Franciaország atomerőmű-építési tervei és a fúziós energia felé tett lépések

Széleskörű nukleáris programot jelentett be Emmanuel Macron francia államfő, amelynek keretében Franciaország 2050-ig hat új, második generációs európai nyomottvizes reaktort (EPR) épít, és további nyolc kisebb reaktor építését is megfontolja. A köztársasági elnök ezt a tervet Belfort-ban tett látogatásán vázolta fel, és hangsúlyozta, hogy minden olyan reaktor időtartamát meghosszabbítja ötven éven túl, amelynek ez lehetséges, valamint nem zár be egyet sem. A hat új reaktor üzembeállítása lépcsőzetes lesz 2035-től.

Macron kiemelten utalt arra, hogy nem minden ország osztja ezt az utat: „Vannak olyan nemzetek, amely ebben az időszakban radikális döntéssel hátat fordítottak az atomenergiának.” A francia tervekkel párhuzamosan Dél-Franciaországban épül a világ első magfúziós reaktora, Provence szívében, amely a Nap energiatermeléséhez hasonló módon fog energiát termelni. A projekt célja, hogy bebizonyítsák: a magfúzió ipari méretekben is hasznosítható.

A magfúziót érintő magyarázatok szerint két könnyű atommag összeolvadása olyan energiafelszabadulást eredményez, amelyhez hasonlítható a Nap energiatermelése. A tokamak berendezésekben a töltött részecskéket mágneses tér zárja, a neutronok pedig kiválnak, és a kamra falába csapódva adják át a hőt. A kutatók szerint a fúzióhoz szükséges extrém körülmények elérésére törekednek, és az ITER-projekt ezt a gigantikus kihívást vállalja fel. A fúziós energiaforrásokban a deutérium és trícium mint tüzelőanyag, valamint a helisz, neutron is hasznosítható. A projekt a korai tokamakokból fejlődött tovább, és az ITER célja a fúziós energiának ipari méretű hasznosítása.

Az ITER-projektről szóló nyilatkozatok szerint az erőmű-építés az évszázados tudományos laboratóriumok hosszú hagyományának folytatása, amelyben a kutatók a fúziós energia megvalósítását célozzák. Richard Pitts, az ITER tudományos részlegének vezetője hangsúlyozta, hogy a technológia megtervezése és kivitelezése rendkívül összetett, de a gyártási és szerelési hibákat ki kell küszöbölni. A projekt eredetileg 2025-re tervezte az első plazma kibocsátását, és 2035-re a teljes üzembe helyezést, azonban a kivitelezés sok technikai kihívást hozott, és számos módosításra volt szükség, hogy a tervezett mérési és működési feltételek teljesüljenek.

Más oldalról Franciaország az energiastratégiájában a fessenheimi atomerőmű bezárásával és fokozatos leépítésével indítja be az új path-ot. Február 22-én megkezdik az egyes blokk fokozatos bezárását, és a kettes blokk bezárását június 30-án zárják le végleg a kormány rendelete szerint. A Fessenheim-telep 2040-ben zárul le teljesen. Edouard Philippe miniszterelnök szerint ez az első lépés Franciaország energetikai stratégiájában, amely a nukleáris energia szerepének átalakítását célozza. A telep a 900 megawattos ikerblokkokkal a francia-német-svájci határ közelében helyezkedik el, és hosszú viták helyszíne volt az elmúlt évtizedekben.

A nukleáris energia jelenleg Franciaország energiaellátásának mintegy 70%-át adja, a lakossági energiaellátásban pedig a arány körülbelül 50%-os, amely a világ legmagasabb szintje. A megújuló energiák arányának növelésével tervezik 2025-re a nukleáris energia részarányának 50%-ra történő csökkentését, amit egy 2015-ben elfogadott törvény ír elő. A francia energiastratégia a nukleáris energia fenntartását, a biztonságos hulladék-kezelést és a karbonmentes energiaforrások felkutatását egyaránt szem előtt tartja, miközben a nyilvánosság és az EU-n belüli viták középpontjában a környezetvédelmi és közlekedési szempontok állnak.

• Franciaországi EPR-beruházások és azok ütemezése 2035-ig hagyományos, tervezett lépéssorozatban zajlik.
• A fission alapú erőművekhez képest a fúziós technológia hosszú távú ígéreteket jelent a megújuló energia-portfólióban.
• A Fessenheim bezárása a francia energetikai átmenet kezdetét jelöli, és ezt követi a régi egységek fokozatos kivonása.

Provance szívében a valaha tervezett legösszetettebb gép épül, és a nemzetközi együttműködés a környezetvédő szempontoktól a geopolitikai tényezőkig mind befolyásolja a projektet. A résztvevő országok között a nézetkülönbségek és az ideológiai különbségek ellenére az éghajlatváltozás által okozott energiaigény nő, és a tudósok versengenek a szénmentes energiaforrások biztosításáért. A fúzió iránti meggyőződés erősödik: minél tovább várunk, annál nagyobb szükség lesz rá a jövő energiaigényeinek kielégítésére.

tags: #franciaorszag #atomeromu #epites

Népszerű bejegyzések:

• Rozália utca társasház - részletes takarítási és karbantartási útmutató albérlő távozása után
• Kecskemét belvárosi üzlethelyiség eladása – részletek
• Életvitelszerű lakásadók és haszonélvezeti jogok összefüggései Magyarországon
• Külön háztartásban élés igazolása: bírói gyakorlat és jogi értelmezés
• Békéscsaba külterületi területeinek térképe – gyakorlati útmutató