Nagylengyel: földbirtokok, történet és jelenkori értékek a 8983 nagylengyel kulterult hrsz 067 20 környékén
A Területek Törzskönyvét a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt) felhatalmazása alapján, és a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. Tájékoztatjuk, hogy a honlapon szereplő helyrajzi számok tájékoztató jellegűek, tekintettel arra, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban bekövetkező változások (pl. egy ingatlan megosztása) átvezetése nem jelenik meg azonnal és minden esetben nyilvántartási rendszerünkben. A honlapon szereplő ingatlan-adatokra ezért jogot vagy kötelezettséget alapítani nem lehet.
Az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országos és helyi jelentőségű védett természeti területek által érintett ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számokat a védetté nyilvánító jogszabályok tartalmazzák. A törvény erejénél fogva fennálló (ún. „ex lege”) országos jelentőségű védettséget élvező természeti területeknek - lápoknak és szikes tavaknak - minősülő ingatlanokról az érintett földrészletek tulajdoni lapjaira a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban feljegyzett tények (jogi jellegek) nyújtanak hiteles információkat.

A Lechner Tudásközpont által fejlesztett helyrajziszám-kereső alkalmazás segít egyszerűen és gyorsan kideríteni egy ingatlan helyrajzi számát. Az www.lechnerkozpont.hu/hrszkereso oldalon ingyenesen, bejelentkezés vagy ügyfélkapus azonosítás nélkül elérhető alkalmazás különösen hasznos lehet ingatlanvásárlás, hitelfelvétel vagy öröklési ügyintézés előtt, mivel sok esetben a cím önmagában nem elegendő az ingatlan egyértelmű azonosításhoz.
Helyrajzi számot keresni cím segítségével, vagy az adott ingatlant a térképen kikeresve lehet, a találatot az app külön is kiírja és a térképen is megjeleníti. A választható rétegek közül akár hagyományos térképen akár ortofotón böngészjük az országot, belenagyítva a kiválasztott területbe láthatóvá válnak a telekhatárok, rajtuk a helyrajzi számmal és az épületfedvényekkel. A helyrajzi szám egyedileg azonosítja az ingatlant a nyilvántartásban. Minden településen belül egyedi, ezért a helyrajzi szám megadásakor a település nevét is meg kell adni. Az ingatlan helyrajzi száma lehet belterületi, külterületi vagy zártkerti.
Nagylengyel rövid története
Ha egy ingatlant felosztanak, a helyrajzi szám alátörést kap (pl. Nagylengyel község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. Nagylengyel Zalaegerszegtől délnyugatra, a Göcsej kapujában terül el. A településen végighúzódik a Zalaegerszegtől Gellénházán és Petrikeresztúron át Nováig vezető 7401-es út, amelyből itt ágazik ki a 7407-es út Babosdöbréte-Rám és Teskánd felé. Megközelíthető még a község Zalaegerszeg-Bazita/Alsóerdő felől is.
A 18. században a rósászeghi Rósás és Grebenár, mileji Salamon, és az ákosházi Sárkány nemesi családok voltak földbirtokosok a településen. Ákosházi Sárkány Gábor, nagylengyeli birtokos, szolgabíró és szenterzsébeti Terjék Júlia fia, ákosházi Sárkány Ignác (1729-1772), nagylengyeli birtokos volt; Sárkány Ignác feleségül vette a sidi Sidy család sarját, sidi Sidy Erzsébet kisasszonyt, akinek a szülei Sidy Pál (fl. 1707-1744), kapornaki főszolgabíró és galánthai Bessenyey Erzsébet voltak.
A reformkor táján a településen lakott a tubolyszeghi Tuboly családnak egy ága, ahol maga tubolyszeghi Tuboly László (1756-1828), jogász, főszolgabíró, táblabíró, költő, nagylengyeli földbirtokos, szabadkőműves, nyelvújító elhunyt. Az ő gyermeke boldogfai Farkas Erzsébetől, tubolyszegi Tuboly Mihály (1798-1872), szintén fontos közigazgatási és politikai pályát futott be: Zala vármegye főjegyzője, táblabíró, földbirtokos volt, és élénken vett részt az 1848-as szabadságharcban.
A nemesi származású pálfiszegi Pálffy család sarja, pálfiszeghi Pálffy Elek (1840-1898), szerepelt az 1845-ös nemesi összeírásban mint földbirtokos, azonban a kiskoltai Koltay Karolinával (1848-1873) való házassága után Pölöskefőre költözött. Később, strauszenberghi Strausz Ferenc (1829-1880), és testvére, strauszenberghi Strausz Sándor (1831-1922) ideköltözött miután földbirtokot megvásárolt, amely egykor az ákosházi Sárkány családé volt.
Az utolsó zalai ákosházi Sárkány család tagja ákosházi Sárkány Borbála (1764-1821) úrnő, akinek a szülei ákosházi Sárkány Ignác (1729-1772) és Sidy Erzsébet voltak. Sárkány Borbálát feleségül vette nemes Dvornikovics Kristóf (1754-1801), Zala vármegye főadószedője, földbirtokos; a nagylengyeli birtokot Dvornikovics Kristóf és Sárkány Borbála fia nemes Dvornikovics Mihály (1792-1838), aki ott lakott nejével lovászi és szentmargitai Sümeghy Borbála (1797-1834) asszony, Sümeghy József királyi tanácsos, zalai alispán és lovászi Jagasics Julianna lányával.
A strauszenberghi Strausz család az egyik legtekintélyesebb földbirtokos nemesi család lett a településen a Sárkány-Dvornikovics féle földbirtok vásárlás után. Ferenc fia Strauszenberghi Strausz Antal (1872-1935) veszprémi kannonok apácai zárdát alapított a földbirtokán, fivérével, Strausz Flórián (1863-1952) pápai prélátussal. Egyedül strauszenberghi Strausz Sándor (1831-1922), Zala vármegye bizottsági tag, zalai esküdt, körjegyző, a „Zalamegyei Gazdasági Egyesület” tagja, a zalamegyei gazdakör tagja, nagylengyeli birtokos, vitte tovább a családot; feleségül vette a tekintélyes nemesi boldogfai Farkas családból való boldogfai Farkas Krisztina (1837-1883) kisasszonyt, boldogfai Farkas Ferenc (1779-1844) táblabíró, zalaboldogfai földbirtokos és Joó Borbála (1811-1881) asszony lányát. Strausz Sándor, aki élénken foglalkozott a vármegye gazdasági életével, a „Nagylengyel vidéki hitelszövetkezet” vezérigazgatója is volt.
Strausz Sándor és Farkas Krisztina egyik lánya, Strausz Borbála (1861-1952), udvardi és básthi Udvardy Vince (1854-1922) felesége lett, ők voltak dr. Udvardy Jenő ügyvéd, királyi tanácsos szülei; a másik leánya, Strausz Erzsébet (1859-1930), akinek a férje, Parragh Gyula (1851-1928), balatonkenesei postamester, földbirtokos; három fiúgyermeke volt: Strausz Farkas (1863-1946), MÁV főellenőr, nagylengyeli birtokos, nőtlen, Strausz Rafael (1865-1895), császári és királyi huszár főhadnagy, megyebizottsági tag, földbirtokos, nőtlen, és dr. Strausz Sándor Domonkos (1867-1932), királyi itélő táblai bíró, földbirtokos, aki feleségül vette a saját unokahúgát, Parragh Rafaellát (1884-1947). Az ő gyermekük dr. strauszenbergi Strausz Ferenc (1911-1949) alsolenvai főszolgabíró volt. Strausz Ferenc és Parragh Raffaela egy másik fia, dr. Sólyi Antal (született: strauszenberghi Strausz Antal) (1913-1945), neves magyar matematikus volt.
Nagylengyelben az 1950-es években intenzív kőolajtermelés kezdődött, ami már kevésbé aktívan, de máig tart. A faluban 1958-ban már földgázzal fűtöttek. A zalai megyeszékhely közelsége miatt az utóbbi években jelentős fejlődés kezdődött. A faluház udvarán fajátékokból játszótér, sportöltöző és sportpálya található. A faluházban könyvtár van. Nyugdíjas klub, színjátszókör, főzőcske klub tevékenykedik. Teleház működik. A településen kerékpárutat is kialakítottak. Elkészült a csatornahálózat. 2007-ben megújult a templom. A község használaton kívüli plébániaépülete a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Kríziskamra 2010 programjának köszönhetően kapott új funkciót.
Népesség és vallási- nemzetiségi összetétel
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,1%, német 1,27%, ukrán 0,8%, román 0,63%. 2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Szent Domonkos római katolikus templom (XVIII. század). A sárga alapszínű sárkány az egykoron itt élt Sárkány főnemesi család címeréből került át a falu címerébe. A Sárkány család fontos szerepet töltött be egykoron a falu életében. Sárkány Gábor 1787-ben emeltette a falu templomát. Maradványai a templom kriptájában nyugszanak. A címer másik címerállata az égő fáklyát tartó kutya Szent Domonkos jelképe, akinek a tiszteletére szentelték fel a nagylengyeli templomot.
Helyi térség és kapcsolódó útvonalak
- 7401-es út Nagylengyel község közti szakasza, amelyből 7407-es út ágazik Babosdöbréte-Rám és Teskánd felé.
- Megközelítés Zalaegerszeg-Bazita/Alsóerdő felől is lehetséges.
- Közelben található Göcsej kapuja és a Zalai-dombság természeti értékei.
Kulturális és közösségi élet
- Faluház: könyvtár, teleház, nyugdíjas klub, színjátszó kör, főzőcske klub.
- Településen játszótér és sportpálya a faluház udvarán, valamint kerékpárút.
1950-es évektől kezdve a területen jelentős kőolajtermelés zajlott, amely máig jelen van kisebb mértékben. A tibolyszegi és ákosházi örökség nyomai, a Sárkány-Dvornikovics család története fontos része a helyi identitásnak.
tags: #8983 #nagylengyel #kulterult #hrsz #067 #20
