444: Újbuda Garden – Hauszmann Alajos és a Szent István (Új) Kórház építészeti öröksége

A XI. kerületi Hauszmann Alajos utcában új otthonok születnek - ez az Újbuda Garden. A városrészben megjelenő lakóprojektek és a történeti kórházépítészet kapcsolata különösen érdekfeszítő, ha megvizsgáljuk Hauszmann Alajos munkásságát és a nagy múltú Szent István (korábban Új Kórház) tervezésének hátterét.

Újbuda Garden - helyszín, funkciók, értékesítés

A XI. kerületi Hauszmann Alajos utcában új otthonok születnek - ez az Újbuda Garden. A projekthez kapcsolódó tájékoztatás nem minősül ajánlattételnek és nem keletkeztet szerződéskötési kötelezettséget. A tájékoztatás szerint a projektek (Cosmo Residence, Madeira Residence, Újbuda Garden, Újbuda Residence, Waterfront City 5. illetve 6., Westside Grand 1. illetve 2. ütem) lakásaira vonatkozó kedvezmények visszavonásig, de legkésőbb 2026. augusztus 31-ig érvényesek.

Az értékesítési feltételek között szerepel, hogy a vevő által rögzített bankszámlára teljesítésre kerül a vételár, az ütemezéseket és az azokhoz tartozó kedvezményes vételárat az adott lakás adatlapja tartalmazza. A visszavonás és a változtatás jogát fenntartjuk. Nem vonatkozik a fenti projektekben értékesítendő tárolókra és garázsbeállókra. A meghatározott kedvezményekhez képest a lakás árak 10 000 Ft-ra történő kerekítése okozhat eltérést.

Az Újbuda Garden elhelyezkedése előnyös: villamosmegálló található, így a belváros is pillanatok alatt megközelíthető. Egy naplementés pihenés is része lehet a mindennapoknak, és átlátni a lakóépületek, zöldterületek és közösségi terek elhelyezkedését. A fejlesztés átadását 2027 elejére tervezik (Átadás: 2027. I.).

Háttér: lakásvásárlást ösztönző támogatások és projekthálózat

A projekteket érintő jogszabályok és támogatási konstrukciók között említik a lakások vásárlásához kapcsolódó adó-visszatérítési támogatásról szóló 444/2021. rendeletet, valamint más, a Waterfront City IV-VIII., Újbuda Garden, Újbuda Residence fejlesztési területeket érintő előírásokat. Egyes ajánlatok 16.100.000,- Ft közötti mértékű engedményt tartalmazhatnak, azonban egyéb szerződési feltételeket az adásvételi szerződés tartalmazza, kérjük érdeklődjön a részletekért.

Hauszmann Alajos életműve és a Szent István Kórház tervezése

Hauszmann Alajos (Született 1847. június 9., Buda - Elhunyt 1926. július 31., Velence) a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Ybl Miklós halála után őt hívták meg a Budavári Palota átépítésének vezetésére. Munkásságát a Pro Litteris et Artibus érdemjelével, a Vaskorona-rend III. osztályával tüntették ki, s megkapta a belga Lipót-rend kitüntetést is.

Hauszmann a budapesti Új Kórház, mai nevén Szent István Kórház tervezése során mind a korábbi, kevésbé hatékony, mind az újonnan épült kórházakat alaposan tanulmányozta, a folyamat eredményét a Magyar Mérnök és Építészegylet értesítőjének 1881. március havi számában publikálta is. A tanulmány nagyon érzékletesen írja le a korabeli állapotokat: a bemutatott épületek valóban nem voltak alkalmasak betegek gyógyítására, sőt jó eséllyel csak még betegebbé tették őket.

Hauszmann visszatérő hibaként állapítja meg a kórházak város közepén való elhelyezését, mely a járványok terjedése szempontjából a korabeli higiéniai viszonyokat figyelembe véve valóban igen rossz ötletnek bizonyult. A bemutatott épületekre jellemzők a hatalmas, egymásból nyíló helyiségek, ahol egyszerre akár több száz embert próbáltak ellátni, és egy ágyban akár három-négy beteg is fekühetett. Igazán nagy változást a kórházépítészetben a XIX. század második felében tapasztalhatunk, ehhez többek között Florence Nightingale közleményei is hozzájárultak.

A pavilonos elrendezés és a barakk-elv hatása

A háborúk folyamán ideiglenes barakk-kórházakat állítottak fel, amelyek meglepően jó eredménnyel szolgáltak. A barakk előnye abban rejlik, hogy a kis méretű, egymástól távolabb elhelyezkedő, földszintes épületekben csak kevés beteget helyeznek el, így kisebb a felülfertőződés lehetősége, továbbá a szellőztetés és benapozás is megoldott. Az ideiglenes barakk-kórház nyomán, annak tartós anyagokkal való továbbfejlesztéséből alakult ki először Amerikában, majd Európában az oly sokáig népszerű, pavilonos elrendezésű kórháztípus.

Szent István Kórház tervezett elrendezése és díszítések

A kiválasztott Üllői úti telek elhelyezkedése a városközponthoz viszonylag közeli, akkoriban azonban a környék még elég gyéren lakott volt, ami a járványok elkerülése szempontjából volt fontos. A közeli Orczy-kert és erdő hozzájárult a terület jó levegőjéhez, valamint a telek elég nagy volt a pavilonépületek egymástól megfelelő távolságra való elhelyezéséhez. A kórház főépülete a telek Üllői útra néző végén áll. Az impozáns fogadóépület az egyetlen, mely művészi kialakítást kapott. Középen látható a félköríves főbejárat, fölötte Krisztust a betegek társaságában ábrázoló szoborcsoport található. A sárga és vörös téglaburkolatú homlokzaton híres magyar orvosokat ábrázoló, terrakottából készült díszítéseket is találunk.

A különböző betegosztályokat más-más pavilonban helyezték el: az összesen nyolc pavilonban helyet kapott a sebészeti osztály, a belgyógyászat, a szülészet, a rákos- és bőrgyógyászati osztály is. Az akkor 656 beteg fogadására alkalmas új, modern közkórház 1885-re készült el. A főépület homlokzatán emléktábla hirdeti, hogy a Szent István Kórház Hauszmann Alajos tervei alapján épült.

Hauszmann inspirációi és nemzetközi példák

Leginkább követendő példaként Hauszmann a drezdai városi kórházat, a lipcsei Szent Jakab Kórházat (Jacobshospital) és a berlini Friedrichshain városi kórházat említi. Mindegyiknél megfigyelhető a pavilonos elrendezés, az épületek ősfás parkban való elhelyezése, és az impozáns fogadóépület kialakítása, mégis leginkább a berlini kórház elrendezése hatott a leginkább Hauszmann munkájára. Az általa tárgyalt kórházakban még a burkolatok tartósságára és tisztíthatóságára is kitért, így láthatjuk, milyen aprólékos munka előzte meg az Új Kórház tervezését.

Örökség, bontások és a mai centrumkórház tervezése

Ugyan a Hauszmann által tervezett épületek nagy részét elbontják, mert már nem felelnek meg az egészségügyi elvárásoknak, szellemiségében az új épületegyüttes mégis hasonló. Az eredeti, igazán dekoratív fogadóépület szerencsére megmarad, és továbbra is fontos funkciót fog betölteni. Igen hasonló folyamat zajlik napjainkban is az első budapesti centrumkórház építésével kapcsolatban, melyet a Szent István Kórház átépítésével alakítanak ki, a ZDA-Zoboki Építésziroda tervei alapján.

A centrumkórház tervezésénél a korszerű egészségügyi elvárásoknak való megfelelés, a magas színvonalú, folyamatos betegellátás, a testi-szellemi gyógyulás és a különböző orvosi szakterületek akadálymentes együttműködése volt a legfontosabb szempont. Az új „szuperkórházban” a hagyományos járó- és fekvőbeteg ellátáson túl a tervek szerint helyet kapnak speciális osztályok is, mint például transzplantációs-központ, fertőzőbeteg-ellátás vagy égési osztály.

Hauszmann életút és szakmai elismerések

Hauszmann Ferenc és Maár Anna második gyermekeként született, bajor ősöktől származó családban. 1861-től festészetet tanult, majd „kőmívestanulónak” állt. 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1868-ban a Műegyetem tanársegéde Szkalnitzky Antal tanár tanszékén, 1872-ben rendes tanára lett. Mint műegyetemi tanár 42 éven keresztül működött, idővel viselt dékáni és rektori tisztséget is. 1869-70-ben olaszországi tanulmányútján a reneszánsz művészetet tanulmányozta, majd hazatérve a Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak.

1912-es nyugalomba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára, majd 1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre. 1918-ban IV. Károly királytól nemesi címet kapott. A magyarországi Tanácsköztársaság idején lefoglalták a házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Felesége Mariette Senior volt; 1926. július 31-én hunyt el Velencén, testét a budapesti Fiumei úti sírkertben helyezték nyugalomra.

Kapcsolódó gondolatok: városfejlesztés, örökségvédelem és modern funkciók

A Budai Várban zajló állami építkezések és a Hauszmann Program körüli viták jól mutatják, hogy az örökség megőrzése és a modern funkciók biztosítása között sokszor feszültség van. A programot sok kritika érte: nehezen tekinthető a közpénz felelős elköltésének, ha épületeket úgy újítanak fel vagy építenek fel, hogy nem tudni, mi lesz a tényleges funkciójuk. Inkább ízlésbeli kérdés, de a várbeli fejlesztésekről szóló döntéseket építészetileg sem sikerült alaposan körbejárni. A modern épületek nem tetszenek, azokat lebontjuk, a régi épületek szépek, azokat újra felépítjük - ez a koncepció erősen megosztó.

Az Újbuda Garden és hasonló lakóprojektek bemutatják, hogy a városi tér újrahasznosítása, a zöldfelületek és a közösségi terek tervezése ma már kulcskérdés. Ugyanakkor a történeti építészeti örökség - mint Hauszmann kórháztervei és megvalósult épületei - fontos támpontot adnak arra, hogyan lehet a funkciót és a formát összhangba hozni a közösség és a korszerű egészségügyi elvárások érdekében.

tags: #444 #tek #epites #ujbuda #hauszmann #alajos

Népszerű bejegyzések:

• A központi címregiszter szerepe és a tulajdoni lap „felülvizsgálat alatt” megjegyzés értelmezése
• Budapesti Aranyszarvas Lakópark: kiadó ingatlanok áttekintése
• Olcsó dányi ingatlanok
• Horvátországi nyaralás
• Épülettervek és homlokzatok