Albérlet kiadásakor ki viseli az ügyvédi költséget és más kapcsolódó költségek

A következőkben az adásvételi szerződés ügyvédi díja körüli kérdéseket járjuk körül, és összegyűjtjük, hogy ki milyen költségeket viselhet az ingatlanvásárlás és -próbálások során. Van egy minimum díj, ami mindenképpen felmerül minden szerződésnél, függetlenül attól, hogy mennyire alacsony az ingatlan értéke. Amennyiben az ingatlan értéke rendkívül magas, elsősorban a munka komplexitása határozza meg a munkadíjat. Sok körülmény bonyolíthatja az ügyletet, ami befolyással lehet az ügyvédi munkadíjra is. Egyedi ajánlatért keressen minket bizalommal!

A díjak összetétele és a jellemző sávok

Az irodánkban az ügyvédi munkadíj a következő részfeladatok ellenértékét tartalmazza. Az alapdíjas szolgáltatáson felül merülnek fel az alább felsorolt legtipikusabb tevékenységek. A lakásvásárlás ügyvédi díjának összege szóródhat országosan, és Budapesten is előfordulhat, hogy az érték 0,3%-a körül kapunk ajánlatot. A vételár 0,3% - 1,5%-át kitevő sávban bármi előfordulhat. Extrém esetekben akár ezen sávon kívül is kaphatunk ajánlatokat a szerződés elkészítésére. Vidéken alacsonyabb értékek esetén magasabb százalékos arányok jöhetnek ki.

Budapesten a 0,5%-1% közötti sáv gyakori, és sokszor ezt a díjszabást úgy érhetjük el, hogy az ügyvéd teljes körű „egyablakos” szolgáltatást nyújt, és felár nélkül kielégíti az extra igényeket. Az ingatlanos közvetítői jutalék azonban gyakran ezt a plusz költséget is magában foglalja, tehát a vevő számára rejtve maradhat. A kifezetten ingatlanügyletekre specializált irodák 0,3%-0,5% közötti díjat kérnek napjainkban Budapesten, és ezen a sávon belül a díjak közel azonosak. Ezek a százalékos értékek csak a tipikus budapesti lakóingatlanokra érvényesek, napjainkban hozzávetőlegesen 50 millió forinttól 100 millió forintig terjedő vételáraknál érvényesek.

Konkrét példák a díjakra

Példa egy 500 ezer forintos telekvásárlásnál: ha 50 ezer forintos ügyvédi díj ajánlatot kapunk, az a vételár 10%-át teszi ki. Ez jelzi, hogy a teljes ügylet értékének aránya nagyon is befolyásolja a díjat.
Egy egymilliárd forint értékű ipari csarnok vásárlása esetén az ügyvédi munkadíj lehet, hogy csak 2 millió forint, azaz 0,2%.

Az általános dinamika szerint az ingatlan adásvételi szerződés szakszerű összeállításához az eljáró ügyvédnek tisztában kell lennie az azonos ingatlanban értékesített többi lakás adásvételi szerződésével, a kivitelezés készültségi fokával, a társasház bejegyzésével, épületfeltüntetéssel és a projekthitelekkel kapcsolatos terhekkel. Új építésű ingatlanok esetén gyakori az, hogy az eladó hoz jogi képviselőt, és a vevő részéről előfordulhat, hogy saját ügyvédet is be kell vonni, amely a vevő költsége lehet.

Új építésű projektek és a felek közötti dinamikák

Az ingatlan ügyletek során eljáró ügyvéd mindkét felet egyaránt képviseli. A vevő általában a saját ügyeiben fizet, azonban új építésű projektek esetén előfordulhat, hogy a vevő két ügyvédet is finanszíroz, mert az eladó jogi képviselője egyoldalú adásvételi szerződést szerkeszt a vevő terhére. Ilyen ügyleteknél mindig indokolt, hogy a vevő hozzon egy saját ügyvédet is. Ebben az esetben az ő munkadíját a vevő fizeti. A felek között a díjkiosztás mindig az adásvételi szerződés részleteitől függ, és nem kötött szabály.

A költségek teljes köre az ingatlanvásárlásnál

Az adásvételi szerződésen kívüli költségek közé tartozik a közjegyző díja, földhivatali díjak és más járulékos kiadások. A közjegyzői díj mértéke a közjegyzői díjszabás alapján történik. A földhivatali eljárási díj a tulajdonjog bejegyzéséért fizetendő díj, amely 10 600 forint körül mozog, plusz soron kívüli eljárás esetén 30 napos határidő csökkenése további díjat vonhat maga után. A vagyonszerzési illeték általános mértéke 4% a megszerzett ingatlan forgalmi értéke után, de kiszáll a 4%-ból és 2% közé eshet bizonyos keretek között, maximum 200 millió forintig. Falusi CSOK vagy CSOK Plusz igénybevételével történő vásárlás esetén nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. Az illetéket gyakran a vásárló fizeti, bár a felek ezt is szabadon eldönthetik, és előzetes megállapodásban rögzíthető. A vagyonszerzési illeték alapja a megszerzett ingatlan forgalmi értéke, és az adóhatóság ezt az értéket önállóan is megállapíthatja a rendelkezésére álló adatok alapján.

A felhasználási díjak közé tartozik az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez kapcsolódó költség is. A szolgáltatási díj helyrajzi számonként 6.600 forint, haszonélvezeti vagy egyéb jog bejegyzése esetén is 6.600 forint lehet. Soron kívüli eljárás esetén helyrajzi számonként 10.000 forint még felmerülhet. A földhivatali eljárás során a tulajdonjog bejegyzéséhez szükség van a teljes okiratcsomagra és a földhivatali eljárásra, amelyet a vevő vagy az eladó felé irányuló kötelezettség fizet. A költöztetés és a felújítás költségei is beleszámítandók a végső költségvetésbe, hiszen a költöztetés díja általában óradíjas, vagy kilométer-alapú díjazás lehet, és egy lift nélküli épület esetén emelt díjat jelenthet.

Közvetítői díjak és a döntés pszichológiája

Az ingatlanközvetítő díja tipikusan a vételár 1,5%-5%-a között mozog. Ez a díj gyakran beépül a vételárba, tehát a vevőnek ez a terhe látszólag nem tűnik fel. A vevő általában a saját banki és hitelügyi döntésekért, a folyósítási díjakért és a THM alapján kap pontos tájékoztatást. A díj elosztása attól függ, ki hívja meg az ügyvédet és ki dolgozta ki a szerződést. A felek közötti megállapodás a felek igényei és a tranzakció összetettsége alapján készül.

Tipikus összegzések és praktikus tanácsok

Az adásvételi szerződés érvényességéhez szükség van ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzésére.
Az illetékek és díjak kötelező elemei között megtalálható a vagyonszerzési illeték (általában 4%), a földhivatali díjak, a közjegyzői díj és az ügyvédi díj.
Szerelhetjük az árakat előzetesen írásban, hogy elkerüljük a későbbi meglepetéseket. Ajánlatkérést érdemes kérni az ügyvédtől.
Az új építésű projektek esetén gyakori, hogy a vevő két ügyvéd munkadíját is fizeti, ha az eladó oldal egyoldalú szerződést készít.

A leggyakoribb díjsávok közé tartozik a 0,3%-0,5% közötti sáv, illetve 0,5%-1,5% közötti sáv. A közvetítői díj Budapesten gyakran a vételárba van beleszámítva, és a vevő fizeti a legtöbb esetben. A 0,5%-0,5% közötti érték hangsúlyozza, hogy a vevő számára az alacsonyabb díj kevesebb kockázatot jelent a minőségi szolgáltatások rovására. A gyakorlati megfontolások alapján a vevő általában a saját hitel és a teljes költségvetés megfontolása után hozza meg döntését az ügyvédi díjról, a földhivatali díjakról, és a közvetítői díjról.

tags: #alberlet #kiadaskor #kit #terhel #az #ugyvedi