4 tagú családi ház szennyvízbeemelő akna és a hozzá kapcsolódó rendszerek részletes áttekintése
A beérkezett információk alapján olyan ingatlanokról van szó, ahol a lakossági háztartási szennyvizeket gravitációs úton nem lehet közcsatornába vezetni, ezért szükség lehet házi szennyvízbeemelő beépítésére. A műszakilag elérhető szennyvízelvezető törzshálózathoz korábban csatlakozott rendszer működtetése és a folyamatos üzemfenntartás a Szolgáltató feladata, a Felhasználó pedig biztosítja az energiaellátást és az érintett hálózati elemek biztonságos üzemeltetését.
Az alábbiakban összegyűjtjük a beemelő berendezések elvi felépítését és a telepítéshez, üzemeltetéshez kapcsolódó legfontosabb előírásokat, a közterületi és belső hálózatokra vonatkozó követelményeket, valamint a költség- és karbantartási szempontokat. A dokumentációk és szabványok betartása kiemelten fontos a biztonságos és megbízható üzemeltetés érdekében.
Beépítés és üzemeltetés alapfeltételei
Amennyiben az ingatlan lakossági felhasználója háztartási szennyvízét gravitációs úton nem lehet az utcai közcsatorna-hálózatba bevezetni, úgy házi szennyvízbeemelő beépítésére lehet szükség. A beemelő tartály és annak tároló kapacitása, a gravitációs csatornák és a beemelőt megtápláló elektromos vezetékek a tulajdonos feladatai. A beemelő tartály pufferszintje alatt bekötött gravitációs befolyó vezetékeknél visszaáramlást gátló szerelvény beépítése szükséges.
Az energiát biztosító elektromos hálózat kiépítése és karbantartása nem tartozik a Szolgáltató felelősségi körébe. A beemelő berendezés része a közműhálózatnak, és az ingatlanhoz tartozik; a szolgáltatótól átvett fő szerkezeti egység cseréje esetén lehet szükség a tulajdonosi és üzemeltetői feladatokra. A beemelő berendezés energiaellátásának kiépítése során az MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány betartása kötelező, és az ellátást a felhasználó biztosítja.
A szennyvízbeemelő tervezése és szerkezete
Egy ingatlanon általában egy beemelő egység szükséges egy lakás esetén. Önálló ingatlanon álló, egylakásos lakóépület esetén a beemelő akna tározó területének legalább 0,25 m3 üzemi térfogattal kell rendelkeznie, plusz biztonsági tározó kapacitás. Nyomóvezetékre történő csatlakoztatás DN63 mm-es nyomóvezetékkel történik; kisebb keresztmetszet tilos. Egy energiatörő tisztító aknába legfeljebb 2 db nyomóvezeték köthető be; ha több nyomóvezeték szükséges, új energiatörő tisztító aknát kell beépíteni.
A beemelő akna kialakítása során a két nyomóvezeték rákötéséhez szükséges elzáró szerelvényt és a csatornahálózattal közvetlen kapcsolatot biztosító merev falú csőanyagokat ki kell alakítani. Az akna alja lehetőséget ad a szilárd szennyeződések szivattyú felé irányítására; a mozgó alkatrészeknél a megfelelő védelmek és a szerkezeti megerősítések biztosítják a hosszú élettartamot. A földbe telepített aknák kötelezőek, felszíni tárolás nem engedélyezett.
Szivattyú és szivattyú-berendezés jellemzői
Lakásonként legalább 1 db, 1 fázisú (230 V) szivattyú alkalmazandó, és ajánlott a melegtartalék tartalék szivattyú telepítése. A szivattyú öntvény vagy korrózióálló acéllemez házzal rendelkezzen, karbantartást nem igénylő csapágyazással és tömítési rendszerrel. Vezérlés lehet beépített vagy különálló úszókapcsolókkal. A szivattyú nyomóágát visszacsapó szerelvénnyel kell ellátni; a visszacsapó szelepet a nyomócsonk és a szakaszoló szerelvény közé kell beépíteni. A rendszerben a gyártó által javasolt típusú szivattyút érdemes beépíteni, és a vezérlő szekrény az aknától legalább 2,00 m-re legyen, az alsó síkja a terepszinthez képest 0,50 m-nél ne legyen alacsonyabb.
A szekrény és az akna közötti összes kábel átvezetését közös védőcsővel kell megoldani. Motorvédő egység védi a szivattyú hő- és túláram-védelmét; elektromos fogyasztásmérő méri az energiafelhasználást; távfelügyeleti SMS egység továbbítja a jelzéseket a szolgáltató rendszerébe. A teljes gépészeti és villamossági berendezéseknek Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel kell rendelkezniük, és referenciával rendelkező gyártmányokat kell használni.
A megvalósításhoz készült dokumentációban helyszínrajz, hossz-szelvény és elektromos bekötés helyszínrajza található, és az áramellátás a felhasználó feladata marad. A gravitatív szennyvízelvezetésnél, vészvíz szint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a felhasználónak biztosítania kell az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelemmel. A törvényben megfogalmazott feladatok ellátására át nem adott vagy kialakításuk miatt a Szolgáltató részéről üzemeltetésre át nem vehető házi szennyvízbeemelők a házi szennyvízhálózat részét képezik, és üzemeltetésük, karbantartásuk a felhasználó feladata.
Közterületi és belső hálózati követelmények
Beépítéskor a közterületi nyomóvezetékre történő csatlakozásnál a bekötővezetékre a telekhatáron kívül elhelyezett elzárót kell beépíteni. A befolyó vezetékek és a nyomócső munkaárkait gondosan tömöríteni kell. A szennyvízbeemelő nyomóvezetékének nyomvonalán, valamint a gravitációs befolyó vezetékek nyomvonalán fásszárú növényt telepíteni tilos. A beton műtárgy használatát kerülni kell, ha mégis, akkor vízzáró bevonattal látn, amit gyártói műbizonylattal igazolni szükséges. A beton vagy műanyag fedlap lehet, és ha a ráhajtás gépjárművel nem kizárható, a fedlapot teherbírásúra kell válogatni. Amennyiben az épület több kivezetési ponttal rendelkezik, azokat a csatlakozás előtt egyesíteni kell; az iránytöréseknél tisztítóidom beépítése ajánlott.
Az 1,5 m3 vagy ettől kisebb tározó térfogattal rendelkező beemelőknél a víztelenítés szervizautóval történik (3,5 tonna összsúlyig), amelynek a beemelő maximum 4 méteres megközelíthetősége biztosított legyen. Az 1,5 m3 fölötti tározókapacitású beemelők víztelenítése kizárólag nagy teljesítményű célgéppel (22 tonna összsúlyú) végezhető, és a beemelő 20 méteres távolságon belül legyen megközelíthető. A szívómélység maximum 8 méter lehet a szívótér fenék és a célgép gémmagassága közötti távolság figyelembevételével.
Két szivattyús rendszernél a „hattyúnyakas” kialakítás az elfogadott, biztosítva a két szivattyú biztonságos, károkozásmentes kiemelését adott fedlap keresztmetszeten. Nagyobb fedlapok esetén osztott fedlapkialakítás szükséges. A belső szerelvények külön szekrényben is elhelyezhetők, a kábelek átvezetése közös védőcsővel történik. A távfelügyelet és riasztások között legyen meg a helyes eloszlás: szivattyú nem működik és vészvízszint jelzéseinek megjelenítése.
Készülékek és tartozékok
- A házi szennyvízbeemelő nyomóágának visszacsapó szerelvénye és szükség szerint a szelepek elhelyezése.
- A beemelőn belüli záró- és szakaszoló szerelvények elhelyezése a nyomóvezetékre az aknán belül.
- Úszókapcsolók beállítása úgy, hogy a szennyvíz akna megtelését megelőzzük.
- Védő- és szerelvények, a kábelezés védőcsövekben való átvezetése a szekrény és akna között.
- A belső hálózatot érintő mérő- és távfelügyeleti egységek telepítése a szolgáltató távfelügyeleti rendszerébe való kapcsolódás céljából.
Anyag- és árkörnyezet
A kereskedelmi kínálatban található aknák és tartozékok árai, valamint gyártói garanciák hosszú távon is kedvezőek lehetnek. Például különböző méretű szennyvízátvezető aknák és tartozékok (például 500 mm, 600 mm, 700 mm átmérőjűek) hosszú élettartamot és 50 év körüli garanciát ígérnek. A magyar gyártók és beszállítók között találhatók olyan termékek, amelyek 50 év feletti garanciával hirdetik termékeiket, és 100% magyar gyártásúak. Az árak széles skálán mozognak, típustól és mérettől függően, több tíz ezer forinttól több százezer forintig terjedhetnek, áfa nélkül vagy Áfával számolva.
Építés utáni dokumentáció és jogi keretek
A kivitelezést követően a Felhasználó részéről jogosult tervező által készített megvalósulási dokumentáció szükséges, amely tartalmazza a műszaki leírást, helyszínrajzot, hossz-szelvényt és az elektromos bekötés helyszínrajzát. Az áramellátást a Felhasználó biztosítja a megfelelő méretezésű vezetékek felhasználásával. A belső hálózat megépítéséért és a költségek viseléséért a Felhasználó felel.
Ingatlan-támogatott tipikus gyakorlati megoldások
- Kétszivattyús átemelés a nagy áramlású helyeken, hogy folyamatos működést biztosítsunk.
- A szennyvíz akna alján kialakított rézsűs, hogy a szilárd szennyeződések a szivattyú felé sodródjanak.
- A két nyomóvezeték és az energiatörő tisztító akna közötti helyes elrendezés a csővezetékek hosszú élettartamát és biztonságát szolgálja.
Épül a szennyvíz átemelő: enyhülhet a bűz Győrben
tags: #4 #tagu #csaladi #haz #szennyviz #akna