57 négyzetméteres gázzal fűtött lakás éves futási költsége — részletes számítások és összehasonlítás
Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen tételekből áll össze egy 57 m² alapterületű, vezetékes gázzal fűtött lakás éves fűtési költsége, hogyan viszonyul ez más fűtési módokhoz, és mely tényezők befolyásolják leginkább a számlát. A következőkben a meglévő, rendelkezésre álló mondatokat és adatokat használjuk fel, logikus sorrendben összefűzve, kiegészítve rövid magyarázatokkal.
Mire számítsunk alapvetően? - átlagok és viszonyítások
Ha a vizsgált települések áraiból átlagot vonunk, akkor azt mondhatjuk, hogy a vizsgált településeken élők évente átlagosan bruttó 192 ezer forintot fizetnek ki 50 m²-es lakásuk fűtéséért. Ehhez képest a hasonló méretű és energiafelhasználású gázfűtéses háztartásban élők évente kb. bruttó 123 ezer forintot fizetnek a fűtésért. Közel 40 százalékos különbség lehet egy 50 négyzetméteres lakás átlagos fenntartási költségeiben, aminek jelentős eleme a fűtésszámla. A saját kazánnal rendelkező lakások fenntartási költsége a legalacsonyabb, ez alig több mint 20 ezer forintból kijön, míg a legdrágább megoldás közé tartozik az egyedi mérés nélküli házközponti és távfűtés.
Az ingatlan.com elemzése szerint az alacsony rezsi kulcsa: a saját kazános (cirkós) lakásoknál jött ki a legalacsonyabb összeg, havonta átlagosan 20 ezer forint a költség. A gázkonvektoros és az egyedi méréses házközponti fűtés esetén 24 ezer forint az 50 négyzetméteres példalakás rezsije. Ezeket követi az egyedi méréses távfűtés 25,5 ezer forinttal. A legdrágább fűtési megoldások közé tartozik az elektromos fűtés és az egyedi mérés nélküli házközponti és távfűtés, amelyek havi költsége 26-27,5 ezer forintra jön ki.
Mit tartalmaz a távfűtési számla - alapdíj, hődíj, ÁFA
A távhőszolgáltatók által számlázott díjak három fontos összetevőre bonthatók: az alapdíjra, a hődíjra és az ÁFA-ra. Alapdíjat alapvetően azért számol fel a távhőszolgáltató, hogy, egyrészt, folyamatosan fenntartsa, karbantartsa, illetve - szerencsés esetben - korszerűsítse, fejlessze a távhőrendszerét. A szolgáltató az alapdíjat tehát (elvileg!) úgy állapítja meg, hogy megbecsüli és összesíti mindezen költségeket egy adott időszakra nézve - mondjuk egy évre, vagy egy negyedévre.
Ezt az összeget a szolgáltató jellemzően az összes, általa távhővel ellátott lakás, épület légköbméterének összegére osztja szét. Tegyük fel, hogy ez 2,5 millió légm³. Ekkor az alapdíj 320 Ft/légm³ lesz, tehát egy átlagos lakásnak, ami kb. 140 légm³, évente 140x320=44 800 forintot kell kifizetnie alapdíj címén a szolgáltatónak. Ezt azonban nem egy összegben fizetjük, hanem hónapokra egyenletesen elosztva, tehát nyáron is, amikor nincs fűtés. Ebben a példában ez havonta 44 800/12=3 733 Ft.
A vásárolt hőt a szolgáltató elvileg - ha a szolgáltató illetve az árhatósági szerepet betöltő önkormányzat a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt - a vásárlási ár közelében, alacsony árréssel adja tovább a lakosságnak. A fogyasztók a hődíjat az elfogyasztott hőmennyiség után fizetik, azaz a fizetendő hődíj nagysága attól függ, hogy az adott hónapban mennyi energia volt szükséges az adott lakás fűtéséhez.
Ha egy településen pl. 3 500 Ft/GJ tarifa van érvényben, akkor a példánkban szereplő 50 m²-es lakás átlagos fűtési hőfelhasználásával számolva mondjuk januárban nagyjából 20 ezer forintot kell fizetnie a háztartásnak. Tehát a korábbi példa szerinti alapdíjat is figyelembe véve ez a háztartás több mint 23 ezer forintot fizet ki télen a fűtésért.
Az ár harmadik fontos összetevőjéről eddig még nem ejtettünk szót, ez pedig az ÁFA. Augusztus 1-jétől a távhő ÁFA-kulcsa 18%-ra csökkent, míg a gáz és a többi tüzelőanyag esetén ez jelenleg 25%.
57 m²-es gázzal fűtött lakás becsült éves költsége - lépésről lépésre
Az előbbiek alapján vonjuk össze a számítás főbb lépéseit és alkalmazzuk egy 57 m²-es, gázzal fűtött lakásra. A következő becslés a cikkben rendelkezésre álló állítások és átlagok alapján készült, kerekített értékekkel, hogy könnyebben értelmezhető legyen:
- Havi alapdíj: gázzal fűtött, egyedi kazános lakásnál az ingatlan.com elemzése szerint a fenntartási költség 50 m²-re havonta átlagosan 20 000 Ft körül alakult; 57 m²-re arányosítva ez kb. 22 800 Ft/hó.
- Fűtési energia (hődíj/üzemanyag): az összehasonlítások alapján egy hasonló 50 m²-es gázfűtéses lakás éves bruttó költsége kb. 123 000 Ft. Arányosítva 57 m²-re: 123 000 × 57/50 ≈ 140 220 Ft/év.
- Összesen éves szinten: ha a havi költséget (22 800 Ft × 12 = 273 600 Ft/év) tekintjük és összevetjük a fenti éves energiaösszeggel, fontos tudni, hogy az ingatlan.com havi értéke már tartalmazza a fűtést is a fenntartási költségek részeként. A bemutatott, különböző források alapján reális becslés egy 57 m²-es, egyedi gázkazános lakás éves fűtési (és a fűtéshez kapcsolódó fenntartási) költségére nagyjából 140-275 ezer Ft között mozoghat, attól függően, hogy mit számolunk be (csak gázfogyasztás vs. teljes fenntartási havi átlag).
Fontos megjegyezni: a forrásokból származó adatok különböző módszerekkel készültek; van, ahol csak a fűtési energia költségét számították, máshol a teljes havi fenntartást, amelybe beletartozik a fűtés, karbantartási díjak, alapdíjak és egyéb rezsitényezők is. Emiatt a sáv széles.
Milyen tényezők módosíthatják jelentősen a költséget?
- Az épület energetikai állapota és szigetelése: Balogh László elmondása szerint a fűtési rendszer alapvetően meghatározza a fenntartási költségeket, de a megfelelő szigetelés is legalább ennyire fontos, mert enélkül csak az utcát fűtik a lakók.
- A fűtési rendszer típusa és hatásfoka: a kazán karbantartása és típusa (kondenzációs kazán vs. régebbi típus) erősen befolyásolja a fogyasztást és a költségeket.
- Helyi árak és tarifák: településenként eltérőek a gáz- és távhődíjak, valamint az alapdíjak nagysága.
- ÁFA különbségek: a távhő 18%-os, a gáz jellemzően 25%-os ÁFA-ja befolyásolja a végfelhasználói összehasonlítást.
- Fogyasztói szokások és belső hőmérséklet-tartás: a termosztát beállítása, szellőztetési szokások, használt hőveszteség-csökkentő intézkedések mind hatással vannak az energiafelhasználásra.
Települési és piaci különbségek - miért térnek el az értékek?
A távhőrendszerek nagysága mellett a szolgáltatók eltérő gazdálkodási gyakorlata is okozhatja az alapdíjakban mutatkozó településenkénti eltéréseket: két vállalat közül értelemszerűen a hatékonyabban gazdálkodó, erőforrásait takarékosabban felhasználó vállalat állandó működési költségei az alacsonyabbak. A szolgáltató és a termelő között kialakuló hőárat több tényező is befolyásolja: függ a hőt előállító berendezések típusától, hatásfokától, a felhasznált tüzelőanyag árától, a szolgáltató által igényelt ún. lekötött teljesítmény nagyságától, a termelőnek az áram kötelező átvételéből származó árbevételétől stb.
Azt találtuk, hogy az árszínvonal tekintetében igen nagy eltérések vannak a települések között: egy keszthelyi lakos például évente több mint 160 ezer forinttal fizet többet a távfűtésért, mint egy paksi. Jelenleg a legtöbb településen merőben más a helyzet, mint ami a (meglehet szponzorált) cikkekből kiderül. Legalábbis ez derült ki számunkra, amikor nem kevés utánajárás eredményeként összehasonlítottuk 31 magyarországi település távhő-díjait.
Gyakorlati tanácsok a költségek csökkentésére
- Ellenőrizze a fűtési rendszer állapotát vásárlás vagy bérlés előtt: ha a téli hónapokban tekintjük meg a megvásárolni kívánt ingatlant, ellenőrizzük a konvektorokat és fűtőtesteket, hogy kellőképpen fel tudják-e fűteni a lakást.
- Fontolja meg a korszerű kazánra való áttérést: a kondenzációs kazánok és hatékonyabb berendezések kevesebb gázt fogyasztanak.
- Javítsa a lakás hőszigetelését: a megfelelő szigetelés nélkül csak az utcát fűtik a lakók.
- Használjon programozható termosztátot és zónavezérlést: így csak akkor fűt, amikor szükséges.
Emelkedik a földgázszámla? CSINÁLD EZT!
Összegző adat és összehasonlító tábla
Az alábbi táblázat a cikkben említett, 50 m²-re vonatkozó átlagértékeket arányosítja 57 m²-re, egyszerűsített, tájékoztató jellegű képet adva a futási költségekről.
| Jellemző | 50 m² (forrás) | 57 m² (arányosítva) |
|---|---|---|
| Éves gázfűtés költsége (bruttó átlag) | ~123 000 Ft | ~140 220 Ft |
| Havi fenntartási (saját kazános átlag) | ~20 000 Ft/hó | ~22 800 Ft/hó |
| Éves fenntartási összeg (árazonosított hónaponként) | ~240 000 Ft/év | ~273 600 Ft/év |
| Tipikus éves költségsáv (becslés) | ~140 000 - 275 000 Ft/év (a számítás módjától függően) | |
Miért érdemes alaposan utánaszámolni?
A fűtési mód megválasztásánál sok szempontot kell mérlegelni: többek között meg kell vizsgálnunk, hogy a vásárolni kívánt kazánnak mekkorák a karbantartási költségei, hogyan alakul majd hosszabb távon a különböző energiahordozók (gáz, tűzifa, fapellet, geotermikus energia stb.) ára stb. Megjegyzés: ennek a cikknek nem célja, hogy bárkit is a gázfűtésre vagy éppen a távfűtésre próbáljon rábeszélni, vagy arról lebeszélni.
Végül fontos kiemelni: minden lakás egyedi, és a tényleges költségek a helyi árszinttől, az épület műszaki állapotától és a fogyasztói szokásoktól függően jelentősen eltérhetnek. Bár a bemutatott számítások iránymutatók és a rendelkezésre álló adatokból születtek, konkrét döntés előtt mindig érdemes helyi díjakat, fogyasztási számlákat és szakemberek tanácsát is figyelembe venni.
tags: #57 #negyzetmeteres #gazos #lakas #futese #mennyi