Adatvédelmi bírságok társasházakban és a kamerás megfigyelés jogi keretei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A NAIH szerint a kamerák által közvetített élőkép megtekintése, az Infotv. alapján is, de a GDPR alapján mindenképpen adatkezelésnek minősül. Egy panaszos azért fordult a NAIH-hoz, mert álláspontja szerint a társasház tulajdonát képező laptop kezelője hozzáfér a társasház elektronikus megfigyelőrendszere által rögzített felvételekhez. A recepciós elmondta, hogy a kamerák által rögzített képeket tárolják, azonban a tárolás időtartamát nem tudta megmondani. A rendszer által közvetített élőképet a monitoron látják, azonban az érintetteknek kérésre sem engednek betekintést a felvételekbe. A biztonsági őr elmondta, hogy a portaszolgálatot ellátó személyek a biztonsági cég alkalmazottjai, akik a kamerák élőképét látják, figyelik, azonban a rögzített felvételekhez nem férnek hozzá. Arról is tájékoztatta a NAIH-ot, hogy a rendszerbe való belépéshez az összes portaszolgálatos ugyanazt a felhasználónevet és jelszót használja.

A NAIH informatikai munkatársa igazolta a biztonsági őr által elmondottakat és megállapította, hogy a felvételekhez történő hozzáférés megfelelően korlátozott, de a számítógép bekapcsolását követően a rendszer automatikusan elindul, ezért nem azonosítható a portaszolgálatos személye. A társasház intézőbizottságának elnöke tájékoztatta a NAIH-ot, hogy a társasház felmondta a kamerarendszer üzemeltetésére kötött szerződését a biztonsági céggel és egy másik céget bízott meg, amely cég a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. A Társasház intézőbizottságának elnöke akként nyilatkozott továbbá, hogy a Társasház a rendszer üzemeltetésekor figyelembe veszi, hogy személyes adatok abban az esetben dolgozhatók fel, ha az adatfeldolgozás az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintetteknek a védelmet élvező érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében. Két együttes feltételt vesz figyelembe a Társasház ahhoz, hogy az adatok kezelése jogszerű legyen: egyrészt, hogy a személyes adatok kezelése az adatkezelő vagy felek jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges legyen, másrészt, hogy ezeknél ne legyenek magasabb rendűek az érintett személy alapvető jogai és szabadságai.

Az Európai Unió Bírósága a C-468/10. és C-469/10. sz. egyesített előzetes döntéshozatali eljárás során hozott döntései szerint ezekre az irányelvekre a tagállami bíróság előtt bárki hivatkozhat. Az ítélet 30. pontjában kifejtettek szerint az effajta adatkezelésre vonatkozó EU-s Irányelv 7. cikke kimerítő és korlátozó jellegű felsorolását írja elő azon eseteknek, amelyekben a személyes adatok kezelése jogszerűnek minősíthető. A kamerák a vagyonvédelmet oly módon is szolgálják, hogy annak ellenére, hogy képet nem rögzítenek és nyilvánvalóan nem lehetséges a valamennyi kamera által közvetített kép egyidejű megfigyelése sem, elrettentő funkciót is betöltenek, ezért hagyták fent azokat. Nincs ugyanakkor kamera elhelyezve olyan helyiségben, amelyben a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti.

Az intézőbizottság elnöke arról is tájékoztatta a NAIH-ot, hogy a tulajdonosokat a kamerarendszerrel összefüggő adatkezelésről az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat faliújságra történő kifüggesztésével tájékoztatták korábban, mely szabályzat azonban felvételek hiányában aktualitását vesztette. Ezen túlmenően az érintettek figyelmét kihelyezett táblákkal hívják fel az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényéről, mely tájékoztatásban megjelölték az üzemeltető személyét és elérhetőségét. A társasházi intézőbizottság elnökének álláspontja szerint az élőképek megtekintése nem minősül az Infotv. szerinti adatkezelésnek, így e vonatkozásban a NAIH nem rendelkezik hatáskörrel. A NAIH ezzel kapcsolatos kifejtette, hogy a rögzítést nem végző berendezések elhelyezése és a közvetített kép közvetlen megfigyelése hasonlít a megfigyelést végző személy helyszíni jelenlétéhez, bár bizonyos fokig el is tér attól. Ma már a technika segítségével jóval szélesebb körű megfigyelésre is lehetőség van, mint a személyes jelenlétkor, így a közvetített képek megfigyelése ezekben az esetekben részletesebb ellenőrzést tesz lehetővé. Ezért a személyes jelenlétet helyettesítő technikai megfigyelés, azaz a képek megismerése az Infotv. rendelkezései szerint csak abban az esetben nem minősül adatkezelésnek, ha a megfigyelés során az alkalmazott technika nem kínál lehetőséget arra, hogy a megfigyelést végző személy többletinformáció birtokába jusson az érintett természetes személlyel kapcsolatban.

A NAIH álláspontja szerint a Társasházban üzemelő kamerák lehetőséget teremtenek arra, hogy az élőképeket megtekintő személyek, azaz a recepción, valamint a portásfülkében alkalmazott munkavállalók az élőképeken megjelenő képmásadatokat mint személyes adatokat a Társasház lakóival kapcsolatba hozzák. Függetlenül attól, hogy a kamerarendszert 2002-ben, az Infotv., illetve a Thtv. hatályba lépése előtt telepítették, a rendszer üzemeltetését - az eltelt időre is tekintettel - az e jogszabályok vonatkozó rendelkezéseivel - azok hatályba lépésétől - összhangba kellett hozni. A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, az Infotv.-ben felsorolt jog gyakorlását.

A NAIH szerint bár a Thtv. szövege szerint kérelemre kell tájékoztatást nyújtani az adatkezelés körülményeiről, a NAIH álláspontja szerint a Thtv. és az Infotv. Mindezek alapján a NAIH megállapította, hogy a Társasház intézőbizottságának elnöke által megküldött adatvédelmi szabályzat nem tartalmazza az adatkezelési körülményeket, ezért a Társasház, mivel nem nyújtott megfelelő előzetes tájékoztatást az érintettek számára, így az általa hozzájárulásnak tekintett közgyűlési határozat, mint jogalap sem felelt meg az Infotv.-nek. A Thtv. alapján a társasházban üzemelő kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági követelményeknek. A NAIH szerint az adatbiztonság hiányát bizonyítja, hogy a rendszerhez hozzáférő minden recepciós és portaszolgálatot ellátó személy ugyanazon felhasználónév-jelszó párost használta. Egy rendszer biztonságát azonban az teszi lehetővé, ha différenciált felhasználóneveket és jelszavakat használnak a jogosultságok szétválasztására, hogy megelőzzék a jogosulatlan adatbevitel, lekérdezés és módosítás lehetőségeit.

A NAIH kiemeli, hogy 2017. június 27. napján tartott helyszíni vizsgálat szerint olyan szerződéses láncolat alakult ki az üzemeltető cégek között, amely alapján csupán jelentős nehézségek árán lehet megállapítani, hogy pontosan mely alvállalkozó jogosult hozzáférni a rendszerhez. A 2026-os összegző beszámolókban is rámutatnak, hogy a közterületeket érintő kamerarendszerek esetében hiányozhatnak a jogosultsági nyilvántartások és a hozzáférések nyilvántartása, valamint a kamerák elhelyezése kockázatokat hordozhat. A jogi helyzetet az EU-s irányelvek és a helyi jogszabályok összhangja alakítja, így a társasházak és a közterület-felügyelet által üzemeltetett rendszerek esetében is kiemelten fontos a tájékoztatás, a célhoz kötöttség és a megfelelő technikai- és szervezési intézkedések betartása.

Infografika a társasházi megfigyelés jogi kereteiről: adatkezelés, érintettek jogai, megfigyelés célja

A gyakorlatban előforduló jogkövetkezmények és ajánlott gyakorlatok

Az esetek közül kiemelkedő, hogy a tájékoztatás hiányosságai és a hozzáférések nem kellően kezelése bírságokhoz és vizsgálatokhoz vezettek. Az egyik ügyről kiemelték, hogy az érintetteknek nyújtott adatkörüljárást és adatszolgáltatást részleteiben kellett biztosítani, továbbá a tájékoztatásban meg kellett jelölni az adatok forrását és célját. A harmadik országbeli szolgáltatók bevonásáról szóló részben hangsúlyozták, hogy ehhez külön jogalap és részletes előzetes tájékoztatás szükséges. A hang- és képbiztonság területén a lényegi követelmény, hogy a megfigyelés arányos legyen, és a már említett célokat szolgálja. Különösen odafigyelést igényelnek a várótermi és rendelői megfigyelések arányossága, a magánszférához való viszony, valamint a dolgozók jogainak védelme. A közterületi térfigyelő rendszerek esetén a közterület-felügyelet előterjesztése és a képviselő-testületi döntés meghozatala kulcsfontosságú.

Az egyik fontos megállapítás, hogy az adatkezelés jogalapja követelményként az Infotv. és nem kizárólag a GDPR szerint értelmezhető, amikor közérdek vagy vagyonvédelem áll a középpontban. A vendéglátóhelyek, orvosi rendelők és közterületek példáin keresztül bemutatják, hogy a megfigyelés akkor lehet jogszerű, ha a helyszín és az időzítés figyelembe veszi az érintettek magánszféráját és az adatok minimális szükségességét. A hangrögzítés például éjszaka és a rendes munkaidőn kívül gyakran jogszerűtlen lehet, míg az élőképes megfigyelés, megfelelő tájékoztatás és korlátok mellett, bizonyos korlátokkal megengedett lehet.

Az adatvédelmi bírságok emelkedése és a jogsértések súlyának növekedése miatt a társasházaknak minden esetben célszerű átfogóan vizsgálni a saját rendszereiket: a hozzáférési jogosultságokat, a naplózási gyakorlatokat, a tájékoztatást és a technikai védelem szintjét. A közgyűlések határozatai, az SZMSZ és az adatvédelmi szabályzat aktualizálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a ház közös ügyeinek adatkezelése megfeleljen a hatályos jogszabályoknak és az érintettek jogainak.

Táblázat: fontos jogi pontok összefoglalva

SzempontKÖVETELMÉNYMegjegyzés
JogalapInfotv. és GDPR együttes értelmezése, célhoz kötöttségKözös költségek és vagyonvédelem
HozzáférésDifferenciált felhasználónév/jelszóEgyszerűsített hozzáférés kizárása
Képzési és tájékoztatási kötelezettségTájékoztató táblák, adatvédelmi szabályzatElőzetes és folyamatos információ
AdatbiztonságMegfelelő technikai és szervezési intézkedésekBeépített kockázatértékelés
Tájékoztatás köreÉrintettek jogainak gyakorlásaTárolás időtartam és hozzáférés részletezése

Mi a társasházkezelés?

Az adatok jogszerű kezeléséhez szükséges megoldások között megemlítendő a célhoz kötöttség, a megfelelő hozzáférés-szint és a részletes tájékoztatás, amelyet az érintett elérhető csatornákon keresztül kap meg. A webalapú társasházkezelő rendszerekben minden tulajdonosnak legyen csak az arra jogosult adathoz hozzáférése, és ne legyen lehetőség a harmadik fél számára a jogosulatlan adatok megismerésére. A szolgáltatók és a megbízások között olyan titoktartási és adatvédelmi szabályozás legyen érvényben, amely biztosítja a személyes adatok védelmét és a jogszabályoknak való megfelelést.

tags: #adatvedelmi #birsag #tarsashazak

Népszerű bejegyzések: