Teskánd: Tudnivalók a Virágos Kert Lakópark Tárasházról
Teskánd községet Zala megye északi részében, a Zala folyó völgyében találjuk, Göcsej tájegység egyik bejáratánál. A település Zalaegerszegtől nyugatra, mintegy 5 kilométerre fekszik, és nem véletlenül nevezik lakói a "Göcsej kapujának". A községet átszeli a Szentmihályfai patak, amely a közeli Zalába torkollik.
Történelmi áttekintés
Teskánd első írásos említése 1271-ből származik, ekkor Tuskand néven szerepel. A település nevének eredetére több elmélet is létezik, felmerült török eredetű személynév, mint például a "nyúl" jelentésű Tusquan, amelyhez "d" képző járult, vagy a "megbéklyózott" jelentésű Tusquandi személynév magyarosodott formája. A település későbbi említései között szerepel egy 1478-as bírósági ügy, melyben Darabos László panaszt emelt, hogy kávásiak az ő teskándi rétjének egy részét elfoglalták és a kerítést lerombolták. Az 1690-es úrbéri összeírás is említést tesz a faluról.
A veszprémi Püspöki Levéltárban őrzött 1753-as irat szerint a teskándiak nem akartak a boncodföldi plébániához tartozni, hivatkozva arra, hogy mindig is Egerszeghez tartoztak és a templom építésében szorgalmasan részt vettek. A püspök azonban elutasította kérésüket, és Teskándot a boncodföldi plébániához csatolta.
1768-ban Teskándnak 38 háza és 194 lakója volt, valamint egy fa harangláb. 1925-re a település körjegyzőséggé vált, és az anyakönyvi ügyeket Andráshida intézte. Ebben az időben egy népiskola működött egy tanerővel, egy szatócs képviselte a kereskedőket, egy kovács pedig az iparosokat. Érdekesség, hogy már ekkor 5 emberrel és kézi erővel üzemelt a téglagyár.
A község életében jelentős változásokat hozott a buszközlekedés bevezetése 1948-ban, a kövezett út kiépítése 1932-ben. 1945-ben 4 zsuppos ház volt a faluban. Az 1950-es években tovább fejlődött a település: 1958-ban épült meg a bolt és az italbolt, ekkor vezették be a villanyt is. 1965-ben épült meg a sertéshizlalda, majd 1967-ben alakult meg a téglagyár 70 munkással. 1970-ben Teskándnak 436 lakosa volt, ekkor szűnt meg az önálló tanácsa is, és a közös tanács székhelye lett.
Közigazgatási és infrastrukturális fejlődés
Teskánd Babosdöbréte, Böde, Hottó és Boncodfölde közös körjegyzőségének székhelye volt egészen 2011 januárjáig. Ezt követően új körjegyzőség alakult Böde, Hottó és Babosdöbréte részvételével. A törvényi változások miatt 2012. január 1-jével ismét Teskánd központtal jött létre a Csonkahegyhát, Milejszeg, Pálfiszeg, Németfalu, Dobronhegy, Boncodfölde, Kustánszeg Közös Önkormányzati Hivatala. A 2014-es önkormányzati választásokat követően pedig 2015. január 1-től a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatal Becsvölgye, Boncodfölde, Kustánszeg, Salomvár ügyeit intézi.
A község életét egy héttagú önkormányzati testület irányítja. Az új utcák kialakítása a 70-es évek végén kezdődött a Felszabadulás utca (ma Rigó utca) 10 társasházával. Ezt követte 1986-ban a Sport utca és a Rózsa utca építése, 1988-ban a Május 1. utca egy része, majd 1994-1996 között a Hajnal és a Virág utcákban kezdődhettek építkezések.
A nyolcvanas évek végén megindult a kiköltözés a városból, ami kisebb hullámvölgyekkel máig tart. Az elmúlt 30 évben megduplázódott a lakosságszám, jelenleg 15 utcája és két lakóparkja van a településnek. A 2000-es évek elején a Toldi és Mátyás Király utcákban indult fejlesztés, 2006 után pedig magánvállalkozásban 98 építési telket alakítottak ki a Szent István és a Deák Ferenc utcákban.
A kétszáz éves adatsor szerint Teskánd népessége az utóbbi évtizedig a környékbeli zalai falvak fejlődési trendjét követte: stagnálás vagy lassú növekedés, majd az iparosodás utáni elvándorlás miatti népességnövekedés lassulása. Az elmúlt 30 évben azonban jelentős változás történt, a település demográfiai mutatói immár jelentősen eltérnek a zalai átlagtól.
A nagyobb fejlesztések közé tartozik az ivóvízhálózat kiépítése 1979-ben, a gázvezeték 1989-ben, és a telefonrendszer átadása 1990-1991-ben. A községben kábeltévé-hálózat is működik, amely ma már csillagpontos rendszerrel számos adó vételére és kábel-net elérésére képes.
1983-ban adták át a faluközpont új épületét, amely a postahivatalt, orvosi rendelőt és két szolgálati lakást foglal magában. Mivel a településen nem volt nyolcosztályos általános iskola, 1987-ben nagy társadalmi összefogással megkezdődött az iskola építése, amely 1995-re a tornaterem elkészültével lett teljes értékű nyolcosztályos épület.
A községnek 40 éve van napközi otthonos óvodája is. 2005-ben költözhettek a gyerekek az új, tanuszodás óvodába. 2006-tól pedig bölcsőde is működik, amely az iskola egyik tantermének átalakításával indult. Az intézmény 2008-ban vette fel Csukás István író nevét.
A hajdani Petőfi utcai katolikus iskolaépületből, amely alsó tagozatosoknak, majd óvodának adott helyet, 2005 után csak a kápolna maradt, amelyhez korábban harangtorony is épült. A község 2007-ben alapítvány létrehozásával kezdett bele az új templom építésébe, amely 2011-ben készült el és szentelték fel, a település egyik dombján.
Vállalkozások és civil élet
Teskánd jelentős a vállalkozók száma, nem véletlenül hívják "a vállalkozók falujának". Több mint száz vállalkozás működik itt, köztük számos társas vállalkozás és egyéni kisvállalkozó. A téglagyár privatizációja után osztrák tulajdonba került, majd 2005-ben a Wienerberger Rt. bezárta az üzemet. 2014-ben az épületek magánkézbe kerültek, jelenleg faipari tevékenységet és kamion telephelyként funkcionál a terület egy része. Az Agrár-Coop Kft. 1997-ben impozáns új irodaházat épített a falu főutcáján.
A faluközpont a nyolcvanas évek végétől folyamatosan fejlődött: új boltok nyíltak, mint a gazdabolt, fagyizó, pizzéria. Ma már két fodrászüzlet, körmös és pedikűr szolgáltatás is elérhető. A téren felállított hősi emlékműnél minden évben Hősök Napi megemlékezést tartanak.
A község egyik legrégebbi civil közössége a sportegyesület. A hajdani sikeres férfi kézilabda csapat után jelenleg NB III-as bajnokságban és megyei II. osztályban szereplő futballcsapata van a községnek, ahol több mint 100 fiatal, felnőtt és gyerek focizik.
Az elmúlt évek legnagyobb fejlesztéseinek köszönhetően megújult az orvosi rendelő és az új körzeti védőnői rendelő is. A temető mellett parkoló került kialakításra.
Teskánd szerencsés földrajzi helyzete, a Göcsej tájegység kapujában való elhelyezkedése révén sajátos arculatot kapott az elmúlt évtizedek során, ahol a hagyományok és a modern fejlődés harmonikusan kiegészítik egymást.
tags: #viragos #kert #lakopark #tarsashaz #teskand