1990-es években megjelenő családi ház tervei és adaptációi alapelvek
Korszerű családi házak helyszíni adaptálásra alkalmas részletes tervdokumentációi érhetőek el díjmentesen a Nemzeti Mintaterv Katalógus új weboldalán 2021. március 19-től. 93 családi ház terve között lehet böngészni a Nemzeti Mintaterv Katalógus új weboldalán, 2021. március 19-től ezek közel feléhez már elérhetőek a látványtervek, a metszetek és a részletes tervdokumentáció is. A mintatervkatalogus.hu oldalon elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógusban két kategória között lehet böngészni: új épületek építése és kockaházak átalakítása.
A mintatervek szemlélete és keresési lehetőségei
Többek között a szobák száma, az alapterület, a családtagok száma, a beépítési mód, a tetőforma és a telek lejtése szerint lehet keresni, a tervrajzok mellett pedig látványtervek segítenek az épületek elképzelésében. A mintatervek építési telekhez, illetve településképi arculathoz való adaptálására szükséges lesz építész közreműködését igénybe venni. 2021. A mintatervek magyarországi megjelenésének több mint 100 éves története van; az egymást követő mintaterv-ciklusok megvalósult házai jelentős mértékben határozzák meg ma is a települések építészeti összképét.
Az 1900-as évek elejétől az 1960-as évek végéig
Az alábbi összeállításban - a teljesség igénye nélkül - az 1900-as évek fordulója után készült mintaterveket (ill. A XX. A kiegyezést követő rendkívüli gazdasági fejlődés nagyfokú egyenetlenséget mutatott: míg a városok erősödése folyamatos volt (Budapest ebben az időben vált világvárossá), addig a vidéki, főleg keleti területek konzerválták a szegénységet.
A századforduló után több kormányzati program is ennek az egyenlőtlenségnek a felszámolását tűzte ki célul: a szegénység csökkentése, a gazdaság élénkítése, a szociális rendszer kiépítése mellett megjelennek az ezekkel összefüggő lakáshelyzet megoldására irányuló törekvések. A Darányi Ignác vezette Földmívelődési Minisztérium a század első éveiben szisztematikusan építette ki a keleti peremterületek kirendeltségi rendszerét, amelynek fő feladata a gazdasági segélyezés volt. A minisztérium 1907-ben falusi mintaház-akciót is hirdetett, amelynek eredményeit a XX. század első mintaházainak is tekinthetjük. A nemzeti karakter megteremtésének szándéka mellett már az I. világháború előtt megjelennek Dr. Weichinger még pragmatikusabb az Ideális családi ház c. A II. 1941-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kiscsaládos családi házak mintaterveit adta közre: „…a Tanács… el akarja érni, hogy az újonnan épült lakóházak mindegyike külön-külön mint egység szép legyen, tökéletesen megfeleljen a célnak, szakszerűen és olcsón épüljön fel”.
A II. világháború előtt, szintén a 40-es évek elején a Teleki-kormány nagyszabású programot indított a szegény nagycsaládok életkörülményeinek javítására: létrehozták az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot, az ONCSÁ-t, amely alkalmi segélyek helyett hosszútávú kölcsönökkel, szociális ellátással segítette a családokat. (Az ONCSA elődjének tekinthetjük az 1927-ben alakult Falusi Kislakásépítő Szövetkezetet, amely mintegy 43 ezer embernek adott kölcsönt lakásépítésre.) A juttatások egyik központi eleme a megfelelő lakás biztosítása volt: a rászoruló családok komfortos, jól funkcionáló családi házakba költözhettek, amelyeket a mintaterveknek megfelelően építettek fel.
A programban 5 falusi és 2 városi lakóháztípust dolgoztak ki; a tervezési munkát tájegységenkénti adatgyűjtés előzte meg. A II. világháború utáni kommunista időszak első két évtizedében a magánlakás-építés, így a családi ház építése is elutasított volt: az állam a központilag épített többlakásos házak rendszerét preferálta, amelyben nem volt helye a magánkezdeményezéseknek. A világháborút követően hatalomra jutott szocialista-kommunista kormány fontos célkitűzése volt a tőkés tulajdoni rend felszámolása, és gyors ütemben zajlott a lakásszektor állami tulajdonba vétele. Már 1950-re a lakások minteget állami tulajdonba került, 1955-re ez a szám közel 80%-ra bővült. A népességbővülésnek, ill. 1956 után megszűnt a lakások államosítási folyamata, emellett újra lehetővé váltak magánberuházású lakásépítések.
Egy 1958-as határozat foglalkozik az ország lakáshelyzetével, kimondva annak szükségességét, hogy minden család önálló lakással rendelkezzen. Az 1961-ben meghirdetett 15 éves lakásépítési terv egymillió lakás felépítését irányozta elő, amely már nem a háborús károk helyreállítását célozta, hanem a népességnövekedésből fakadó lakáshelyzet megoldását. A terv szerint a lakások 60%-át állami, a maradék 40%-át magánberuházás keretében kell felépíteni. Az állami lakásokat elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban kellett megvalósítani. 1966. évi II. törvény a népgazdaság harmadik ötéves tervéről külön is rendelkezik a lakásépítésről: „A lakásviszonyok javítására 300 ezer lakás építését kell biztosítani, állami lakás ebből 100 ezer legyen. Hiteltámogatással, megfelelő anyagellátással és építőipari kapacitással elő kell segíteni 200 ezer lakás magánerőből történő megépítését.
A 1968-as új gazdasági mechanizmus nagyobb teret engedett a magántulajdonnak, lehetővé tette a háztáji gazdaságok elterjedését, a szövetkezetekkel való együttműködést, a magántulajdonú gazdasági épületek, és emellett a családi házak építését is. A nagyszámú, új modellben megépülő házak építése központi intézkedéseket is eredményezett: megjelentek az építészeti tervpályázatok, központi, majd megyei szinten, végül országos kiterjesztéssel is. A tervpályázatok programja a teljes falusi porta kialakítását irányozta elő, azaz a lakóházak mellett a melléképületeket, gazdasági építményeket is meg kellett tervezni.
A hetvenes évek végétől forgalmazott országos szintű ajánlott tervek a korábbi tervpályázatok továbbfejlesztésével készültek a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetben. A korábbi, több mint 160 ajánlott és típusterv közül csak kb. 135 jelent meg két katalógus formájában (Magánlakásépítés ajánlott tervei - Családi házak 1. és 1.1); az egyes tervcsomagok 4 példány engedélyezési tervet és 1 példány egyszerűsített kiviteli tervet tartalmaztak. Tíz év alatt a tervekből több mint százezer példányt adtak el, ezzel párhuzamosan a tervek is folyamatosan megújultak, számuk bővült, megjelentek egyedi hangvételű változatok is. Az állam által készíttetett tervek mellett a 90-es évektől megjelentek a magántervezők, ill. Budapest, 2015.
Az említett hagyományok alapján a korszerű magyar családi háztervek között a helyszíni adaptációk és a moduláris megközelítés kaptak hangsúlyt, így a tervek könnyen alkalmazkodnak települések arculatához és különböző telek adottságokhoz.
Gyakorlati következtetések az adaptációhoz
- Az alaprajzok és a tetőformák változatai lehetővé teszik a hely specifikus igényeinek kielégítését.
- A tervdokumentációk részletes metszeteket és látványterveket tartalmaznak, amelyek segítik a helyszíni adaptációt.
- Az építész közreműködése elengedhetetlen a tervek helyi szabályokhoz és telek adottságokhoz történő igazításához.

A Legegyszerűbb Mód a Kép és Videó Generálásra!
Budapest, 2015.
tags: #1990 #csaladi #haz #ajanlott #tervek
Népszerű bejegyzések:
- Házrészek felosztása és használat megosztása családi ingatlanban
- Szelidi tó üdülőhelyei és telepített házai
- Velencén, Bence-hegy lábánál található luxus családi ház részletes ismertetője
- Városkép és szobrok a Lakatos lakótelepen
- Termőföld, sóder, homok, kavics és murva tulajdonságai és felhasználási módszerei
