Goffman a homlokzat az én vetített része: színházias identitások és építészeti homlokzatok összefonódása
A különböző homlokzattípusok, mint a kőburkolat, a fa- vagy üveghomlokzatok, különböző stílusokat és technikai megoldásokat kínálnak. Egy jól megválasztott homlokzat hozzájárul az épület karakteréhez, valamint jelentős szerepet játszik a fenntarthatóságban is. A homlokzat a ház külső eleme, amely nagyban befolyásolja annak általános megjelenését. Védi az épületet a kedvezőtlen időjárási hatásoktól, például a hőmérséklet-változásoktól, az erős széltől, hótól, esőtől, jégesőtől. Ennél a homlokzatnál a hőszigetelést, amely általában hungarocell, közvetlenül a külső falra ragasztják, majd speciális dübelekkel rögzítik. Ezután a homlokzat felületének megerősítésére egy védőhálót tesznek. Következik a glettelés, majd a simítás, végül az esztétikai rész - a homlokzat festése.
Hungarocell helyett kőzetgyapot is alkalmazható, amely kedvezőbb tulajdonságai miatt jobb megoldást jelent. Elsősorban páraáteresztő, ezért lehetővé teszi a falak lélegzését, emellett hatékonyabb hangszigetelést biztosít, mivel a kőzetgyapot sűrű szerkezete elnyeli a zajt. Nehezen elérhető helyekre is megfelelő, vagyis ott, ahol a hungarocell nem alkalmas. A hungarocell szigeteléssel ellátott homlokzatok olcsóbbak és gyorsabb munkavégzést tesznek lehetővé. Amennyiben ásványgyapotot használna hőszigetelő anyagként, a homlokzati rendszer ára körülbelül 40%-kal emelkedik. Ezek a homlokzati hőszigetelő rendszerek javítják az épület energiahatékonyságát, és így csökkentik a fűtési és légkondicionálási költségeket.
Kevésbé népszerű, viszont rendkívül energiahatékony megoldást jelentenek az átszellőztetett homlokzatok, amelyeknél a fűtéshez és hűtéshez szükséges energiamegtakarítás körülbelül 30%. A kulcs a 2-5 centiméter vastagságú légrés, amely az épület fala és a külső homlokzatburkolat között található. Akadálytalan légáramlást biztosít, ily módon a nedvesség hatékonyan eltávolítható, megakadályozva a penész kialakulását. Nyár folyamán a légréteg megőrzi a hőt, így az nem jut be az épület belsejébe, ezáltal pedig csökken a légkondicionálás szükségessége. Télen viszont hozzájárul az épület hőszigeteléséhez. A kontakt homlokzati rendszerrel ellentétben, az átszellőztetett homlokzatoknál a szigetelőréteget nem közvetlenül a külső falakra, hanem egy mechanikusan rögzített tartóvázra, azaz alépítményre teszik. Ezután következik a páraáteresztő-vízátnemeresztő fólia, amellyel megakadályozzák a nedvesség bejutását a szigetelőrétegbe, egyúttal biztosítják a vízgőz áramlását a beltérből a légrétegbe. Itt van egy szellőzőnyílásokkal ellátott légréteg is. A szellőzőnyílások a levegő ki- és beáramlására szolgálnak, általában a homlokzat tetején és alján találhatók. Bármelyik homlokzattípust is választja, fontos, hogy megfelelően - homlokzatépítő szakember által - legyen kivitelezve.
Üveghomlokzatokkal általában modern épületeknél, többnyire üzletközpontokban találkozhatunk. Ez egy önhordó, teljesen üvegezett homlokzati konstrukció. Az üveghomlokzatban az üvegtáblákat elválasztó alumínium profilok láthatóak (folytonos üveghomlokzat) vagy kívülről láthatatlanok (szerkezeti üveghomlokzat) lehetnek. Az alumínium profilok már minimális szélességben is láthatóak lehetnek az elemek szélei mentén, akkor félszerkezetes üveghomlokzatról beszélünk. Átszellőztetett üveghomlokzatok is léteznek, amelyeknél a két üvegréteg között légrés van. Ezek dupla üveghomlokzatok. A fa homlokzatok, általában hegyvidéken láthatók, profilozott gyalult deszkákból készülnek és az átszellőztetett homlokzatok közé tartoznak.
A homlokzat színének kiválasztásánál javasoljuk, hogy ne csak az aktuális trendeket kövesse, érdemes figyelembe venni a tető, a külső nyílászárók, a kerítések színét is. Reggel van. Csörög a mobilunk. Kénytelen-kelletlen kinyomjuk az ébresztőt, s révetegen feltápászkodunk ágyunkból. Kissé álomittasan ugyan, de készülődni kezdünk. Kávét/teát iszunk, fogat mosunk, ruhát öltünk, frizurát csinálunk és persze beparfümözzük magunkat. Amint aztán elvégeztük az utolsó simításokat, s végre az ajtón is kitettük a lábunkat, rögtön jön az utasítás: „Fények! Kamera! Felvétel!” S belekezdünk életünk soha véget nem érő szerepjátékába. „Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár” - írja William Shakespeare Ahogy tetszik című komédiájában. A legendás drámaíró talán tudatosan, talán tudattalanul, de mindenképp mesterien fogalmazta meg az emberiség társas-társadalmi együttélésének egyik alapjelenségét. Nevezetesen azt, hogy mindennapi szerepeink kialakítása, fenntartása és eljátszása lényegében szociális együttműködésünk motorolaja, amely ugyanakkor egész kultúránk gépezetét is működteti.
De vajon említhető-e egy oldalon a hétköznapok és a színházak embereinek szerepalakítása? Valóban olyan mesterkélt színészek lennénk, akárcsak Hollywood csillagai? Álarcok vagy ál arcok? Ismeretes, hogy az ókori görög és latin színészek minden egyes fellépésük alkalmával maszkok mögé rejtették arcukat annak érdekében, hogy az általuk eljátszott személyiségek külső és belső vonásai markánsan kiemelkedjenek, s így még messziről is jól látszódjanak. Ezt Jung is hangsúlyozta, aki szerint három esszenciális összetevő létezik: ego, árnyék és perszóna. A perszóna pedig egyfajta kölcsönös kompromisszum az egyéniségünk és a társadalmunk között, amelyet mindig többed magunk társaságában öltünk magunkra. Ha következetesen be tudtunk tölteni egy adott szerepet, azáltal nemcsak elvárásoknak felelünk meg, de mások is érteni fogják, mit lehet és mit nem számon kérni rajtunk. A történet tehát a szerepeink dinamikájáról szól: a szerepek váltakoznak az idő és a tér függvényében, és ez egészséges keretben tartja szociális életünket.
Goffman 1959-es dramaturgiai modellje szerint az emberek társas viselkedése analóg a színházban zajló előadásokkal: minden helyzetben szerepeket alakítunk, legyen az park, tanóra, iroda vagy az utcai deszkák. A homlokzatok fogalma ehhez a modellhez illeszkedik: a homlokzat nagyrészt az én nyilvánossá tett képe, amit pozitívan elismert tulajdonságaink alkotnak. Ezek az arculatok a ruházat, a parfüm, a frizura, a telefon, a táska, a beszédmód, a szókincs, a testtartás és a lakás vagy iroda megjelenítését is befolyásolják. Naponta többször váltunk közöttük, mintha a művészek maszkokat cserélnének: hazatérve például letehetjük az egyenruhát, lazább testtartásra és hangra váltunk. A dramaturgiai modell rávilágít arra is, mi történik, ha egy szerep kudarcba fullad: a homlokzat összeomlása zavarba hozza a környezetet és bennünk is félelmet kelthet. Ilyenkor a közös erőfeszítés révén a társas játék folytatódik, a hibát semmissé téve, mintha semmi sem történt volna.
Modern társadalmunk alapvetése egy láthatatlan szerepkultúra, amelyben szinte észrevétlenül lépünk a színpadra és a díszletek mögé. Megkérdőjelezhető-e ez a végtelen szemfényvesztés? Előnye, hogy normák és szabályok képződnek, és az együttműködés lehetővé teszi közös célok elérését. Ugyanakkor fontos, hogy ne engedjük, hogy szerepeink teljes mértékben meghatározzanak bennünket: dönthetünk arról, hogyan formáljuk meg aktuális karakterünket, és hogyan ne hagyjuk, hogy a szerepek felülírják személyiségünket.
Hogyan néz ki a valóságban a homlokzat? Hány homlokzata van egy épületnek, és mi határozza meg megjelenését? A válaszokat pedagógia és esztétika összefonódása adja: a homlokzat tükrözi az épület belső rendeltetését, és az arányok, a tagoltság, a felületek, az anyaghasználat és a színek összessége formálja.Az arányosságot az aranymetszés nyújthatja útmutatóul, de a modern világban a toronyházas vagy parametrikus építészet sajátosságai más mércét követnek. A homlokzat mozgatható és ritmust adó elemei a fal, az ablakok, a fedélszekrények, az erkélyek, a lépcsők és a tető részei. Anyagok és színek kiválasztása során mindig figyelembe kell venni a helyi előírásokat és a környezetbe illeszkedést. A két-három domináns anyag elégséges lehet, míg a színek kiválasztásánál törekedni kell a harmonizálásra a tetővel, nyílászárókkal és lábazattal. A hő- és fényvisszaverő képesség, például HVB érték, fontos a nyári hőmérséklet kezelésében. A vakolatok, a faragott vagy csiszolt kő, a tégla és az üveg különböző textúrái lehetővé teszik az építészeti gondolatok kifejezését. A vékonyvakolat és a hagyományos vakolat közötti választáskor tartsuk szem előtt, hogy az állványzatot mihamarabb el kell bontani a kivitelezéskor.
A díszítő tagozatok története az építészet korai időibe nyúlik, amikor a sásból, nádast és fából készült elemek a terhelés hatására alakultak ki. Később az oszlopok tetejére került az abakusz, a modulrendszer pedig az oszlop átmérőjének felét vette alapul. A modern építészetben azonban a tömeg nem megduplázott lokalizációkban jut kifejezésre: oszlopok, gerendák és boltívek rejtve maradnak, helyüket a nagy üvegfelületek, függönyfalak és a folyékony, hullámzó formák veszik át. A technológia fejlődése lehetővé teszi az egyre bonyolultabb, parametrikus formákat. A jövő felé tekintve pedig tervezik a még magasabb felhőkarcolókat és a 3D nyomtatott házakat is, bár ezek még részben kísérleti stádiumban vannak.
tags: #a #homlokzat #az #en #vetitett #resze