A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegosztás szabályozása

A jelenlegi jogi keretrendszerben az elbirtoklás szabályait a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv és a földszerzési hatósági eljárások szabályozzák. A termőföld elbirtoklására vonatkozó speciális rendelkezések szerint a mezőgazdasági és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogának megszerzésére különös figyelmet kell fordítani. A felosztott, kisparcellás földterületek esetében a tulajdonközösség és az osztatlan terület hiánya elbirtoklási szempontból védelmet jelent a tulajdonosok számára, mert ezekben a helyzetekben nem lehet elbirtokolni. A helyzet azonban gyakorlati problémákat teremthet a nyilvántartások pontatlansága és az idős tulajdonosok elérhetetlensége miatt.

Jogi alap és megoldási keretek

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, az 5. § (5) bekezdése azt írja elő, hogy az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi az előírtakat, és mulasztás esetén földvédelmi bírságot szab ki. Ha nincs bejegyzett földhasználó a nyilvántartásban, a bírságot a tulajdonosra kell kiszabni. A mezőgazdasági és erdőgazdasági hasznosítású földek használatáról önálló nyilvántartás vezetése is kötelező az Inytv. alapján, amely alapján a hatóság a közhiteles ingatlan-nyilvántartásra támaszkodik. E szabályozás célja a valós használat és a kötelezettségek tisztázása, de gyakorlati gondokat okoz, ha az idős tulajdonosok elérhetetlensége miatt nem tudják bejelenteni a használókat.

A 1994. évi LV. törvény a földhasználók nyilvántartását és a bejelentési kötelezettséget írja elő. Az elbirtoklás jogcímes (szerzési) elbirtoklás esetén az ingatlan tulajdonjogát olyan személy szerezheti meg, aki a törvényi előírások alapján jogosult a földtulajdon megszerzésére, és a birtoklás időtartama alatt a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jogcím valósul meg. Ugyanakkor az elbirtokláshoz szükséges feltételek szoros összefüggésben állnak a használat jogcímével és a szerződések alaki megfelelőségével is.

Gyakorlati problémák és megoldási javaslatok

Gyakorlati probléma például, amikor egy ezer négyzetméteres gyomos földcsíkot senki sem művel, a földhivatalban a tulajdonos adatai pontatlanok, idős személyről van szó, és örökösei sem elérhetők. Ilyen esetekben a földhivatali nyilvántartás alapján a használatra kötelezni senkit sem lehet. A megoldás felveti a kérdést, hogy miért nem terjesztik ki a mezei őrszolgálat feladatkörét olyan módon, hogy az adminisztratív személy is ellenőrizze a hasznosítási kötelezettségek betartását, a tényleges földhasználót, illetve hogy a használót feltüntessék a tulajdoni lapon, ha az adatok a nyilvános adatok között megjelenhetnek.

Az elővásárlási jog gyakorlását ennek a szabályozásnak a hiányosságai miatt nem biztosítják a termőföld elbirtoklása esetén. Számos peres példa mutatja, hogy az örököst megkeresve és a földet megvásárolva egy elbirtokló beperelheti mind az örököst, mind a jóhiszemű harmadik felet. Ennek oka, hogy a használó nem jelentette be a földhasználatot, a nyilvántartás pontatlan vagy hiányos, és ezért a peres eljárások során az elbirtoklás jogcíme és a használat jogcíme közötti ellentmondások felmerülnek.

Jogkiterjesztő és -korlátozó elemek

A jogcímes elbirtoklás különös szabályait 2013. évi V. törvény vezet be, és meghatározza, hogy hova alkalmazható ez a jogcímes elbirtoklás, például olyan esetekben, amikor a jogcímmel szerzett földet a felek között megfelelő szerződés alapján adják vagy adják tovább. Az 5:49. § a Ptk. szerint három esetben engedélyezi a megszakítást: a tulajdonos kiadási igényének bírósági úton történő érvényesítése, valamint ha a tulajdonosi joga gyakorolva van. A modern gyakorlat ezt a három esetet figyelembe veszi a megszakításnál, és azt javasolja, hogy a bürokratikus és technikai akadályokat csökkentsék, hogy a tényleges tulajdonos jogai érvényesülhessenek.

A jogalkotói megközelítés szerint a jogcímes elbirtoklás csak olyan esetekben alkalmazható, ahol az elbirtoklás többlet feltételei teljesülnek, és az elbirtoklással megvalósuló jogszerzés nem sérti korlátozásokat. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés által elérhető jogok és a szerződések alakisága közötti kapcsolat is kulcsfontosságú. A jogi megoldások között felmerül, hogy egyes esetekben a kedvezményes elbirtoklás csak abban az esetben alkalmazható, ha a felek kölcsönös, eredményesen létrejött szerződésében megfelelő alakszerűség és ellenérték vagy annak hiánya is rögzítésre került.

Speciális szabályok a termőföldre

A termőföld elbirtoklásával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a mezőgazdasági és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogának megszerzésére külön szabályok vonatkoznak. A legkönnyebben a földtulajdon lapja alapján meghatározható, hogy a föld mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású föld-e. Ide tartoznak azok a földek, amelyeket a nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, erdő vagy fásított terület művelési ágban tartanak nyilván.

A Ptk. szerint az elbirtoklás időtartama 15 év ingatlanokra vonatkozóan, de a jogcímes elbirtoklás esetén az öt éves kedvezményes idő is elérhető lehet, ha a felek közötti szerződés megfelel alaki követelményeknek és az elbirtoklás egyéb feltételei is teljesülnek. Az elbirtoklás mint jogcímes eszköz lehetőséget ad a tulajdonjog megszerzésére vagy megszüntetésére, illetve korlátozott dologi jogok létrejöttére is. A megerősítő és kiegészítő rendelkezések között fontos, hogy az elbirtoklás nem csupán a tulajdonjog megszerzésének módja, hanem olyan jogintézmény, amely a telki szolgalmi jogok kialakulására és megszüntetésére is hatással van.

Összefoglaló elemzések

A termőföld elbirtoklásának szabályai közé tartozik, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló föld teljes egészét elbirtokolni csak meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet. A 2023-as törvénymódosítás után az osztatlan közös tulajdonban álló föld alapvetően olyan hányadokra bontható, amely jogcímes elbirtoklással szerezhető meg. A földhasználat bejelentése és a nyilvántartási adatok pontossága kiemelten fontos, mert a hanyag nyilvántartás megnehezíti a jogosultak érvényesítését és a jogok érvényesítését. A jogalkotó szerint szükség van a termőföld törvényben szabályozott un. Leányfalu, Móricz zs. ingatlanok elbirtoklás útján történő megszerzésének tisztázására is, figyelembe véve a termőföld sajátos jogi helyzetét.

Összefoglalóan elmondható, hogy a birtokmegosztás és az elbirtoklás összetett kölcsönhatásban áll a jogi szabályozással, a nyilvántartások hitelességével és a közigazgatási ellenőrzéssel. A fentiek alapján javasolt, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerveknek szorosabb együttműködést kellene folytatniuk a földhasználók bejelentése és nyilvántartási adatok frissítése érdekében, és a földhivataloknak legyen lehetősége végrehajtási jogi eszközök alkalmazására a nyilvántartási pontatlanságok kiküszöbölése érdekében.

1. A jogi keretek áttekintése

1. A termőföld védelméről szóló törvények és az ingatlanügyi hatóság közvetlen feladata a használat ellenőrzése és a büntetések kiszabása.
2. A mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálja a szerzési képesség fennállását és az elbirtoklás feltételeit, különös tekintettel az elbirtoklás jogcímére és alaki követelményekre.
3. A jogcímes elbirtoklás esetében az öt éves kedvezményes idő csak akkor alkalmazható, ha a felek között érvényes szerződés áll fenn, és a bejegyzés megkísérelhető.

Táblázat: Főbb szabályok az elbirtoklásról

tags: #a #polgari #foldtulajdon #kialakulasa #es #a

Népszerű bejegyzések:

• Rönkház építés
• Csákvári családi ház eladó a Ganti utca közelében
• Erdélyi János munkássága
• Gondoskodjunk a garanciáról: Knaus Eifelland lakókocsi ablaksérülések
• Dávid Ibolya öröklési illeték: politikai összefüggések