Népszínház utca 19: Lajta Béla modern remekműve a nyüzsgő Budapesten
A Népszínház utca Budapest egyik legérdekesebb utcája, és nemcsak a szociokulturális kaland, a multikulti és az egzotikus ételeket kínáló gasztrohelyek miatt, hanem mert ha végigsétálunk rajta a Blahától egészen a Teleki térig, akkor a legkülönfélébb építészeti elemeket fedezhetjük fel itt. A Népszínház utca arculatát máig meghatározzák a 20. század épültek, amelyek a szecessziós bérházaktól kezdve a modern építészet jegyeit viselő házakig terjednek.
A Víg utca és a Népszínház utca által határolt saroktelekre építendő ötemeletes bérház terveit, a Víg utca és a Népszínház utca sarkán álló ház nemcsak narancsszínével, de erődszerűségével és a modern építészetre jellemző lapos tetővel, illetve egyszerű formavilágával is felhívja magára a figyelmet. A Harsányi-ház egy, a Népszínház utca 19. szám alatt található lakóház a budapesti VIII. kerületben. A lakóépület a Víg utca és a Népszínház utca sarkán helyezkedik el.
A Harsányi testvérpár feleségeikkel közösen 1911. január végén vásárolta meg az ekkoriban nagyméretű szecessziós bérházakkal kiépülő Népszínház utca keskeny saroktelkét. A korábbi kisebb megbízások után ötemeletes bérházuk megtervezését is sógorukra, Lajta Bélára bízták. A Harsányi-ház első tervei 1911 januárjából származnak. A ház építészeti értékét mutatja, hogy a nemzetközi sajtó is cikkezett róla. Külön érdekesség, Lajta úgy tervezte hétemeletesre a házat, hogy a tervezés pillanatában még csak négy emeletet engedélyezett a városi szabályozás. Az, hogy mindezek ellenére engedélyezték az építkezést, több tényező együttállásának eredménye lehetett, melyben szerepet játszhatott, hogy a megrendelő Harsányi testvérek a város leggazdagabb és ezáltal legbefolyásosabb családjai között voltak, illetve az is, hogy az engedélyezés pillanatában már felülvizsgálatra szorult eme szabályozás és folyamatban volt az új előkészítése.
A Lajta Béla tervezte Népszínház utca 19. megjelenése a modern luxust tükrözi. Reflektál a megrendelők (Harsányi Ferenc és Harsányi Adolf) státuszára, akik a 20. század eleji Pest legtehetségesebb üzletemberei közé tartoztak. Lajta Béla épületei már több cikkünkben visszaköszöntek, szerintünk a 20. század legizgalmasabb építészei között van. Épületei a szecesszió, az art deco, a modern és a népművészet sajátos elegyei, melyeken olykor még a skandináv és a belga építészet jegyei is fellelhetők. A házon megfigyelhető a modernség, de ornamentikájában bőven megtaláljuk a szecesszió jegyeit is.
A homlokzat kialakítása szoros rokonságot mutat az Erzsébetvárosi Bank és a Lajta-üzletbérház épületének első tervváltozataival, a kőlap-burkolatú ívelt zárterkélyek és az ornamentikával elborított, lekerekített épületsarok közvetlenül is a Rákóczi úti épület pályaterveit előlegezik. A ház tömegképzésének karakteradó motívuma, a lekerekített épületsarkot két oldalról körülvevő zárterkély már e korai terveken is megjelenik. Egy 1911. júliusi dátumot viselő emeleti alaprajz már az épület mai elrendezését mutatja. A korábban tervezettnél sokkal tágasabb egykor Róth Miksa műhelyében készült színes betéteket is tartalmazó vas-üveg szerkezetű homlokfalának köszönhetően rendkívül világos lépcsőház immár végleges helyére, a Víg utcai szárny belső oldalára került.
A Harsányi testvérek háza 1912-re készült el, és a nemzetközi sajtó is cikkezett róla - bár jó pár évvel később. Bruno Taut német építész 1929-es, Die Neue Baukunst in Europa und Amerika című művében fotókat is közölt az épületről. Akár valahol Újlipótvárosban is állhatna ez a bérház, mert stílusjegyei alapján simán beillik a Bauhaus ihlette épületek sorába, holott jóval előbb felépült, mint ahogy a városban megjelent a modern építészet.
A ház a Budapest100 alatt szombaton és vasárnap is látogatható 10-17 óra között, a programfüzet szerint "az érdeklődők régi képek és tervrajzok segítségével idézhetik meg a ház múltját és kereshetik meg az idő lenyomatait."
Ennél a háznál nem az évek során esetlegesen elpusztult vagy elveszített ornamensek okozzák a hiányérzetet. Kilincsek és ajtók formája, indák és szívleveles díszek a korláton, az ajtók rácsain. Ehhez képest ez a ház is sokkal több törődést érdemelne és sokszor ez nem is pénz-, hanem odafigyelés kérdése, aztán meg persze összefogás-, majd ha ezek megvannak, ízlés kérdése is, és innen már vékony jégen táncolunk.
A séta során a Népszínház utca 19. belseje ugyanúgy elbűvölt, mint korábban. A történetéről és a benyomásaimról itt írtam, és ugyanitt lásd a külsőről készült és az archív fotókat az építéskori állapotáról.
A Miénk a ház szervez egy sétát a Népszínház utcába, "Díszlet és valóság" címmel. Ahogy egy másik posztban írtam már, most megerősítem, hogy ez lehetne a város egyik legmutatósabb utcája, én továbbra is sugárútnak látom, csak le kell porolni a kissé megkopott felszínt és benézni a kulisszák mögé, ahogy a séta mottója is sugallja.
A Népszínház utca 19. a budapesti építészet egyik kiemelkedő darabja, mely Lajta Béla zsenialitását és a korabeli luxust tükrözi.
tags: #nepszinhaz #utca #19 #tarsashaz