Zuglói Francia út régi kis házak: villák, társasházak és a városrész története
A 20. század történetét a fővárosban végigkísérte a lakásínség. A terület népessége 1873 és az utolsó békeév, 1913 között megtriplázódott, a lakásépítések viszont csak lassan kullogtak a népességrobbanás után. 1945-ig az állam nem tekintette feladatának a lakhatás kérdésének megoldását, azt - néhány kivételtől eltekintve - a piacra bízta. Magánbefektetők szívesen építettek, főleg a pesti belvárosban többemeletes gangos bérházakat, de ez a tömeges lakhatási igényt nem tudta megoldani.
Zugló területe a 20. század elején még tele volt beépítetlen, fővárosi tulajdonú telekkel. A városatyák között azonban nem volt egyetértés, el lehet-e adni a fővárosi - egyébként parlagon heverő - vagyont magánszemélyeknek lakásépítés céljára. A válasz sokáig kategorikus nem volt. Jellegzetes ház a postás telepen, Gyarmat u. 84. A telep 1912 körül. A Magyar Királyi Posta tisztjei által alapított Otthon Házépítő Egyesületnek 1910-12 között sikerült egy 42 házból álló telepet építenie Zuglóban, a Rákospatak és a Lőcsei utca között a Gervay, valamint a Gyarmat utcákban. A telket jutányosan - de nem ingyen - kapták a fővárostól, a költségeket bankhitelből fedezték. Először emeletes házakban gondolkodtak, de a postatisztek ragaszkodtak a szabadon álló, családi házas beépítéshez. Az 1910-es évek Bárczy polgármester nevével fémjelzett lakásépítési programja sajnos elkerülte Zuglót, elsősorban a klasszikus munkáskerületnek számító Angyalföld és Kőbánya profitált belőle, ahogy az akkor még Pesthez nem tartozó Kispest lett a Wekerle program kedvezményezettje.
A 1930-as évekig tartó előkészítés: telkek és lakótelepi tervek
A terület a 1933-as területkijelölés idején a Fogarasi út-Bátorkeszi utca-Kaffka Margit utca-Bolgárkertész utca által határolt részen jelölt ki telkeket egy 102 lakásból - valójában 51 ikerházból - álló telep felépítésére. A területet a főváros közművesítette, az egyenként 95 nöl-es telkeken álló, átlagosan 78 nm-es lakások két szobával, konyhával, kamrával, fürdőszobával, és beépíthető padlástérrel rendelkeztek.
A 1945 utáni időszakban az államhatalom szociális feszültségek megoldását tűzte ki célnak. A romba dőlt ország újjáépítése, majd a kommunista párt hatalomra jutása miatt azonban nem maradt elég forrás a lakásépítésekre. A Kerepesi úti lakótelep 1600 lakása 1954-59 között épült. Kihívás volt az építészeknek, hogy a Róna utca és az Örs vezér tér között mintegy 1 km hosszan húzódó házak frontját úgy alakítsák ki, hogy ne képezzenek zárt, egyhangú tömböt. 1954-ben a Nagy Imre-program hatására a tervezők egyedi megoldásokat dolgozhattak ki a tipustervek helyett. A meanderes keretes beépítés lett meghatározó szempont.
Ugyanebben az időszakban épült a Róna utcai tömb is, de kevesebb, 724 lakással. A korszak jellemzője volt, hogy az igényesebb lakások után a gazdasági nehézségek miatt a tervezők újra kénytelenek voltak csökkentett igényszintű (CS) lakásokat tervezni. 1960-ban az állampárt programja az 1 millió lakás felépítésére vonatkozó előirányzat volt.
A paneles forradalom és Zugló fejlődése
Hamar kiderült, hogy a hagyományos tégla technikával és 3-4 emeletes házakkal nem lehet hozni a kitűzött számokat, így országszerte áttértek a nagypanelos (házgyári) technológiára. A fővárosban sorra kezdtek épülni a nagy lakótelepek, Zuglóra 1966-ban került sor. A településszerkezeti átalakítások során gyakran várható volt a régi házak szanálása; így például Rákosfalva 1500 bontásra kijelölt épületei is ezt a sorsot osztották. A dán panelek vastagsága nagyobb volt a szovjet házgyári panelekénál, így több esetben átlépték a középmagas kategóriát. A magasabb épületek tűzvédelmi előírásai eltérőek voltak, de ezeket a tervező a BUVÁTI felmentésével igyekezett kezelni.
Az 1960-as évek közepétől kezdve Zuglóban is megjelentek a panelek, melyek között kiemelten fontosak a nagy lakótelepek és a hosszú homlokzatokat tagoló tengelyek. A Róna utcai tömb, a Kerepesi úti telep és más Zuglói lakótelepek például ezt a korszakot jellemzik.
Jellegzetes épületek Zuglóban
- A postás telep (Gyarmat utca 84.) - 1912 körüli telek, Otthon Házépítő Egyesület, 42 ház a Rákospatak és a Lőcsei utcák között; a telkeket a főváros adta bérbe, a közművek és utak kiépítése is a beruházókra hárult. A törekvés az volt, hogy a szabadon álló, családi házas beépítés maradjon.
- A Stefánia palotához hasonló elegancia - Izsó utca 5. Lajta Béla tervezte, az épület két lakásra osztott; az egyik részt az építtető használta, a másik bérbeadásra kínálta. Később az építészet történetileg kiemelkedő villának számít, ahol az erdélyi paraszti építészet hatásai jelennek meg.
- A Szabó József utca 12. villa - a kor egyik legismertebb szecessziós alkotása, a Hősök téri szobrok öntőhelye és a millenniumi szoborcsoporthoz kapcsolódó alkotások kapcsán ismert.
- A Zichy Géza utca 10. - egy minivárkastélyhoz hasonló, kéttornyos műteremház; László Fülöp festő skicceinek mintájára épült 1899-ben, gazdag faberagás és üvegfalak jellemzik.
- A Stefánia út és környéke - a Stefánia Palotát idéző villa is ide sorolható; 1913 körül átépítésre került, majd 1918-ra fejeződött be Neuhold Kornél tulajdonos kezéből. A ház teljes történetében a korszak gazdasági és technikai változásai meglátszanak.
- A Szabó József utca 23. - a kor egyik kedvenc szecessziós villája Lechner Ödön hatásaival; az épületbe a mezőgazdasági szobrászat is beleszövődik, a környék más épületeivel együtt egyedülálló koloritot adnak a városrésznek.
- Az Izsó utca 5. - Malonyai-villa, Lajta Béla tervezte, 1906-os kivitelezéssel; az épület a paraszti hagyományokra építve a magyar és népi elemeket ötvözi, belső terei angolos kényelmet biztosítanak. Az épület eredetileg kétlakásos vagyonta, a korai építés kivételes példája.
- A Thököly út 66. - alpesi hangulatú villák; a 10-es ház például gazdag faragásokkal és üvegezett verandával tűnik ki, az épületet Weszelka Venanto tervezte 1896-ban Hlavay György számára.
- Az Abonyi utca 21. - Hajós Alfréd tervezte a Magyarországi Református Egyház Székházát; az 1909-ben készült épület a sportoló és mérnöki tehetségek összefonódását mutatja.
- A Jávor utca 11/A - Hegedűs Ármin építészetének példája; a környék épületeit számos dombormű és különleges Hungária-mozaik teszi egyedivé; az épület gazdag történelemmel bír, a földtani intézet 1949-es története is ide kapcsolódik.
Az Izsó utca 5. villa története, a Thököly úti alpesi hangulatú házak, a Zichy Géza utcai mini-várkastély és a Stefánia Palota-szerű épületek mind hozzájárulnak Zugló sokrétű, izgalmas arcához: egy olyan városi térhez, amelyben a századforduló-történelem, a magyar építészet magas színvonalú példái és a szociális lakásépítés kezdeti törekvései egymás mellett élnek.
tags: #a #zugloi #francia #ut #regi #kis