A 65 méternél magasabb épületek építésének szabályozása Magyarországon és nemzetközi kitekintés

A magyarországi építészeti szabályozás, különösen a magasépítészet terén, folyamatosan változik és vitákat generál. Az elmúlt évtizedekben több alkalommal is felmerült a kérdés, hogy hol húzzuk meg a határt a modern városfejlesztés és a történelmi városképek megóvása között. Az alábbiakban áttekintjük a 65 méternél magasabb épületek építésének szabályozását Magyarországon, összevetve azt nemzetközi példákkal és a felmerülő társadalmi, gazdasági és építészeti szempontokkal.

A magyarországi szabályozás alakulása

A magyar kormány 2018. március 28-án törvényjavaslatot terjesztett be, amelynek célja az volt, hogy megtiltsa 65 méternél magasabb épületek építését Magyarország területén. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése szerint az új országgyűlés hozhatta volna meg ezt a döntést, és azokra a beruházásokra nem vonatkozott volna, amelyek már folyamatban voltak, és rendelkeztek építési naplóval.

Az eredeti tervezet a fővárosi Szent István-bazilika magasságához, azaz 96 méterhez igazította volna a megálmodott toronyházak méretét, így nem lehetett volna 65 méternél magasabb épületet felhúzni sehol az országban. Ez a javaslat sok örömet szerzett volna a toronyházépítés-ellenzőknek.

Azonban a javaslat nem maradt változatlan. Az előterjesztéshez módosító indítványokat fűzött a gazdasági bizottság, majd a törvényalkotási bizottság is, amelyeket a Parlament elfogadott. Ennek eredményeképpen a törvény értelmében, ha a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács hozzájárul, akár 90 méteres ingatlan is építhető. Ez a módosítás nem érintette a Kopaszi-gátra tervezett 120 méteres MOL-székházat, mivel a jogszabály a jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházásokra nem vonatkozott.

2018 júniusában az Országgyűlés kilencven méterben korlátozta az építhető toronyházak magasságát. A törvény értelmében a 65 métert meghaladó épületeket toronyháznak minősítik, beleértve a kupolát, a tetőn elhelyezett kéményt vagy antennát is.

A MOL-székház megépítése kapcsán két évvel ezelőtt azt írtuk: nemcsak az vele a probléma, hogy a magában álló, a város meghatározó pontjairól jól látható torony megtöri a budapesti panoráma harmóniáját, hanem az is, hogy végképp összezúzott egy tabut, és kaput nyitott az újabb tornyok építésének. Nemzetközi tapasztalatok, többek közt Bécs és Pozsony példája alapján lehetett állítani, hogy az első áterőszakolt torony sikere újabb beruházókat ösztönöz arra, hogy kövessék az építtető példáját. Az élet ezt a tételt Budapesten is gyorsan igazolta.

2018-ban Lázár János még kancelláriaminiszterként tett egy határozott kísérletet arra, hogy megakadályozza a MOL Campust követő újabb tornyok építését. A kormány március 28-án az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslata az ország teljes területén megtiltotta volna 65 méternél magasabb toronyházak építését. Ezzel tulajdonképpen ahhoz a rendszerváltás után húsz évig fennálló szabályozáshoz tértek volna vissza, amit Tarlós István főpolgármestersége alatt töröltek el, hogy az olajtársaság tornyának utat nyissanak. Csakhogy mire június 28-án megszületett a végleges törvényszöveg, ez a határozott tilalom felpuhult: a toronyházat most már 90 méteres magasságban határozták meg, és az is belekerült, hogy a kormány a korlátozás alól külön rendeletben felmentést adhat.

Noha a Lázárt közben felváltó új kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely a szabályozást úgy kommunikálta, mintha a kormány megtiltotta volna a toronyházak építését, ennek az ellenkezője volt igaz - már az általános magassági korlátozás is közelít Budapest két meghatározó, történelmi épülete, az Országház és a Szent István-bazilika kupolájának 96 méteres magasságához, a kiemelő rendeletben biztosított felmentés pedig azt jelenti, hogy kormányzati szándék esetén bármilyen torony építhető.

A MOL toronyházának megépítésekor is született felülről jövő megoldás: a kormány eredetileg informális tárgyalásokon ajánlotta fel három nagyvállalatnak (MOL, OTP, Richter) a toronyház-építési lehetőséget, amit végül a MOL elfogadott. A projekt nem volt konfliktusmentes: Lázár János kancelláriaminiszter „tájsebnek” minősítette a tervezett 120 méteres épületet, államtitkára pedig kilátásba helyezte az építkezés megakadályozását. Végül 2018-ban kompromisszumos megoldás született: a kormány olyan törvénymódosítást fogadott el, amely lehetővé tette a MOL Campus megépítését kiemelt beruházásként, ugyanakkor 90 méteres általános magassági korlátozást vezetett be Budapesten.

Az Erő Zoltán, Budapest főépítésze szerint az, amitől tartottak, hogy idétlen lesz a Mol-torony elhelyezkedése, az már látszik: „a budai hegyek természetes sziluettjét inkább zavarja, mint gazdagítja”. Magáról az épület formájáról még nem szívesen nyilatkozott, szerinte meg kell várni, amíg teljesen kész lesz, mert ilyenkor még nem lehet megalapozott véleményt mondani, a „gyakorlott építészszem sem látja bele”.

Az ilyen viták is mutatják, hogy Budapesten nem véletlenül nem lehet csak úgy hatalmas toronyházakat építeni. Az általános szabály, hogy nem lehet 90 méternél magasabb épületet felhúzni, de még 90 méterest is csak néhány helyen, Csepelen vagy a XIII. kerületi Göncz Árpád városközpontban, sőt, a főváros rendezési szabályzatáról szóló 2015-ös rendelet meghatározza azokat az övezeteket is, ahol 65, illetve 45 méter magas házak lehetnek.

Nemzetközi tapasztalatok és példák

A felhőkarcolók New Yorkban kezdték meg ma is virágzó karrierjüket, közelebbről Manhattan déli részén épültek az első óriásházak. 150 méter feletti épületek esetében beszélhetünk felhőkarcolóról, de valójában ennél jóval alacsonyabb házaknál is használják a megnevezést.

New Yorkban a 19. század végén a gazdaság hatalmas lendülettel fejlődött, özönlöttek a bevándorlók, és szükség is volt a dolgos kezekre. A virágzó gazdaság pedig többnyire növeli az ingatlanárakat, hiszen mindenki építkezni akar. Felmentek a telekárak, ezért a tulajdonosok minél magasabb épületeket akartak felhúzni, hogy megfelelő profitra tegyenek szert.

Itt kell megemlítenünk a liftek megjelenését, hiszen csupán az 1870-es években kezdték el megépíteni azokat a 7-10 emeletes házakat, amelyek egyáltalán felvonóval rendelkeztek. Ugyanis korábban a liftnélküli házak felső emeleteit meglehetősen rossz hatékonysággal tudták hasznosítani, nem szívesen vettek ki irodát a magasabb szinteken, ahová gyalog kellett felmenni. A toronyházak építésének nagy lökést adott tehát a liftek megjelenése: Elisha Otis volt a felvonó-evolúció első nagy alakja, aki 1852-57 között több találmányt is letett az asztalra. Egyik munkatársa, Baldwin pedig 1872-ben feltalálta a hidraulikus meghajtású liftet, 1902-ben már a 25 emeletesnél magasabb házakba is képesek voltak felvonót szerelni.

A felhőkarcoló-építkezések másik fő oka, hogy az acél ára jelentősen csökkent a 19. század végére, miközben a technológia fejlődött, így nehezebb szerkezetű épületeket is felhúzhattak. Míg 1850 körül a födémeket öntöttvas-gerendákkal erősítették meg, addig 1885-ben már acélgerendákat alkalmaztak. 1890 után pedig acélt használtak mind a függőleges, mind a vízszintes szerkezetek építéséhez. Chicagóban például 1885 és 1895 között közel 50 acélszerkezetes épületet kiviteleztek.

Az irodaházak evolúciója félelmetes sebességbe kapcsolt. Míg az 1870-es években Manhattan déli részén mindössze néhány irodaház érte el az öt emeletes magasságot, 1880-ban New York teljes területén még csak 6 épület volt magasabb 10 emeletnél, addig 1900-ban Dél-Manhattanben már 65 irodaház érte el a 60 méteres magasságot. 1908-ban már 538 épület volt 10 emeletnél magasabb.

Sorba dőltek meg a magassági rekordok: 1894-ben a Manhattan Life Insurance Buildinggel átlépték a bűvös 100 méteres magasságot, 1909-ben pedig a Met Life Building meghaladta a 200 méteres magasságot is. A híres-nevezetes Empire State Building 1931-re készült el, és az antennáig 443 métert számoltak, amellyel 1972-ig a világ legmagasabb felhőkarcolójának számított. 1974-ben a Chicagói Sears Tower lett a number one 527 méterrel. De a One World Trade Center is „csupán” 541 méter magas, amely a terrortámadásban összedőlt tornyok helyén nyílt meg 2013-ban.

Európa felhőkarcolói

Európában is épülnek jelentős felhőkarcolók, bár szerényebb léptékben. A hetvenes években lépték át az irodaházak a száz méteres magasságot, később pedig az új épületek megközelítették a 200 méteres magasságot is.

A párizsi La Défense negyed Manhattan-szerű körzet, amely 12 szektorra oszlik és több mint 400 hektárnyi területet foglal magában. Megközelítőleg 1500 cég mintegy 150 ezer munkavállalója dolgozik nap mint nap az üzletközpontban. Európában itt található a legtöbb 150 méternél magasabb felhőkarcoló. A negyedet irányító Etablissement Public d’Aménagement de la Défense (EPAD) 2005-ben egy jelentős programot jelentett be, amelynek az a lényege, hogy a nagy európai rivális városokkal szemben - mint London vagy Milánó - úgy próbálnak meg versenyképesek maradni, hogy a fenntarthatóságra és az életminőség javítására helyezik a hangsúlyt.

Külön meg kell említenünk az 59 emeletes, 210 méteres Tour Montparnasse-t, amelyet még 1973-ban építettek, és 2011-ig ez volt Párizs legmagasabb épülete, amikor átadták a Tour First irodaházat (231 méter). Az 56. emeleten működik egy étterem és egy kilátóterasz, ahonnan pazar látvány nyílik a városra.

London is jól ismert felhőkarcolóiról, ami nem is csoda, hiszen a Londoni City-ben a nemzetközi üzleti élet szereplői egyedülálló koncentrációban vannak jelen a kedvező jogi és szabályozási környezetnek is köszönhetően. London belvárosában székel Európa 500 legnagyobb társaságából több mint 100. Nagy-Britannia GDP-jének mintegy ötödét a brit főváros termeli meg. A Cityben több különleges felhőkarcoló is található. A 160 méter magas, Walkie-Talkie-nak becézett 20 Fenchurch Street-et 2009-ben kezdték el építeni. A Sajtreszelő névre „hallgató” Leadenhall Building pedig 225 méter magas. A 230 méter magas Heron Tower 2007-11 között épült, ma ez a City legmagasabb, és Nagy-London harmadik legmagasabb épülete. A The Gherkin, vagyis az Uborka becenevet birtokló 30 St Mary Axe 2001-2003 között épült, és 180 méter magas.

Az új negyed a Nyugat-India dokkok területén épült ki. Ez a partszakasz volt anno a világ egyik legforgalmasabb kikötője. Azonban a második világháború után a terület hanyatlásnak indult, 1980-ra a dokkokat is bezárták. 1988-ban nagyszabású fejlesztések kezdődtek a területen, hogy egy vadonatúj irodaparkot hozzanak létre. Jelenleg csaknem 100 ezer fő dolgozik a kereskedelmi ingatlanokban. Itt épült meg 2012-ben a One Canada Square, amely az Egyesült Királyság második legmagasabb épülete a maga 235 méteres magasságával.

Hongkong a legtipikusabb ázsiai gazdasági fellegvár, amely tele van felhőkarcolókkal. Ez persze nem csoda, hiszen nagyon kis területen, közel 1000 km2-en 7 millió ember él és dolgozik. A gyarmati korszak után 1997-ben visszacsatolták Kínához, ahol különleges igazgatású területként szerepel. A globális pénzügyi központban a csendes-óceáni térség vállalati központjainak jelentős hányada koncentrálódik. Számos üzleti negyedet alakítottak ki, a leghíresebb a központi negyed, ahol a kormányzati központ is található. Szinte megszámolni sem lehet a magas épületeket a területen, amely a gyarmati korszak óta a metropolisz szíve.

Míg a világ más üzleti központjai folyamatosan bővülnek, addig Hongkongban a helyhiány miatt immár tíz éve nem tud növekedni a központi üzleti negyed, és jelenleg tartósan 2 millió m2-nyi kereskedelmi területtel számolhatnak. A magas árak miatt a kisebb vállalkozások máshová települnek, az egyik feltörekvő körzet Kowloon. Itt Kowloon Westben található Hongkong legmagasabb épülete, a 484 méteres International Commerce Centre. A kivitelezési munkálatok 2010-ben fejeződtek be, és a felhőkarcoló tele van multinacionális pénzügyi cégekkel.

A város keleti és nyugati felén is új központok formálódnak, ahol már komoly infrastrukturális fejlesztésekkel alapozzák meg a jövőt, így Hongkong kereskedelmi ingatlanpiacát bővítik, miközben decentralizálják a kereskedelmi tevékenységet.

Budapesti toronyházak és a viták

A budapesti, illetve hazai építészek, valamint a közvélemény egy része polemizál azon, kellenek-e az ultramagas toronyházak Budapesten, amilyen például a MOL-székház lesz. A vita időnként föllángol, időnként leül, viszont úgy tűnik, a budapestieknek ezzel kapcsolatban mindenképp van véleménye.

Most azonban az UNESCO-nak is, mely jelentést adott ki, miszerint rémületes, hogy építési engedélyt kaphatott a Mol Campus, vagyis az olajtársaság 120 méter magasra tervezett székháza a tizenegyedik kerületben, és arra kéri a magyar felet, állítsa le a projektet. A UNESCO azért nem akármilyen szervezet, ez nyilván felkavarja majd a kedélyeket a megkritizált épületek körül. (Liget-projekt, Biodóm, az új Néprajzi Múzeum).

A toronyház maga 28 emeletes, 120 méter magas. A 120 méteren fekvő tetőszinten kap helyet majd a nyilvános tetőterasz. A látogatókat a terasz körül egy 23 méter magasra (a liftaknák tetejének szintjéig) emelt, oldalról zárt, üvegezett acélszerkezet védi majd a széltől - az esőtől azonban nem, mert a tér felülről nyitott lesz. A toronyházban főleg irodák lesznek majd, a lapos pódiumépületben pedig szolgáltatások is: fitneszterem, étterem, kantin erkéllyel, biciklitárolók, aula fogadócsarnokkal.

A pódiumrész ívelt geometriával és különmozgást kivédő dilatációval csatlakozik a toronyépülethez. A csatlakozásnál világviszonylatban is ritkaságnak számító, két irányban ívelt üvegelemek fedik az acélszerkezetet. Egy-egy ilyen 20 négyzetméteres, vastag, duplán ívelt üvegtábla súlya meghaladhatja a másfél tonnát is. Az épületet összesen 5500 darab üvegtábla borítja, amelyek átlagban 6 négyzetméteresek. Ebből ki lehet számolni, hogy a teljes üvegborítás megközelítőleg 33 000 négyzetméter.

A két épületben 21 lift van, plusz két úgynevezett tűzoltólift, amelyek nem állnak le tűz esetén sem. A liftek egyébként 18 km/óra sebességgel közlekednek a liftaknákban, ami azt jelenti, hogy a lift a földszintről fél perc alatt ér fel a tetőteraszra.

A sokak látóterébe betolakodott toronyház több fórumon is megmozgatta az emberek fantáziáját. Az egyik ilyen az Instagramon indított „KoMOLyan látszik” nevű oldal, ahol a látogatók által beküldött, a Mol-tornyot a város legkülönbözőbb pontjairól mutató képeket gyűjtik és publikálják.

Mint azt a készítők lapunknak elmondták, saját szórakoztatásukra hozták létre az oldalt, miután a torony a járvány alatt gombamód kinőtt a földből, és megunták, hogy csak egymásnak küldözgetik a képeket. Feltűnt, hogy egészen meglepő helyekről is látszik az épület, és nagyban átalakítja a városképet. Hamar önfenntartóvá vált az oldal, amire az indulásnál egyáltalán nem számítottak. A beérkező képek és a hozzájuk kapcsolódó üzenetek alapján nem mindig egyértelmű, hogy csodálatból vagy megrökönyödésből kapják a tartalmakat, de nem is szűrik ezek alapján, igyekeznek mindent kitenni.

Erő Zoltán, Budapest főépítésze lapunknak úgy fogalmazott: az, amitől féltünk, hogy idétlen lesz a Mol-torony elhelyezkedése, az már látszik: „a budai hegyek természetes sziluettjét inkább zavarja, mint gazdagítja”.

Maga az épület formája még nem kapott végleges értékelést, hiszen a kivitelezés során többször módosult a forma, hogy végül egyetlen lejtős tömeg legyen, ahol a belső terek nagyrészt összefüggenek, átláthatók. Az átrium tere magasan felnyúlik a toronyhoz simulva, a toronyban pedig háromszintenként magas galériával, télikerttel, lebegő lépcsővel összenyitott terek jönnek létre, ezáltal is segítve a különböző szinteken elhelyezkedő szervezeti egységek belső kommunikációját.

A Rákosrendezői fejlesztés és a jövő

A magyar állam 50,9 milliárd forintért értékesített 85 hektárnyi rákosrendezői területet a dubaji Eagle Hills cégnek egy új városnegyed fejlesztésére. A kormány rendelettel átadta a vevőkijelölési jogot a dubaji emírnek, így Budapest nem élhet elővásárlási jogával. Az állam 51 milliárd forintért értékesítette a Rákosrendező használaton kívüli területeit az Eagle Hills emirátusi cégcsoportnak, amely mintegy 2000 milliárd forintos fejlesztést tervez a helyszínre.

Mohamed Alabbar beruházó - aki egyébként a belgrádi „testvérprojekt” megálmodója is, és akinek neve már felmerült néhány pénzmosási botrány kapcsán - grandiózus felhőkarcolókat vizionál a területre. A kormányzaton belül láthatóan megoszlanak a vélemények a magyar Dubaj méretéről: míg a nemzetgazdasági tárca már 500 méteres felhőkarcolókat vizionál a Rákosrendezőre, az építési minisztérium ragaszkodna a jelenlegi törvényi szabályozáshoz, amely tiltja az ilyen magasságú építményeket.

A projekt megvalósulása alapjaiban változtatná meg nemcsak Budapest, de egész Közép-Európa városképét, hiszen jelenleg a régióban nincs ehhez fogható magasságú épület. Az 500 méteres torony terve jelentősen túlszárnyalná Budapest eddigi építészeti léptékeit. Összehasonlításképpen: több mint kétszerese lenne a város jelenlegi legmagasabb építményének, az MVM Észak-Budai Fűtőerőmű 216 méteres kéményének; majdnem hatszorosa a SOTE épületének, öt egymásra helyezett Bazilikánál is magasabb lenne, kb. nyolc Körszállót múlna felül.

Egy 500 méteres torony nemcsak fizikai magasságával, de szimbolikájával is új fejezetet nyithat Budapest történetében. Ahogy egykor a templomtornyok a hit erejét, a gyárkémények az iparosodást jelképezték, úgy válhat ez az új torony a XXI. századi Budapest emblematikus jelképévé.

Rákosrendezőből Rákos-Dubaj? – ezer milliárdokból kifényesített rozsdaövezet

A legmagasabb épület Magyarországon 65 méter magas lehet - ezt javasolja az építési törvényhez benyújtott módosító indítványában a kormány. Egy köztiszteletnek örvendő miniszter persze biztosan tudja, hogy a Bazilika és az Országház legmagasabb pontja egyaránt 96 méter. A Semmelweis Egyetem épülete meg 88, a kőbányai Szent László-templom 83, a Mátyás-templom 74, egy újpalotai toronyház 71, a rákospalotai főplébánia-templom meg hetven méterre emelkedik ki a földből.

A miniszter által bejelentett törvénymódosítás alapján nem épülhetett volna meg a Bazilika vagy az Országház, mit több, a száz méter magas esztergomi főszékesegyház - és számos más templom - sem. Csak tán nem attól fél a kormány, hogy valaki 65 méternél magasabb minaretet akar építeni? Ami bele is férne a tiltásba, hiszen egy efféle torony rendszeres munkavégzés helye lenne, mert a müezzin onnan szólítaná naponta többször imára a hívőket.

De mi lenne, ha a településekre bíznák, hogy a helyi építési szabályzat hol teszi lehetővé 65 méternél magasabb toronyházak építését? Például miért ne dönthetne a helyi önkormányzat arról, mire ad engedélyt bármilyen, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti építményre? Ami nagyvárosias környezetben ma felső határ híján akár az égig érhet.

A tapasztalat azt mutatja, hogy ha felsőbb szinten megszületik egy projekt melletti döntés, a jogi környezet könnyedén alakítható: lehet háborús veszélyhelyzetre hivatkozni egy helyi szabályozás felülírásához, vagy kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítani azt. Ennek szemléletes példája a józsefvárosi Pázmány Campus története.

A felhőkarcolók történetét különleges előfutárok jelzik: a XVI. századi jemeni Sibám város 500 toronyháza, melyek közül a legmagasabb 30 méteres volt, vagy Edinburgh XVII. századi, 11-14 emeletes épületei. Az igazi áttörést a XIX. század végi technológiai fejlődés hozta el New Yorkban és Chicagóban. Az acélvázszerkezetek megjelenése, a felvonók technológiai fejlődése és a hatékonyabb vízpumpák együttesen tették lehetővé az egyre magasabb épületek kivitelezését.

A XX. század első felében izgalmas versengés bontakozott ki. A Woolworth Building 1913-ban 241 méteres magasságával, majd a Chrysler Building 1930-ban 319,4 méterével döntött rekordot. A New York egyik jelképének is számító Empire State Building (381 m) 1931-es átadása után négy évtizedig őrizte világelsőségét. Az 1970-es évektől új korszak vette kezdetét: a World Trade Center ikertornyai (417 m), majd a chicagói Sears Tower (442,1 m) jelezték a verseny folytatódását.

A modern felhőkarcolók valódi „függőleges városokként” működnek: saját infrastruktúrával rendelkeznek és komplex műszaki megoldásokat igényelnek. A 2001-es terrortámadás után épült One World Trade Center különleges szimbolikus jelentőséggel bír. Az építkezés során érdekes történelmi leletre bukkantak: egy 18. századi hajóroncs.

Európában is épülnek jelentős felhőkarcolók, bár szerényebb léptékben. A londoni The Shard (309,7 m) 2012-es átadása jelzi, hogy a kontinens is bekapcsolódott ebbe az építészeti versenybe. A modern felhőkarcolók tervezésénél már nem kizárólag a magasság számít: a fenntarthatóság, a többfunkciós használat és az innovatív dizájn ugyanolyan fontos szemponttá vált.

A top 10 felhőkarcoló többfunkciós komplexumokként működik, egyesítve az üzleti, turisztikai és luxusszolgáltatásokat. Ezek az építészeti innováció és technológiai fejlődés szimbólumai. A dubai Burj Khalifa vezeti a sort 828 méteres magasságával, 2010 óta őrizve vezető pozícióját. A 2023-ban átadott Merdeka 118 egy 678,9 méter magas felhőkarcoló Kuala Lumpurban, amely 118 emeletével a világ második legmagasabb épülete. Nevét a közeli Merdeka Stadionról kapta, ahol a „merdeka” maláj nyelven függetlenséget jelent.

A 632 méteres Shanghai Tower 2023 óta már „csak” a harmadik helyen áll. A kínai metropolisz büszkesége 2,2 milliárd dollárból épült, és a világ leggyorsabb liftjeivel rendelkezik, amelyek 74 km/órás sebességgel közlekednek. A negyedik szaúd-arábiai Abraj Al-Bait óratorony 601 méteres magasságával több rekordot tart: ez a világ legmagasabb szállodája és legnagyobb toronyórája. A 599 méteres Ping An Finance Center a kínai Shenzenben az ötödik helyet foglalja el. A hatodik helyezett szöuli Lotte World Center 554,5 méteres magasságával büszkélkedhet.

A hetedik helyen álló, 546 méteres New York-i One World Trade Center az egyetlen nyugati képviselő a listán. Az eredetileg Freedom Tower néven ismert épület a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban elpusztult tornyok helyén épült. A kínai CTF Finance Center 530 méteres magasságával a nyolcadik helyet foglalja el, igaz csak megosztva. A guangzhoui torony 111 emeletén pénzügyi központ, irodák, konferenciatermek és hotel működik. A másik nyolcadik helyezett a Tianjin CTF Finance Center, ami szintén egy 530 méter magas felhőkarcoló Kína Tianjin városának Binhai kerületében. 2013 és 2019 között épült, 97 emeletével a világ legmagasabb, 100 szint alatti épülete.

A lista tizedik helyén a CITIC Tower (más néven China Zun) Peking legmagasabb felhőkarcolója áll 528 méteres magasságával. A 109 emeletes épület 2018-ban készült el, és 190 méterrel magasabb a város korábbi legmagasabb épületénél.

tags: #65 #meternel #magasabb #hazak #epitese