Adóköteles a bérbe adott termőföld?
Sokan nem tudják, hogy a földbérletből származó bevételük akár teljes egészében adómentes lehet, ha betartanak néhány fontos szabályt. Összefoglaltuk, mire kell figyelni. A termőföldek bérbeadása után fizetendő díjak időszaka jellemzően november 1. és december 31. közé esik, ha a szerződés másként nem rendelkezik. Ha nincs konkrét fizetési határidő, akkor a Polgári Törvénykönyv értelmében évente, a gazdasági év végén kell kiegyenlíteni az összeget. A bérbeadás adózása szigorú szabályokhoz kötött. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a termőföld bérbeadása akkor keletkeztet adóköteles jövedelmet, ha nem teljesülnek az adómentesség feltételei. Ilyen eset például, ha a szerződés időtartama nem éri el az 5 évet. Ebben az esetben a teljes bevétel után 15 százalékos szja fizetendő, költségelszámolásra nincs lehetőség. Adómentesség akkor alkalmazható, ha a szerződés legalább 5 évre, írásban kerül megkötésre. Ebben az esetben a bérleti díjból származó bevétel mentesül az adó alól. Tulajdonosváltás esetén az adómentességi feltételeket nem érinti a változás, amennyiben a meglévő szerződés megfelel az 5 éves időtartamnak. A földbérleti díj adózásának szabályai elsőre bonyolultnak tűnhetnek, de egy jól megfogalmazott, legalább öt évre szóló szerződéssel az adókötelezettség jelentős része elkerülhető.
A földfogalom és a bérbeadás fogalmai
A elsődleges szempont a termőföld fogalmának meghatározása. Az ezt szabályozó jogszabályi hivatkozás szerint termőföldnek az a földrészlet minősül, amely a földhivatali nyilvántartás szerint szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, erdő, fásított terület művelési ágban van feltüntetve, így az ismertetésre kerülő szabályok csak ezen nyilvántartású művelési ágú ingatlanokra alkalmazhatók. Ezen felül termőföld az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve. Érdekesség, hogy ugyan a halastó a vonatkozó jogszabály szerint nem minősül termőföldnek, azonban bérbeadás szempontjából a termőföldre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
A termőföld bérbeadása
A termőföld haszonbérbe adásáról akkor beszélünk, ha azt a tulajdonos vagy haszonélvező magánszemély egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosítására engedi át. Az írásos megállapodás abból a szempontból is kiemelt jelentőségű, hogy a jogszabály ennek meglétét, valamint azt is kiköti, hogy azt teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Ennek elmaradása a szerződést semmissé teszi. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem egészének adózására is az általános 15%-os kulcsot kell alkalmazni, ugyanakkor a haszonbérbe adásból származó jövedelem adómentes lesz abban az esetben, Lényeges, hogy az adómentesség szempontjából kizárólag az időtényezőnek van szerepe, vagyis nem jár az adómentesség elvesztésével, ha az 5 éves haszonbérbeadás ideje alatt a bérbevevő személye megváltozik. Ez egyébként a termőföld tulajdonosára, haszonbérbe adójára is igaz. Tehát nem eredményezi az adómentesség megszűnését, ha a bérbeadás ideje alatt a termőföldet elidegenítik, de persze csak akkor, ha a haszonbérbe adás továbbra is fennmarad. Az adómentesség szempontjából a haszonbérbe adásról szóló szerződés szerinti haszonbérlet időtartamát kell figyelembe venni, vagyis annak kell az 5 évet elérnie, nem pedig ezen tény hatósági nyilvántartásba vételének dátumát. További szabály, hogy, ha a legalább 5 évre kötött haszonbérleti szerződés az 5 év letelte előtt szűnik meg, akkor a mindenkori késedelmi pótlékkal növelt összeggel együtt kell megfizetni.
Nem adóköteles jövedelem és adóalap
Lényeges különbség az általános bérbeadási szabályoktól, hogy a termőföld bérbeadásából származó jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül és nem tartozik az összevont adóalapba. A nyilvántartás-vezetési, bevallási és befizetési kötelezettség megállapítása szempontjából döntő, hogy a bevétel kifizetőtől vagy más bérbevevőtől származik. Kifizető esetén ugyanis nem kell bevételi nyilvántartást vezetni, mivel azt a kifizető által kiállított igazolás helyettesíti, továbbá bevallási, befizetési kötelezettség se terheli a bérbeadót, ha a kifizető már a közterheket levonta a bevételből, és anélkül fizette ki a bérbeadás összegét a bérbeadónak. Minden más esetben bevételi nyilvántartást kell vezetnie a bérbeadónak, amit hitelesíteni nem kell, azonban egy esetleges ellenőrzés keretében át kell adni az ellenőrzést végző adóhatóságnak. A terményben kialkudott bérleti díj a bérbeadási tevékenység ellenértéke, így ezen a címen adóköteles.
Bevallás és adófizetés
A termőföld bérbeadásból származó jövedelem bevallása és adófizetése a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz történik, nem a NAV-hoz. A bevallás határideje minden évben március 20. A kifizető a levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hónap 12. napjáig. Ha a bérbeadó magánszemély és több önkormányzat illetékessége alatt szerzi a bevételt, akkor adóbevallását és fizetését önkormányzati adóhatóságonként külön kell teljesítenie. A fővárosban a bevallás és befizetés az adott kerület önkormányzati adóhatóságánál történik.
Termőföld értékesítése
Termőföld értékesítése kapcsán is igaz, hogy főszabály szerint a jövedelem 15%-kal adózik, azonban kedvezmény alapján adómentes lehet. A fő szabály szerint adómentes a termőföld értékesítésből származó jövedelemnek a 200 ezer forintot meg nem haladó része, ha a termőföldet regisztrált mezőgazdasági termelő veszi meg öt évig mezőgazdasági célra hasznosítva, vagy olyan magánszemélynek értékesíti, aki regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja, és a földet az őt alkalmazó társas vállalkozásnak legalább tíz évre bérbe adja. Abban az esetben pedig, ha a magánszemély úgy adja el a termőföldet a fenti személyeknek, hogy az adásvétel a részaránytulajdon megszüntetését eredményezi, akkor a termőföld értékesítéséből származó teljes jövedelme adómentes.
Általános megjegyzések
A fenti szabályok alapján a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóügyi megítélése több tényezőtől függ: a szerződés időtartama, a kifizető személye, a bevételek forrása és a földfekvés szerinti adóhatóságok eljárása. Ha a bérbeadás nem adómentes, a bevételek és költségek alapján felmerülhet a TB- és egyéb járulékos kötelezettségek kezelése is. A 5 évre kötött szerződés kiemelten fontos az adómentesség megállapításához.
Vizuális segédletek
Rövid áttekintés a gyakorlati alkalmazásról
- A termőföld bérbeadásából származó bevétel adómentes lehet, ha a szerződés legalább 5 évre szól és írásba foglalt, a bérleti díj a feltételeknek megfelel.
- Ha a 5 éves időtartam lejárta előtt megszűnik a szerződés, a késedelmi pótlékkal növelt összeggel együtt kell megfizetni az adót vagy annak esetleges késedelmi pótlékait.
- A bevételnek külön adózó jövedelemnek kell lennie, nem tartozik az összevont adóalapba.
- Az adóköteles jövedelem megállapítása és befizetése a kifizető vagy a magánszemély illetékes adóhatóságához tartozó bevallás révén történik, attól függően, ki fizeti ki a díjat.
- Az adóbevallás rendje: március 20-a a következő évben; a kifizető pedig a levont adót a megfelelő hatósághoz utalja.
Kulcsfontosságú kifejezések és összefüggések
A termőföld bérbeadásáról szóló bevétel adózását meghatározzák a 15%-os SZJA kulcs, az 5 évre kötött szerződés és az adómentesség feltételei, melyek a szerződés időtartamára és írásbeli megkötésére vonatkoznak. A bevallás és befizetés az önkormányzati adóhatósághoz történt, és a kifizető szerepe attól függ, hogy ki fizeti ki a díjat. A termőföld értékesítésénél is érvényesíthető adómentességi feltétel, amely a vásárló személyétől és a megkötött szerződés tartalmától függ.
tags: #adokoteles #a #berbe #adott #termofold