiépültek a „Tempo 30-as” (forgalomcsillapított) övezetek, 2011-től folyamatosan zajlott a közterületek akadálymentesítése, az utcák szilárd burkolattal való ellátása és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése. 2021 decemberétől a kerület elindította erdőtelepítési programját a Pilisi Parkerdő Zrt.
A 2000-es években a kerületben két uszoda is épült.
A XVI. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 73 270 fő volt, ami Budapest össznépességének 4,4%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 2090 fővel nőtt a kerület lakosságszáma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 2187 ember volt.
A XVI. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 15%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt.
A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 23 443 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 23 410 fővel.
A 19. század utolsó harmadától a XVI. kerület lakosságszáma, előbb lassan, majd dinamikusan növekedett, egészen 1980-ig. A 80-as években visszaesett a kerület lakosságszáma, azonban a 90-es évektől egészen napjainkig nagyon lassú növekedés indult meg.
A Veres Péter út a 3. sz. főút budapesti bevezető szakasza. A kerület legrégebbi kerékpárútja 1952 óta köti össze a Veress Péter úton keresztül a városrészt az Örs vezér térrel.
A Szilas-patak menti kerékpárút keresztülszelve a XVI. kerületet köti össze a Veress Péter útra merőlegesen a kerületrészeket a Sarkad és a Béla utcák találkozásától - zárt kerékpárúton a Hermina úttól a Cinkotai útig (Simongát utca), majd - a Naplás-tó mellett a XVII. kerületig, a 2019 óta egybefüggő, kivilágított bicikliúton.
2019-ben a Kertvárosban a biztonsággal kerékpározható belterületi közút hossza 216, az önálló kétirányú kerékpárút hossza 17 kilométer volt.
Először 2016-ban, amikor a tizedszer meghirdetett pályázaton 54 önkormányzat nyerte el, majd 2020-ban a 2019-es évre a „nagyvárosok, vagyis megyeszékhelyek, megyei jogú városok és főváros kerületek” között ötödmagával a XVI. kerület ismét megkapta a Kerékpárosbarát Település címet az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.
A cinkotai kántor és Mátyás király története úgy a 19. század óta kötődik Cinkotához. Előbb fogadót - mely épületeinek részbeni helyén a 2010-es években autószalon, később autómosó is épült -, majd HÉV-állomást és településrészt neveztek el az anekdota fő motívumáról.
A Caprera-patak Cinkotán ered és torkollik a Szilas-patakba, aminek egyik mellékága. Az alig két kilométeres vízfolyáson két fürdőhely is működött a 19-20. században, környezetében pedig több bánya is üzemelt.
A hatályos Kerületi Építési Szabályzat elérhetősége a 2022. évi egységes szerkezetben (kattintson az alábbi linkre): Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2018. (VII. 6.) önkormányzati rendelete a kerületi építési szabályzatról.
A szabályozási tervlapok (1. melléklet 1-22. számú szelvények), valamint az egyéb mellékletek és függelékek az egységes szerkezetű rendelet végére lapozva nyithatók meg.
Az övezeti jelek a Térinformatikai térképen egységesen is elérhetők, ahol címre vagy helyrajzi számra is lehet keresni.
A Kerületi Építési Szabályzatot eddig módosító rendeletek (melyek beépítésre kerültek/kerülnek) az egységes szerkezetű rendeletbe:
- 25/2018.(XI.16.) ök. rendelet
- 16/2019.(VIII.30.) ök. rendelet
- 35/2020.(XI.13.) ök. rendelet
- 24/2022.(IX.23.) ök. rendelet
- 26/2023.(XII.19.) ök. rendelet (egységes szerkezetbe beépítésre kerül, hatályba lép: 2024.)