A nemzet fennmaradásához kimagasló egyéni teljesítmények szükségesek

Rétvári Bence úgy fogalmazott: a kimagasló teljesítményt nyújtó emberek tették vonzóvá a magyarrá válást az elmúlt több mint ezer évben.

A kormánypárti politikus szerint azért is kiemelten fontos díjazni és példaként állítani a kitartó teljesítményt, mert ma már nem divatos az ilyen fajta hosszú elköteleződés, a fiataloknak pedig sokszor vonzóbb a pillanatnyi haszonszerzésre törekvő „celebség” és „influenszerség”.

A magyar gasztronómia területén végzett eredményes szakmai és oktatói munkája, számos nemzetközi és hazai versenyen elért sikerei elismeréseként.

A fanfár a szakácsokért (is) szólt!

A rendszerváltozás óta eltelt időszak jelentős változásokat hozott mind Magyarország, mind környezete helyzetében. Ez szükségessé teszi az akkor megfogalmazott hármas - integrációs, szomszédkapcsolati és nemzetpolitikai - prioritásrendszer újragondolását, kiegészítését.

Az Európai Unióhoz (EU) és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozással Magyarország tartósan beilleszkedett az azonos értékrendet valló országok közösségébe. A döntés tudatos értékválasztást tükröz, és nagyobb felelősségvállalást jelent az ország tágabb környezetéért. Szavatolja az ország biztonságát, és javítja a nemzeti érdekek érvényesítésének lehetőségeit. A tagság révén Magyarország partnereivel, szövetségeseivel együtt válaszolhat meg számos, az országot közvetve vagy közvetlenül érintő kihívást.

Az Európai Unió a magyar politika és cselekvés legfontosabb külkapcsolati kerete. Eszközt és anyagi támogatást kínál a gazdasági és társadalmi modernizációhoz, a felzárkózáshoz, a magyar érdekek megjelenítéséhez a világban. Magyarország tagsága révén politika-alakító szerephez jut, miközben mozgásterét befolyásolja, hogy mennyire lesz képes a közös erőfeszítések támogatásával hozzájárulni a szervezet további erősödéséhez, globális alkalmazkodásának sikeréhez. Az ország érdeke és felelőssége, hogy aktívan befolyásolja az unió működését és jövőjét meghatározó közös döntéseket, az integráció fejlődésének irányát.

Magyarország kapcsolatai alapvetően rendezettek a szomszéd országokkal, amelyek többnyire maguk is a NATO, illetve az EU tagjai. A határon túli magyar közösségek többsége az európai integráció és értékrend határain belülre került, és az egyelőre kívül maradtak helyzete is kiszámíthatóbbá vált. A szomszédsági együttműködés fejlesztése, a szomszéd országokban élő magyarok támogatása folyamatos feladat, olyan tevékenység, amely egyben erősíti Magyarország és a szomszéd országok, s ezzel a magyarság gazdasági-társadalmi versenyképességét.

A szomszédság- és nemzetpolitikai célokat a magyar külpolitika csak egymással összehangolva valósíthatja meg sikeresen. A szomszédsági kapcsolatok fejlesztése, a magyar közösségek identitásőrzése, jogérvényesítése, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése, jóléte, a nemzet határokon átívelő integrációja egymásra épülő és egymást feltételező folyamatok. Magyarország a területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának támogatásával, a kisebbségi önkormányzati rendszer fejlesztésével erősítheti a térségbeli kisebbségvédelmi törekvéseket. Az uniós tagság könnyíti az együttműködést, szabad kapcsolattartást a kisebbségi magyar közösségekkel, csakúgy, mint a nyugat-európai és tengerentúli magyar diaszpórával.

Erőteljesen változott Magyarország, a magyarok helye a világban, és változott maga a világ is. A világot behálózó kapcsolatrendszer, a globalizáció számtalan lehetőséget kínál egy felkészült nemzetnek önmaga kiteljesítésére. Ugyanakkor számolnia kell a kockázatokkal: küzdeni a környezetromlás és az éghajlatváltozás, a világméretű járványok, a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, az illegális migráció, a nemzetközi bűnözés ellen, felszámolni, vagy legalább érdemben enyhíteni a szegénységet, mérsékelni a kiáltó egyenlőtlenségeket.

A globális világban a hazai körülményeket is nagyrészt külső hatások, nemzetközi folyamatok alakítják. Kinek-kinek a jövője függ attól, hogy helyes következtetésekre jut-e a világról és benne saját helyéről, lehetőségeiről. A külpolitika, a külkapcsolatokra vonatkozó döntések hozzájárulnak az ország, a nemzet biztonsága, gyarapodása feltételeinek biztosításához, szolgálják a nemzeti érzést a világpolgár nyitottságával ötvöző, korszerű magyar azonosságtudat erősítését. Segíteniük kell a válaszadást a globalizáció megkerülhetetlen kihívásaira, a társadalmi-gazdasági modernizációs kényszerekre. Hozzá kell járulniuk az ország versenyképességének erősítéséhez, kiaknázva az integrációból és általában a nemzetközi kapcsolatrendszerből adódó lehetőségeket.

Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít az emberi jogoknak és kitüntetetten a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak, az ezeket szolgáló intézményi megoldások és jogi biztosítékok fejlesztésének és alkalmazásának. Mindez hozzájárul a feszültségek és konfliktusok enyhítéséhez, következményeik kezeléséhez, a demokrácia és a társadalmi stabilitás erősítéséhez.

A 2020-ig szóló külkapcsolati stratégia felöleli a kormányzati cselekvés összességét, érinti a nem-kormányzati szféra, így az önkormányzatok és a civil szervezetek tevékenységét, meghatározza Magyarország nemzetközi cselekvésének alapvető elveit, céljait és eszközeit. Épít a nemzeti és ágazati stratégiákra, integrálja az Európa-politikai stratégiát, keretet és irányt ad a Kormány, a tárcák külkapcsolatait érintő stratégiáknak, koncepcióknak és tevékenységeknek. Célja a külkapcsolatok előmozdítása - minél szélesebb politikai, szakmai és társadalmi egyetértés segítségével.

Magyarország Értékrendje, a Magyar Külpolitika Alapjai

Magyar Köztársaság külkapcsolati cselekvésének megalapozásában biztos iránytűt jelentenek az uniós partnerekkel és a NATO-szövetségesekkel közösen vallott értékek, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete éppúgy, mint a vállalkozás szabadsága, vagy a kulturális, vallási és etnikai sokszínűség védelme. Magyarország célja, hogy előmozdítsa a békét, a biztonságot, a stabilitást, az állampolgárok jólétét, a gazdasági fejlődést és a demokrácia értékeinek érvényesülését.

A modern Magyarország három pillére a parlamentáris demokrácia, a szociális piacgazdaság, valamint az európai integráció és az atlanti együttműködés. Cselekvésének vezérfonala a verseny és szolidaritás, a szabadság és felelősség együttese. Ezt szolgálja az aktív, kiszámítható, a realitásokra építő, uniós partnereivel, atlanti szövetségeseivel szorosan együttműködő magyar külpolitika. A partnerei által megbecsült Magyarország és magyarság ismérve, hogy gazdag hagyományait nagy tudással, színvonalas szakmai ismeretekkel, nyitott, az új befogadására képes, együttműködő kultúrával ötvözi. A magyar külpolitika így erősítheti a nemzet összetartozását, így mélyítheti a térségbeli együttműködést, a regionális és európai integrációt, így lehet részese a gyors és hatékony reagálásnak a globalizáció kihívásaira.

A Nemzetközi Környezet Alakulása

A Globalizáció - Esély és Kihívás

A világ páratlan, az élet minden területét szinte egyidejűleg érintő átalakulás korszakába lépett. Soha nem tapasztalt együttműködés és kölcsönös függőség alakult ki az államok, régiók között. Ez alapvetően pozitívan hat a világ fejlődésére, elkerülhetetlenné teszi a technológiai, gazdasági és társadalmi fejlődés vívmányainak megosztását, csökkenti a politikai határok jelentőségét, segíti a szomszédos térségek természetes integrációját, kitágítja a kulturális teret. Új piacok nyílnak meg, új, korszerű technológiák válnak hozzáférhetővé. Az erőteljes nemzetközi tőkeáramlás új fejlesztési lehetőségeket teremt.

A kultúrák, gazdaságok és társadalmak erős közvetlen hatást gyakorolnak egymásra. A globalizáció egyfelől összeköt, értékeket és magatartási modelleket közvetít, másfelől el is választ, hiszen civilizációs törésvonalakat tudatosít. Mindez az identitás elvesztésétől, a történelmi gyökerek elvágásától való félelemmel jár.

Az új kihívások - ideértve a természeti erőforrások gyorsuló fogyasztását és a globális környezeti kockázatok erősödését - többnyire csak átfogó, multilaterális keretekben kezelhetőek. Felértékelődik a közös szabályozás, az európai integráció jelentősége, szükség van a NATO szerepvállalására, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának elmélyítésére és az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli hatékony együttműködésre. A nemzetközi kapcsolatokra az államokkal vetekedő hatást gyakorló nem-állami szereplők megjelenése, illetve megerősödése megkívánja a nemzetállamok kizárólagosságára épülő eszközök továbbfejlesztését és a nemzetközi szervezetek reformját.

Az egyes országok biztonsága szorosan összefügg sok más, nem csupán közeli országéval. Az eddigieknél sokkal rugalmasabb alkalmazkodást megkövetelő, kevésbé kiszámítható helyzetekre kell felkészülni. A biztonság átfogó kategória, a katonai mellett figyelembe kell venni politikai, emberi és kisebbségi jogi, gazdasági, információs és technológiai, környezeti, valamint egészségügyi vetületeit is. A szociális biztonság alapkérdése a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, a társadalmi kirekesztés csökkentése, a szegénység enyhítése, a kirívó jövedelemkülönbségek mérséklése. A kihívások egy időben, egymást erősítve jelenhetnek meg. Az ország biztonsága nem választható el állampolgárainak biztonságérzetétől sem.

Bár nem azonos módon és mértékben, de a nemzetközi közösség egészét érintik a globális biztonsági kihívások. Ilyenek a gazdasági-társadalmi feszültségek, a szélsőséges ideológiák, az etnikai kirekesztés, a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése, a természeti és ember okozta katasztrófák, a közegészségügyi-járványügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatok, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem, a nemzetközi szervezett bűnözés, és különösen ezek kombinációja. Hatásukat tovább erősíthetik az egyes államok működésének gyengeségéből fakadó kockázatok.

A hagyományos fenyegetések egyes régiókban jelentős veszélyt jelentenek, máshol mérséklődtek. Európa - így Magyarország - és Észak-Amerika hagyományos katonai veszélyeztetettsége rövid és középtávon alacsony. Reagálni kell azonban a világ más részein jelentkező fenyegetésekre, az adott régió államait és közvetve az egész euroatlanti térséget is érintő, hagyományos konfliktusokra.

Az emberi civilizáció jövője a környezet terhelésének csökkentésétől, a természeti erőforrások fenntartható használatától függ. A világnak a legszélesebb összefogással kell a felgyorsult éghajlatváltozást és veszélyes hatásait kezelni, a vízellátási nehézségekkel és az árvizek okozta katasztrófákkal megküzdeni, a környezetpusztulást és a biológiai sokféleség csökkenését megállítani.

A növekedéshez a termelés, tehát a nyersanyagok és a technológia biztonsága mellett elengedhetetlen a kereskedelmi kapcsolatok, tehát a piac biztonsága. Komoly kihívás az energiaszükséglet kielégítése, mert a meg nem újuló energiaforrások előfordulása egyenlőtlen, ráadásul a lelőhelyek és szállítási útvonalak jelentős része instabil régiókban és államokban található, ami növeli az erőforrásokat igénylő fejlett világ kiszolgáltatottságát.

A globális biztonsági kihívások tömeges migrációs áramlatokat indíthatnak el. A nemzetközi migrációs folyamatok mindenképpen egyre meghatározóbb tényezőként jelentkeznek a világban. Fontos szerepet játszanak az európai tudásalapú gazdaság megerősítésében, esetenként a munkaerőhiány mérséklésében, ugyanakkor feszültséget keltenek a munkaerőpiacokon, a szociális ellátó rendszerekben, felvetik a különböző migráns csoportok társadalmi integrációjának kérdését. A népességmozgást azonban nem lehet megállítani, így a migrációs politika célja a jelenség megfelelő kezelése kell, hogy legyen.

A töretlen világgazdasági növekedés hajtóereje a mind hatékonyabbá váló gazdaságpolitika, a kereskedelmi liberalizáció és a műszaki fejlődés. A kereskedelem és a közvetlen külföldi beruházások gyors bővülése különösen felértékeli Ázsia rendkívül dinamikusan fejlődő országait. A térség a világgazdaság egyik, erősödő pólusaként egyre nagyobb hatást gyakorol a természeti erőforrások felhasználására és a nemzetközi pénzügyi folyamatokra.

A világkereskedelem továbbra is jóval gyorsabban nő, mint a termelés: fokozódik a gazdaság nyitottsága és a kölcsönös függőség. Nagyméretű egyensúlyhiányok léphetnek fel, amelyeknek a kezelése nemzetközi együttműködést igényel, ezen belül a nemzetközi pénzügyi rendszer továbbfejlesztését és megerősítését.

A közvetlen külföldi beruházások nagy része továbbra is a fejlett világban valósul meg. Fennmarad, sőt tovább nőhet az Egyesült Államok termelékenységi-versenyképességi és kutatási-technológiai előnye más országokkal és régiókkal szemben. Ugyanakkor új, többnyire ázsiai országok jelennek meg technológia-exportőrként. Erősödik a vállalatok és vállalati együttműködések, valamint a pénzügyi szolgáltatások nemzetgazdasági kötődésektől független önmozgása. Átalakulóban van az állam szerepe: az egyszerű szociális-újraelosztó funkció mellett teret nyernek a fejlesztési feladatok.

A világ mezőgazdasága dinamikusan fejlődik, és a vizsgált időszak végéig várhatóan biztosítani tudja az akkorra hét és fél milliárdos népesség ellátását. Az egyes régiókban ma sem elegendő élelmiszer ugyanakkor egyre inkább stratégiai terméknek számít, és 2020-ig az agrártermékek keresletének további ugrásszerű növekedése várható.

A világméretekben tapasztalható kereskedelmi, fizetési egyensúlyhiány hektikus folyamatokat indíthat el, növelve a csökkenő megtakarítások miatt amúgy is emelkedő kamatokat, ami rendkívül kedvezőtlenül érintené az adós országokat. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tárgyalásainak elhúzódása vagy zátonyra futása a globális liberalizáció helyett a regionális vagy kétoldalú megoldásokat siettetheti, illetve a protekcionista elemek erősödésével járhat.

Feszültség forrása az egyenlőtlen fejlődés, egyes térségek, így Afrika elmaradása, a közepes képzettséget igénylő munkahelyek kitelepülése a fejlett országokból, a munkanélküliség és a jövedelmi különbségek növekedése. A világméretekben újraszerveződő munkamegosztás veszteseinek elégedetlensége gyengítheti a demokratikus politikai berendezkedés bázisát.

Az európai integráció további fejlődése érdekében az Uniónak kezelnie kell a globális gazdasági, biztonsági és környezetvédelmi kihívásokat, élnie kell a globalizáció lehetőségeivel, mérsékelnie a kedvezőtlen hatásokat, szembe kell néznie a regionális konfliktusokból, a terrorizmusból, a tömegpusztító fegyverek terjedéséből...

Globalization explained (explainity® explainer video)

A Csokonai Vitéz Mihály-díj

A Csokonai Vitéz Mihály-díj (röviden: Csokonai-díj) a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a kulturális ágazatban adományozható közművelődési díj, melyet 2003-ban adtak át első alkalommal.

A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérője 80 mm, vastagsága 8 mm. A díjhoz pénzjutalom jár, melynek számítási alapja a köztisztviselői illetményalap.

Csokonai-díj adományozását - a díj adományozását szabályozó hatályos rendelet eltérő rendelkezése hiányában - az adományozási alkalmat legalább 3 naptári hónappal megelőzően (augusztus 20-ai díjátadás esetében május 20-ig), a jelölt életútjának, illetve tevékenységének rövid ismertetését tartalmazó indokolással, bárki - különösen szakmai szervezet vagy korábbi díjazott - kezdeményezheti a miniszternél a minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon.

A Csokonai-díj adományozására javaslatot tevő bizottság (Csokonai Vitéz Mihály-díjbizottság) tagjait a miniszter - az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve - négy évre kéri fel.

A 2010. évi díjazottak: Hiller István kitüntetéseket adott át a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

A tudományos és a kulturális élet kiválóságait tüntették ki augusztus 20. alkalmából.

„Akik vállukon viszik nemzetünket” - Újabb állami díjakat adtak át.

Állami kitüntetéseket és miniszteri kulturális díjakat adtak át.

A kultúra követeinek elismerése a magyar kultúra napján.

A kultúra felemel.

Díjakat adott át a magyar kultúra napja alkalmából Balog Zoltán.

Szirák Péter irodalomtörténész a 2014-es Balassa Péter-díjas.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium | Hiller István állami kitüntetéseket adott át a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából Hiller István kitüntetéseket adott át Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium | Hiller István oktatási és kulturális miniszter kitüntetéseket adott át a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium | Kitüntetések a Magyar Kultúra Napján.

Jövő szeptemberől a köznevelésben minden diák ingyen fogja kapni a tankönyveket - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára augusztus 1-én Üllőn, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) raktárában tartott sajtótájékoztatón abból az alkalomból, hogy megkezdődött a tankönyvek és fejlesztő taneszközök szállítása az iskolákba. Rétvári Bence sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy „az ingyenes tankönyv többé nem szociális ellátás, hanem a családtámogatás része”. Ezzel is gyarapítják tehát a családosok lehetőségeit, valamint segíteni akarják a kiadások átvészelésében a szülőket.

A nagy sikerű tavalyi kezdeményezés folytatásaként a Nagycsaládosok Országos Egyesületével közösen ismét tanszergyűjtő akciót indított az Auchan. A gyűjtéshez bárki csatlakozhat iskolakezdési eszközök felajánlásával, amelyeket szeptember 11-ig lehet leadni az Auchan áruházakban kihelyezett gyűjtőpontokon - olvashatjuk a Nagycsaládosok Országos Egyesületének oldalán.

Mivel még folyamatban van a gyűjtés, így nincsenek információink, arra vonatkozóan, épp hányadán állunk. Viszont abban bízunk, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az idén is összegyűlhet annyi tanszeradomány, hogy közel 2500 gyermeket, azaz körülbelül 1000 családot segíteni tudjunk.

Általában nagyon sok segítség érkezik, de a nagycsaládok sérülékenyebbek, egy-egy váratlan helyzet, mint egy betegség, munkahely elvesztése sokkal több ember életét teszi kiszolgáltatottá az esetükben. Az adományok helyben maradnak, helyi vezetőink személyes kapcsolataiban bízunk, ők tudják, hol van szükség segítségre, ők ismerik közvetlenül ezeket a családokat is. Segítségükkel juttatjuk el önkénteseinkkel együtt a megfelelő személyekhez a csomagokat. Sok esetben a NOE tagjai is adakoznak.

Friss adat, hogy egyesületünk országos szinten immáron 13.280 családot számlál, ami körülbelül 71.000 családtagot jelent - úgyszólván egy Érd nagyságú település a mi országos közösségünk. Természetesen sokszor a tagok közt is felmerülnek váratlan helyzetek, és akkor jó látni, hogy egymást is segítik a családok.

A mostani akcióban inkább megtartjuk a személyes tapasztalatokon és tudáson alapuló rendszert. Viszont karácsony tájékán, az Angyali Csomagküldő programunkban még szélesebb körben juthatnak szeretetcsomaghoz azok, akiknek szükségük van rá!

Semjén Zsolt bejelentette: nemzeti parki terület lett a dél-balatoni Nagyberek.

Döntött a NOB - transzneműek nem versenyezhetnek a nők között.

Orbán Viktor: „Kettévált a történelmünk” - dokumentumfilm készült a Willkommenskultur-ról (VIDEÓ).

Azbej Tristan: A hit megvallása nem lehet bűn!