Ajkai timföldgyár epitese: történet, változások és hatások
Ajka tíz éve szabadult fel a timföldgyár felszámolási és átalakítási folyamata után, amely egykor a város ipari középpontja volt. A bauxitpor marónátron oldatba kerül, mely kioldja az alumíniumvegyületet, és ezekben a hatalmas tartályokban kikeverik az alumínium-hidrátot. Az alumíniumoxid, más néven timföld, végül ezekben a kemencékben 1200 fokon, kiégetéssel készül. A gyár állandóan bővül, most új kemencék épülnek, és az új üzemrész befejezés előtt áll.
Az elmúlt évtized alatt más változások is történtek: a két régi Dorr-féle tartály mellé két új, nagyobb kapcsolódott be a termelésbe. A régi kikeverő tartályok is óriásiak, de az újak mellett a gyár, és benne a régi tartályok, valósággal eltörpülnek. Az Ajkai Timföldgyár épületegyüttese (nagytotál) bemutatja, hogy a munkások vagonokból lapátolják ki a bauxitot, majd a bauxitport nátronlúgba töltik. Az üzem óriástartályai és az alumíniumhidrát jelentik a gyártás fő összetevőit, a forgó csőkemencék pedig működés közben pörögnek.
Az új kemencék építése az új üzemrészben zajlik, és az új tartályok is látványos méreteket öltenek. A gyár épülete kívülről is impozáns, és a Magyar Alumínium (Mal) Zrt. társaságában az ország utolsó timföldgyártó egysége végérvényesen megváltozott: befejeződött a bauxit feldolgozása Ajkán. A lépés nem volt váratlan, hiszen a Mal által kidolgozott, és bankkonzorcium által 2012 tavaszán jóváhagyott struktúraváltási programban az erre vonatkozó elképzelés már szerepelt.
Ajkán a csúcsidőszakban évi 1,5 millió tonna bauxitot dolgoztak fel hidráttá és timfölddé. Az utóbbi két évtizedben a hidrát- és timföldtermelés a legjobb években is mindössze a 300 ezer tonnát közelítette; a 2009-es válság után kimagaslóan jó évnek számított, ha elérték a 200 ezer tonnás kibocsátást. A bauxitfeldolgozás leállításának irányába mutatott az is, hogy a Mal februárban bezárta az utolsó működő bauxitbányáját Halimbán. Szegőné Kemerle Judit felszámolóbiztos szerint a végleges technológiai lépés ekkorra került, amikor birtokában voltak annak a szerződésnek, amely középtávon biztosította az ajkai gyár timföld- és hidrátalapanyag-igényét. A felszámolási eljárás célja, hogy végén egy vonzó, gazdaságosan működő, más számára is értékes vállalatot alakítsanak ki.
Üres csarnokok és iszapos emlékek maradtak az Ajkai Timföldgyár után. A régi óriás ipari létesítmény csúcsidőben évi 1,5 millió tonna bauxitot dolgozott fel, mégis a 2010-es vörösiszap-katasztrófával együtt forrt az egykori gyár neve. A vörösiszap-katasztrófa következtében otthagyott műszakok, elvett remények és néma ipari terek maradtak a tragédia árnyékában. A torzódó épületek ma már nem csak falak és rozsdás szerkezetek: olyan helyek, ahol a múlt nem múzeumi csendben, hanem nyomasztó ürességben van jelen, amit az InkedExplorer képei hűen visszaadnak.
A helyreállítás költségigényes volt, több tízmilliárd forintba került, de az elveszett életeket, otthonokat és biztonságérzetet nem lehetett visszaépíteni. Az Ajkai timföldgyár korábbi mérete egyike volt Veszprém megye meghatározó ipari üzeinek, amelyet a Bakony bauxitkincsére építettek. Az építés 1941-ben kezdődött, a timföldgyártás 1943 februárjában indult, és sokáig az Ajka ipari arculatának egyik legfontosabb eleme volt. A termelés a 1972-es timföldgyári átadás után nőtt meg jelentősen, 1983-ra pedig elérte az évi félmillió tonnát.
A rendszerváltás utáni privatizációs időszakban az ajkai alumíniumipari vertikum a Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-hez került. A kivitelezés során felmérték a kijelölt területet, majd Petneházy Antal vezérigazgató a térképen is bejelölte az Alumínium és Timföldgyár helyét. Az Egyesült Izzó, a Magyar Bauxitbánya Rt. és az Ajkai Kőszénbánya Rt. 1940 április 12-én az Egyesült Izzó és a Magyar Bauxit Rt. részvételével kezdte meg az építést. A gyár építésével egyidőben, 1941 márciusában egy készenléti lakótelepet is létrehoztak a műmesterek, tisztek, mérnökök és az igazgató számára. Július 26-án a lakótelep elérte a bokréta magasságot, és megtartották a bokréta ünnepét, amikor a pallér és a munkások megköszönték az építtetőnek az eddigi munkát.
Az új timföldgyári lakótelep középpontjában a Kaszinó állt. Szeptember elsején a timföldgyár építői elérték a bokréta magasságot, és a műszaki fotós, Kozelka Tivadar Ajkán járt, hogy megörökítse az építkezést az utókor számára. A timföldgyár története tehát nemcsak az ipari termelésről szól, hanem a város korai modernizációjáról, a lakótelep és a közösségi terek megteremtéséről is.
Thürmer Gyula Ajkán kampányolt - Ajka TV 2018.02.26.
| Év | Fontos esemény | Hatás |
|---|---|---|
| 1941 | Készült a lakótelep az építőmérnökök számára | Közösségi infrastruktúra létrejötte |
| 1943 | Timföldgyártás megkezdődött | Indul a gyár működése |
| 1972 | Új timföldgyári üzem átadása | Termelés növekedése |
| 1983 | Évi félmillió tonnát elérte a termelés | Helyi ipar megerősödése |
| 2010 | Vörösiszap-katasztrófa | Katasztrófa hatásai és utóvédelmi intézkedések |
| 2012 | Strukturaváltási program jóváhagyása | Gazdasági átalakítás a timföldgyárnál |
Az érintett területek és épületek ma már többnyire üreset és elnyomott emlékeket idéznek. A timföld-gyártás lezárása nem csak gazdasági döntés volt, hanem a technológiai és piaci környezet változásának része. A gyár története összefonódik Ajka városának modernizációjával, a lakótelep megalapításával és a 2010-es tragédiával, amely meghatározta a régió jövőbeni ipari és környezeti stratégiáit.
tags: #ajkai #timfoldgyar #epitese