A törvényes örökösök elismerhetik: útmutató a jogi sorrendről és az ági öröklésről

Az öröklés témájának nem kell stresszesnek lennie, és nem kell, hogy görcsbe ránduljon miatta a gyomrod. Szakértőnk, aki segít eligazodni a témában, pályafutása során rengeteg olyan örökösödési problémával találkozott, amelyek nagyon kényes helyzetté fajulhattak volna. Ha pontosan ismered a jogaidat és a lehetőségeidet örökhagyóként és örökösknt is, akkor nem érhetnek meglepetések.

A törvényes öröklés tudnivalói tudásprogramon megismered a törvényes öröklés legfontosabb tudnivalóit, ki és hogyan örököl, mi történik az adóssággal és számos más olyan dolgot is, amiről fontos, hogy tudj. A tudásprogram átlátható, gyakorlatias ismeretanyagot tartalmaz videók formájában. Hogyan örökölhetsz? Milyen rendelkezéseket hozhatsz meg örökhagyóként? Egyáltalán ki lehet az örökösöd? Te kinek lehetsz az örököse? Ki nem örökölhet? Mit tegyél, ha valakit ki szeretnél zárni az öröklésből? Mit tehetsz, ha éppen téged tagadnának ki? Lemondhatsz-e az örökségről?

Az örökléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról szóló cikksorozatomat a törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezések ismertetésével folytatom. Előző cikkeimben is felhívtam a figyelmet arra az öröklési jogi alapelvre, hogy az öröklés rendjét elsődlegesen az örökhagyó végakarata határozza meg: a törvény csak abban az esetben határozza meg, jelöli ki az örököst, örökösöket, ha az örökhagyó nem nevezett örököst vagy nem a teljes hagyatékra vonatkozóan nevezett örököst.

A törvényes öröklés alapelvei és a sorrend

A törvényes öröklés rendje szerint csak az öröklésre jogosultak körében (a Ptk-ban) felsorolt személyek minősülnek törvényes örökösnek. A törvény nemcsak az örökösök személyi körét, hanem az öröklésük sorrendjét is szigorúan meghatározza. A törvényi sorrendben előbb álló örökös mindig megelőzi a mögöttük állókat. Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke, több gyermek pedig fejenként egyenlő részben örököl.

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a túlélő házastárs is „egy szintre” került a gyermekkel: holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési tárgyakon, emellett egy gyermekrész illeti meg a hagyaték többi részéből. Az özvegy tehát kettős jogállású: haszonélvezeti jog a lakóingatlanon és a berendezéseken, valamint egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Leszármazók hiányában az öröklés a felmenői ágra száll. Ebben az esetben az örökhagyó szülei fejenként egyenlő arányban örökölnek. Ha sem leszármazó, sem házastárs nincs, vagy mindkettő nem örökölhet, az örökhagyó felmenői és oldalági rokonai örökölnek, így az oldalági öröklés szabályai lépnek életbe. A kötelesrész intézménye az egyenes ági rokonok és a házastársa számára biztosít minimális részt a hagyatékból, megelőzve a végrendelkezés korlátozását.

Ági öröklés és ági vagyon fogalma

Az ági vagyon az a vagyontárgy, amelyet az örökhagyó valamely felmenőjétől örökölt vagy amelyet felmenője ingyenesen juttatott neki. Az ilyen vagyontárgyak öröklése során az örökösök között prioritást élveznek azok a családtagok, akik az ági vagyontárgyakat az örökhagyó felmenőjével közösen örökölték volna. Az ági öröklés célja, hogy leszármazó hiány esetén családon belül maradjon az ági vagyon. Az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni, és az ági öröklés helye bizonyítást igényel.

A szülői, nagyszülői, dédszülői és csonka parentélák a családi kapcsolatok fokozatossága alapján kerülnek meghatározásra. Az első parentélába tartoznak a szülők és leszármazottaik; a másodikba a nagyszülők és leszármazottaik; a harmadikba a dédszülők és leszármazottaik; a negyedik pedig a csonka parentéla, amely távolabbi felmenőket foglal magába. Ha az első két parentélán belül mindenki kiesik az öröklésből, a következő csoport lép.

Házastárs és az öröklés viszonya

A házastárs törvényes öröklése speciális szabályok szerint történik. A túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl a közös lakóingatlanon és a hozzá tartozó berendezési tárgyakon, emellett a hagyaték többi részéből egy gyermekrész illeti meg. A házastársat bármikor megilleti a haszonélvezeti jog megváltásának joga, amelyet természetben vagy pénzben lehet teljesíteni. A házastárs megváltására vonatkozó igény bármikor előterjeszthető, a jövőre nézve pedig a haszonélvezeti jog megváltását is kérheti.

Leszármazók hiánya és az állam szerepe

Leszármazók és házastárs hiányában az öröklés a felmenői ágra száll. Ebben az esetben az örökhagyó szülei felénként osztoznak a hagyatékon. Ha sem leszármazó, sem házastárs nincs, az örökhagyó felmenői és oldalági rokonai örökölnek. Végül pedig állam, mint törvényes örökös, akkor lép be, ha más örökös nincs. Az állam örökölésének feltétele, hogy a települési önkormányzat előzetesen visszautasítsa az örökséget.

Az egyezségek és a közjegyzői végzés szerepe

Az örökösök hagyatéki eljárásban egyezséget köthetnek. Egyezség alapján az öt örökösből kettő örökösi részt kap, amit a közjegyző az örökség átadásakor részükre biztosít. A nyilatkozatot személyesen kell tenni vagy meghatalmazott jogi képviselő útján, vagy írásbeli megállapodásban foglaltan lehet rendezni. Fontos megjegyezni, hogy a végintézkedés hiányában, vagy a végintézkedés nem terjed ki a hagyaték egészére, a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek.

A végintézkedés és az öröklési rend

A végintézkedés gyűjtő elnevezése a végrendelet, öröklési szerződés és halál esetére szóló ajándékozás lehet. A végintézkedés nélkül a törvényes öröklés szabályai alapján történik az osztozkodás. Ha érvényes végrendelet létezik, az abban foglaltak szerint történik az öröklés. A PK 80-81. állásfoglalások és a jogi gyakorlat kiegészítik ezt a rendszert az ági öröklésre és a földtulajdon megítélésére vonatkozóan.

Rövid összegzés

Összefoglalva tehát, a magyar jog szerint az öröklés rendje hierarchikus és zárt rendszer: elsőként a leszármazók, majd a házastárs és a felmenők, végül az oldalági rokonok következnek, végül pedig az állam. A törvényes öröklés a Ptk. hatodik könyvében van szabályozva, és úgy működik, hogy a végintézkedés hiányában a rokonok osztoznak a hagyatékon a meghatározott sorrend szerint. Az ági öröklés pedig kiegészíti a rendszert, hogy a hagyaték egy részét azok kapják meg, akik az örökhagyóval közös felmenőktől vagy oldalági rokonoktól származó vagyontárgyak útján szerezték meg.

Infografika: törvényes öröklési rend és ági öröklés kapcsolatai

Gyakorlati példa és tippek

Ha három testvér van, az első helyen álló gyermekek fejenként egyenlő részt kapnak a hagyatékból, és a túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot kap a közös lakásra és berendezéseire.
Ha egy személy meghal végrendelet nélkül és nincs leszármazója, az örökös az állam lehet, miután a települési önkormányzat visszautasította az örökséget.
Ha az örökhagyó életében ingyenesen adott juttatások voltak, az osztályra bocsátás elvei alapján ezeket figyelembe kell venni a hagyaték értékébe való beszámítás során.

Gyakorlati kérdésedre adott válaszok körvonalai

Ha szeretnéd lemondani az örökségről, az öröklési eljárásban egyezséget köthetsz más örökösökkel, és a közjegyzőn keresztül rendezhetitek az átadást. Az ellentétes helyzetekben is lehetőséged van jogi tanácsot kérni, és meghatalmazott által képviseltetni magad, ha külföldön tartózkodsz.

tags: #a #torvenyes #orokosok #elismerhetik