Adókötelezettség albérlet támogatás adózása: hogyan működik a fiatal munkavállalók lakhatási támogatása Magyarországon

Az Szja törvény módosításai révén 2017. A személyi jövedelemadó törvény. 2016. december 31-ig hatályos rendelkezései elsősorban a lakástulajdonnal rendelkező munkavállalók számára biztosítottak különféle adómentes támogatási formákat többek között lakásvásárláshoz, építéshez, felújításhoz.

A munkásszálláson történő elhelyezés adómentessége azonban feltételekhez kötött, csak azok a munkavállalóknak biztosítható, akik a munkahelyük szerinti településen lakóhellyel nem rendelkeznek. További feltétel volt még idén, hogy a munkásszálláson a munkáltatónak lakóhelyiségenként legalább két munkavállalót kell elszállásolnia, tehát az ott lakóknak legalább egy szobatárssal mindenképp számolniuk kellett.

Az újonnan belépő, mobilitási célú lakhatási támogatásnak nevezett támogatási forma is csak bizonyos feltételek teljesítése esetén nyújtható adómentesen. A munkavállalónak a fent felsorolt feltételek teljesülését vagy azok megszűnését a munkáltatója felé tett nyilatkozatával kell igazolnia. E nyilatkozat tartalma kiemelt jelenőséggel bír a támogatás adómentessége szempontjából.

Amennyiben ugyanis az adóhatóság egy adóellenőrzés keretében megállapítja a nyilatkozat valótlan tartalmát vagy szükséges módosításának elmulasztását, a támogatás összegét munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek minősíti.

A 2017.01.01. előtti foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának a 2017. A fenti adatok főszabály szerint számlával, illetve bank vagy pénztárbizonylattal igazolhatóak. Amennyiben a munkáltatók valamely adóévben adómentes albérleti támogatást juttatnak, az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóság felé.

A támogatott munkavállalók elégedettségének növelésén túl e jutatási forma pozitívumaként említhető, hogy a társasági adótörvény 2017. Jó hír a munkavállalóknak, hogy idén is kaphatnak lakhatási támogatást munkáltatójuktól, amit lakáscélú hitelük törlesztésére vagy albérleti díjuk kifizetésére használhatnak.

A munkáltatók jelentős adókedvezmény mellett nyújthatják ezt dolgozóiknak. Kiknek szól, mekkora összeget jelent ez, és hogyan igényelheted? Az első és legfontosabb feltétel, hogy a munkáltatód biztosítsa ezt a támogatást a dolgozók számára, mivel ez egy választható juttatási forma, és nem kötelező. A másik fontos feltétel, hogy a jogszabály csak a 35 év alatti, fiatal munkavállalóknak biztosítja ezt a kedvezményes lehetőséget. Így a munkáltatók nem adhatják mindenkinek, csak annak, aki még nem töltötte be a 35. Ez a juttatás egy lakhatást segítő támogatás, mégpedig csak a tulajdonodban álló vagy tulajdonodba kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra pénzügyi intézménytől felvett lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztéséhez, valamint írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján fizetett lakbér megfizetéséhez (magyarországi lakóingatlanra vonatkozóan).

Mi számít lakhatási célra és ki jogosult?

A lakhatási cél származtatása a munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakás esetén vonatkozik, és hitel- vagy kölcsönszerződés alapján finanszírozható a törlesztésükben nyújtott támogatás, illetve írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján kifizetett lakbér. A támogatás kizárólag lakáscélú hitel törlesztésére vagy albérleti díj kiegyenlítésére fordítható; a Babaváró hitel, diákhitel vagy személyi kölcsön nem számít lakáscélúnak. Albérlet esetén csak írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján nyújtható a támogatás.

A 35 év alatti fiataloknak szánt juttatásoknál a fedezet a bérleti díj vagy a hiteltörlesztés lehet, és a támogatás összege nem haladhatja meg a tényleges költséget. A hitel- és kölcsönszerződésekben fennálló adóstársak esetében a lakhatási cél megvalósulhat, és a támogatás összegét az adóstársakkal közösen határozzák meg a munkáltató részére történő bejelentés alapján. Az adóstárs a Ptk. szerint is hiteladóssá minősül, és a lakhatási cél megvalósulása esetén mindenkinek jár a lehetőség.

Igénylési és igazolási folyamat

A lakhatási támogatás igényléséhez írásbeli kérelem szükséges, amelyhez csatolni kell a bérleti vagy hitelszerződést és a számlaszámot, amelyre a támogatást kéri a munkáltató. A bérleti díj felső határa a tényleges költség, és az összeg nem haladhatja meg a igazolt albérleti díjat vagy hiteltörlesztést. A támogatás igénylésekor a hitelszerződésben pontosan fel kell tüntetni, hogy a hitel mely része finanszírozható vele. A támogatás közvetlen kiutalása a bankhoz is történhet, ilyenkor a munkáltató utalhatja közvetlenül a hiteltörlesztésre.

A bérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazolása és a közterhek nyomon követése érdekében az adatszolgáltatás kötelező: az adóévet követő év január 31-ig be kell mutatni az érintett ingatlan adatait és a támogatás célját a NAV részére.

Adózás és költségek

A lakhatási támogatás béren kívüli juttatásként adózik, amely után a munkáltatót terheli a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (KIVA esetén 10% KIVA), összesen 28 százalékos adóteher. A támogatás összege nem haladhatja meg az igazolt költséget; ha a kifizetett összeg nagyobb, a különbözet 50 százalékát adóként kell megfizetni. A példák szerint 150 ezer forintos támogatás nettója kevesebbe kerül a munkáltatónak, mintha ugyanannyit bérként adná. A keret éves szinten akár 1,8 millió forintig emelkedhet, havi max 150 ezer forinttal.

A program nem része az SZÉP-kártya keretének, de egyidejűleg mindkettő igénybe vehető. A támogatás összege mindig az igazolt költséghez igazodik, és a szerződéskötések során pontos dokumentáció szükséges. A változásokat 5 napon belül be kell jelenteni a munkáltatónak, és az adatszolgáltatás során az állami adóhatóság felé továbbításra kerülnek.

Gyakorlati példák és gyakorlati tanácsok

  1. A munkáltató bruttó cafeteria keretében is adhat lakbér-hozzájárulást, amelyet a munkáltató vagy a közvetlenül a banknak utalhatja. A 35 év alatti munkavállalók esetében a lakhatási támogatás összege havonta legfeljebb 150 ezer forint lehet, évente maximum 1,8 millió.
  2. Albérlet esetén a bérleti díj írásos szerződéssel igazolható, és a támogatás áfalevonásra jogosult lehet, ha a szerződés szerint számla a munkáltató vagy a munkavállaló nevére szól.
  3. Ha hiteltörlesztésre adnak támogatást, a bank felé történő közvetlen utalás megkönnyítheti a folyamatot; a törlesztőrészlet megfizetését igazolni nem kötelező, de szükség lehet a korrekt igazolásra a NAV felé történő adatszolgáltatás során.
Infografika: lakhatási támogatás pálya- és adózási útja

Az Szja tv. 70. A hozzájárulás bruttó bérként is kezelendő. A törvény lehetőséget ad adóstárs esetén is a lakhatási cél megvalósítására, és a hitel- vagy kölcsönszerződésekre vonatkozóan további részletek merülnek fel a vonatkozó jogszabályok értelmezése során.

Hogyan juthatunk alacsony jövedelműeknek várólista nélkül lakhatáshoz - Megfizethető Lakhatási Hősök

Összegzésképp a 2025-től bevezetett lakhatási támogatás egy adóbarát megoldás a fiatal munkavállalók albérletköltségeinek és hiteltörlesztésének enyhítésére, amelyet a munkáltatók nyújthatnak 150 ezer forintos havi kerettel és 1,8 millió forintos éves kerettel.

tags: #adokoteles #alberlet #tamogatas #adozasa

Népszerű bejegyzések: